O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 6/1-2. (Budapest, 1964)
Dely, O. G.: Testméretek felvétele farkatlan kétéltűeken 1-12. o.
vége közti tér (4.ébra:o). A belső aarokgumő és izületi gumó közti távolság ; a belső sarokgumó distalis vége és a hozzá legközelebb eső (hüvelyk) ujj izületi gumója közti tér (5.ábra:a). A megadott méreteken kivül a farkatlan kétéltűek rendszertani vizsgálatához még további bélyegeket kell számításba venni, melyek közül a leglényegesebbek a következők: A test alkata (megnyúlt, karcsú, rövid, zömök, tömzsi, vaskos Btb.); a fej és az orrcsucs alakja (a fej lehet: széles, lapos, keskeny, domború ; az orrosuoe: hegyes, rövid, hosszú, tompa, lekerekített, nyesett, becsípett stb.); az orrlyukak helye, egymástól és az orrcsúcstól ill. a szemtől való távolsága. A dobhártya hiánya vagy jelenléte, alakja. A hanghólyagok hiánya vagy megléte, száma ill. elhelyezkedése. A felső állkapocs és az ékcsont (vomer) fogainak hiánya vagy megléte, az utóbbiaknak a belső hortyogókhoz (choanae) viszonyított elhelyezkedése (a hortyogok előtt, között, mögött, egyenesen vagy ferdén stb. helyezkednek-e el?); a fogsorok száma. A nyelv + és a pupilla alakja (a nyelv lehet: kerek, kerekded, korong, ovális, körte, eziv stb. alakú, a pupilla pedig vízszintes tojásdad, sziv vagy háromszög formájú, vagy pedig függőleges rés); az Írisz szine, pigmentezettsóge. A bőr egyes mirigyeinek formája, elrendeződése; a szarubibircsek alakja. A tenyéren és talpon lévő dudorok (tuberculum) hiánya vagy jelenléte, alakja, elhelyezkedése, száma, a belső ujj izületi gumójának a sarokgumótól való távolsága. A belső sarokgumó alakja, nagysága. A leghosszabb (4.) ujj tövén a kis kerekded gumó, vagy fehér folt jelenléte vagy hiánya stb. Ae előrefektetett és a törzshöz szorított hátulsó végtag bokaizületének (tibio-tarsalis iz) ae orrosucsnak, orrlyuknak, szemnek, dobhártyának, vállnak az elérése. A test tengelyére merőlegesen fektetett sarkak el+ A trópusi békák között nyelvetlenek (Aglossa) is vannak.
