O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 6/1-2. (Budapest, 1964)

Horváth, L.: A kék vércse (Falco vespertianus L.) és a kis őrgébics (Lanius minor Gm.) élettörténetének összehasonlító vizsgálata 2. A fiókák kikelésétől az őszi elvonulásig 13-40. o.

való ösztönzés a test lehűléséből, mozdulatlanságából, merevségéből vagy rossz szagából ered,nem volt megállapítható. A szülői gondoskodás nemek közti megoszlását több fészeknél, de különösen a Xll-esnél sikerült megfigyelnem. A fiókák kikelése után csaknem kizárólag a him hordja a táplálékot, de mindenkor átadja a tojónak, úgyhogy a tényleges etetést a tojó végzi. A táplálásnak ez a módja körülbelülkét hétig tart. Ettől kezdve a tojó is visz táplálókot, de sohasem olyan gyakran, mint a him. A kora hajnali órákban, ugy látszik, a tojó sohasem jár élelem után, ezt a munkát teljes egészében a himre hagyja. Erős szélben, sürü esőben vagy zivatarban ugyancsak a him vállalja az élelemszerzés nehéz feladatának nagyobb részét. Az öreg madarak minden táplálékul szolgáló állatot előbb megölnek és csak ugy viszik a fészekhez. A Báskáknak és a szöcskéknek a szárnyait és ugrólábait is letépik, mielőtt átadnák a fiókáknak. A fiókák tizenkétnapos koruk után már a fészken kivül ürítenek. A kék vércse fiókákat vizsgálat tárgyává tettem abból a szempontból, hogy megállapíthassam a védekezési ösztön első megnyilvánulásának idejét. Ezek kapcsén azt találtam, hogy életük első tiz napja alatt semmiféle jelét aem mutatják ennek az ösztönnek ; tehát félelmüknek vagy a támadás elhárításának sem mozdulattal, sem hanggal nem adnak kifejezést. Tizenegynapos fiókák érintésre kissé megcsípték a kezemet. Tizenkétnapos korukban mér mérgesen csattogtatták felém káváikat és érintésre gyenge csipogást hallattak. A tizenharmadik napon, mihelyt megjelent a fejem a fészek pereme fölött, hanyatt vetették magukat és a csőrükkel és a lábukkal hevesen kapkodtak felém, s egyidejűleg erős, csipogó hangot is hallattak. A kis őrgébics fészkenülési vagy másnéven pelyhességi idejét, azaz a kikeléstől a kirepülésig eltelt időt, a DunaTisza-közi kutatási területemen több fészeknél sikerült pon-