O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 5/1-2. (Budapest, 1963)
Horváth, L.: A kék vércse (Falco vespertinus L.) és a kis őrgébics (Lanius minor Gm.) élettörténetének összehasonlító vizsgálata 1. A tavaszi érkezéstől a fiókák kikeléséig 69-122. o.
Egy madárfaj teljes élettörténetének megismerése csak ugy lehetséges, ha a kérdéséé faj minél nagyobb példányszámán egyidejűleg végezzük el életének legalább egy ciklusán keresztül folytatott tüzetes és mindenirányban kiterjedő megfigyeléseinket. Továbbá, ha a fajt, illetve az azt megtestesítő egyedeket nem elszigetelve, hanem abiotikus és biotikus környezetükben vizsgáljuk és az eredményeket más területen ugyanabban az évben és korábbi években végzett rövidebb megfigyelési adatokkal egybevetve értékeljük ki. így egyrészt elkerülhetjük azt, hogy téves általánosításokat tegyünk, másrészt rámutathatunk a környezeti és éghajlati tényezők módosító hatására. A tüzetes vizagálatok tárgya a kék vércse és a kis őrgébics Teljes ökológiai kutatást, vagyis olyan vizsgálatokat, amelyek a madár teljes élettörténetét felölelik, két fajon végeztem. Az egyik faj a kék vércse / Falco vespertinu s L./, a másik a kis őrgébics / Lanius mino r GM./ volt. A nevezett két fajjal kapcsolatban már korábbi években is folytattam többé-kevésbé részletes megfigyelés-sorozatokat. Mindkét faj ökológiája sok vonatkozásban feltáratlan volt ; mind a kettő európai vonatkozásban keleti-délkeleti fajnak számit és mig a kék vércse költőterületének legnyugatibb része Magyarország, és tőlünk nyugatra egyáltalában nem költ, addig a kis őrgébics előfordul ugyan hazánktól nyugatra is mint fészkelő madár, de csak olyan szórványosan, hogy ökológiájának sok részletét mindezideig nem ismerték. Az ökológiai kutatások jelentősége az eddig elmondottakból kitűnik ugyan, mégis fontosnak tartom, hogy az ezen a téren, eddig végzett munkát a még hátralévő feladatok keretébe helyezzem s Így a kérdést mintegy történelmi távlatai-
