O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 5/1-2. (Budapest, 1963)

Horváth, L.: A kék vércse (Falco vespertinus L.) és a kis őrgébics (Lanius minor Gm.) élettörténetének összehasonlító vizsgálata 1. A tavaszi érkezéstől a fiókák kikeléséig 69-122. o.

felkerestem a fészkeket. Ha a dolog természete ugy kívánta, napjában többször is felkerestem az összes fészket, vagy a fészkek közül azokat, amelyekben a folyó események szükségessé tették azt, hogy állandó figyelemmel kisérjem a történteket. Időnként egy-egy fészeknél fél-fél, sőt teljes napot is eltöltöttem, és a reggeli világosodástól az esti sötétség beálltáig egyhuzamban, minden legkisebb megszakítás nélkül figyeltem a kiválasztott fészket. Egésznapos munkámat nemcsak a fészkekben folyó eseményektől tettem függővé, hanem az időjárástól is, és igy érdekes adatokhoz jutottam olyan vonatkozásban, hogy az időjárásbeli különbségek milyen hatással vannak a madárélet rendes menetére. A megfigyeléseket gyürüzésekkel is egybekötöttem, hogy igy az esetleg kézrekerült példányok utján a vonulási útvonalra és átéli szállásra vonatkozó eddigi adatokat kibővithessem. Végül még szintén a vizsgálat módszeréhez tartozik,hogy a kutatás céljára kiválasztott madárfajt nan elszigetelve, hanem állandó összefüggésben szemléltem, egyrészt annak a fészkelőközösségnek a tagjaival, amelybe a kérdéses faj is beletartozik vagy vezéralakja a közösségnek, másrészt minden olyan fajjal, amelyik vele egyidőben fészkelt azon a területen, amelyen a kutatott faj fészkei eloszoltak. Az élettelen és élő környezet hatása. Laza és zárt életközösségek A madárélet kutatása nem lehet teljes és nem vezethet minden vonatkozásban a valóság helyes megismerésére, ha nem kisérjük figyelemmel azokat az abiotikus és biotikus tényezőket, amelyek között lejátszódik. Több madárfajon és az egyes fajok nagy példányszámán végzett vizsgálatok igazolták az élettelen és élő környezet döntő befolyását. Például a territórium nagysága, a fészkek elhelyezése, a fészkek épi-