O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 5/1-2. (Budapest, 1963)

Boros, I. ; Dely, O. G.: A herpetológiai kutatások irányai, problémái és távlatai 19-38. o.

NOBLE, amerikai herpetológus munkájával /1954/ már napjainkban is kitűnő példával szolgált. Ezen jobbára csak statikus állapotok vizsgálata mellett, beható kutatások tárgyai lesznek az izoláci

ó, a populációk változása

i, a migráci

ó, az állattársuláso

k, a helyhezkötöttség, a revier-kérdés, a gyomor és táplálkozásbiológiai, valamint produkciósbiológiai vizsgálatok stb., melyekhez elsősorban az állatok megjelölésének ma még nem minden vonatkozásban kielégítő módszereit kell majd tökéletesíteni. Mindezen változatos témakörök mellett, vizsgálatokat folytatnak majd ezen állatcsoportok még tökéletesebb anatómiai és fiziológiai megismerése céljából is, de egyre inkább a funkcionális anatómia és comparativ fiziológia módszereinek alkalmazásával, hogy a kétéltűek és hüllők é 1 e t j elenségeinek filogeneziséről is tökéletesebb képet kapjanak. A kétéltűek és hüllőknek az emberrel kapcsolatos kérdései i s: mint pl. hasznvk és káruk, ipari és mezőgazdasági jelentőségük, tenyésztésük, az ellenük való védekezé«, vagy kipusztulásuk megakadályozása érdekében a tőlük ma már elválaszthatatlan természetvédelem kérdései stb. is egyre gyakrabban merülnek majd fel. Ennek megfelelően,a jelenleginél is nagyobb mórt ékben lesz szükséges,hogy az iemeretterlesztő irodalom is foglalkozzék velük. A kigyómérgek kutatása a herpetológia jelenleginél is 3okkal intenzivebben müveit munkaterületének Ígérkezik. Részben azért, mert a kigyómarások ellen napjainkban is használt szérumokat még hatásosabbá kivánják tenni, részben _ pedig, mert értékes gyógyszerek előállítására is alkalmas anyagnak bizonyultak. Anélkül, hogy a további már munkába vett, s a jövőben még inkább munkába veendő speciális témakörökre is kiterjeszkednénk, arra mutatunk még csak rá, hogy a mérgek emberi vonatkozásaiban a rendszertan finom kiművelése rendkívül fontosnak látszik. Marások esetében ugyanis sokszor élet