O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 5/1-2. (Budapest, 1963)

Horváth, L.: A kék vércse (Falco vespertinus L.) és a kis őrgébics (Lanius minor Gm.) élettörténetének összehasonlító vizsgálata 1. A tavaszi érkezéstől a fiókák kikeléséig 69-122. o.

rült közvetlen közelről /a fészek mellett a fán ülve/ megfigyelnem. Az időtartam meglepően különböző volt; másfél és hat óra között váltakozott. A fenti ismertetésben felsorolt adatok, különösen a ki* kelés időtartamára és ütemére vonatkozók, teljesen ujak és a kis őrgébics ökológiájának fehér foltjait tölcik ki. Az adatok azonban nemcsak a kérdtses faj alaposabb megismerését jelentik, hanem alkalmat adnak arra, hogy egybevetve rendszertanilag távolálló /pl.kék vércse/ vagy közeli rokon /pl. tövisszúró gébics/ faj megfelelő adataival többé-kevésbé általános biológiai törvényszerűségeket állapit hassunk meg. Az eddigiekből annyi rinden esetre biztosnak lát&zik, hogy g nagyobb és erősebbhéju toj-ísokat rakJ madarak fiókái aránytalanul 1 .ssabban kelnek ki, mint a kisebb és vékonyabb héjú tojásokat rakó fajoké. A kotlásidő helyes összehasonlításának alapja tehát inkább a kotlás megkezdésétől a héj első megpattanásálg eltelt idő lenne, mint a fióka tényleges kibúvásának ideje. Vergleichende Untersuchungen det Lebensgeschichte des Rotfussf&2ken (Fatco vesperiinus L) und des Grauwiirgers (Lantus minor Gm.}.!* Von Frühjahrsan~ kunft jis zum AMsschlüpfen der Jungen Yon L Horváth Zoologische Abteilung r

1*« Ungarischen Naturwissenschaftlichen Museums, Budapest Der Verfasser hat nahezu ein Jahrzehnt Daten aus dem Lebenslaufe de- RotfussfalKen und Neuntöters gesammelt. Seine fortlaufende, doch planmässige, aber eigentlich nicht intensive Beobachtungsarbeit wurde bei beiden Arten auf ein Jahr durch Sammelarbeit ersetzt, bzw. abgeschlossen. Im letzteren + Der zweite, abschliessende Teil dieser Studie wird in der nächsten Nummer unserer Zeitschrift erscheinen.