O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 5/1-2. (Budapest, 1963)

Horváth, L.: A kék vércse (Falco vespertinus L.) és a kis őrgébics (Lanius minor Gm.) élettörténetének összehasonlító vizsgálata 1. A tavaszi érkezéstől a fiókák kikeléséig 69-122. o.

fészkel a fa csúcsán, akárcsak kihajló ágon, mert fészke ilyen helyeken könnyebben észrevehető és támadható lenne. Korábbi tapasztalataimbői csak egyetlen esetről tudck, amikor a fészek vízszintes ágon, a törzstől 4 méter távolságra épült /1948, Gyód/. A 26 fészeknek lemértem a földtől való távolságát is, amely fél méter pontossággal a következő eloszlást mutatta: 3 méter magasan épült 3 fészek 3 ,5 méter magasan épült 2 fészek 4 méter magasan épült 5 fészek 4 ,5 méter magasan épült 1 fészek 5 méter magasan épült 5 fészek 5 »5 méter magasan épült 1 fészek 6 méter magasan épült 1 fészek 6 ,5 méter magasan épült 1 fészek 7 méter magasan épült 4 fészek 8 méter magasan épült 1 fészek 10 miter magasan épült 1 fészek 16 méter magasan épült 1 fészek Korábbi tapasztalataim alapján megjegyezhetem, hogy a hazai viszonyokra à jelen vizsgálati terület magassági adatai bátran ál ta? ánosithatők, mert sohasem találtam fészkét 16 méternél magasabban s csak egyszer 3 méternél alacsonyabban /2,5 méter magasan, bokorszerü vadkörtefán, a pellérdi réten 1948-ban/. A fészek elhelyezésére vonatkozólag azt as általános következtetért vonhatom le, hogy nyilt és embertől sűrűbben látogatott helyeken húzódó fasorokban, igy országutak, vasutak, csatornák mentén és erdőszéleken magasabban fészkel,mint mezők, dűlők fasoraiban, akácos erdők sürü belsejében,vagy magányos, duslombozatu, réti és kerti fákon. Ez azt igazolja, hogy ennek a merész és harciaskedvü madárnak elsősorban az embertől van félnivalója. Jelen dolgozatomban nincs szándékomban részletesen ki-