O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 4/1-2. (Budapest, 1962)
Schmidt, E.: Adatok Apaj-puszta környéke kisemlős-faunájához 83-91. o.
munka során is csak a gyöngybagolyköpetek tartalmaként kerültek elő. Ha az anyagot dominancia szempontjából vizsgáljuk akkor az érintett fajok közül abszolút domináns a mezei pocok / Microtus arvali s PALL./, járulékos fajok /5 % felett/ a keleti cickány / Crocidura suaveolen a PALL./ és»az erdei egér /Apodemu8 sylvaticus-flavicollia /. Megközelíti az 5 %-ot a házi egér / Mus mus cuiu s L./ éa a törpe egér /Mlcromya minutu s PALL./. A két Sore x faj és az Arvicola terrestri e kis száma itt nem mérvadó, miután a köpetarány a két bagolyfaj között teljesen aránytalan. Korábbi tapasztalataim szerint a kuvik ritkán fogyasztja a cickány-fajókat. A gyöngybagolyköpetek jellemzője viszont majdnem mindig a cickány-egyedek relative magas száma. A reális értékeket valószínűleg még jobban sikerül megközelíteni, ha nem az összgyüjtések, hanem csak az 1961. III. 19-én talált anyagot /1960.XII.16.óta felgyűlt + a kéményben talált és valószinüleg részben korábbi köpetek/ vizsgáljuk, amikor, bár még igy is arányt alánul, de a gyöngybagoly köpetek komolyabb szerephez jutnak. Az egész anyagból kiemelt három faj értékének egymáshoz való viszonya relative nem változik lényegesen / Crocidura suaveolen s M3XL. 7,05 Microtus arvali s 64,11 %; Apodemus sylvatlcus-flavicolli e 7,05 %/, ellenben felzárkóznak olyan fajok is, melyek az előző felosztásnál értékükben az 5 % alatt maradtak /Sorex araneus L. 8,82 %; Micromys minutu s 6,47 %/. Majdnem megüti ezt a szintet a törpe cickány is / Sorex minutu a L. 4,70 %/» Az egyéb fajok a következőképen szerepelnek: Arvicola terrestris 0,50 % és Mus musculu s 1,17 %. A rovarevőket a rágcsálókkal szembeállítva a következő a helyzet: Insectivor a 20,58 %; Rodent l a 79,41 Ha viszont kikapcsoljuk a gyöngybagolyköpetekkel kevert anyagrészt, vagyis a tisztán kuvikköpeteket vizsgáljuk, ezt a képet kapjuk:
