O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 4/1-2. (Budapest, 1962)

Tusnádi, Gy.: Édesvizi halak növekedésének vizsgálata az életkor függvényében 13-31. o.

dik életszakasz, amelyben már a hossznövekedés mindössze 4,2 faos, a súlynövekedés pedig 13,5 %. A testsúly és testhossz összefüggésére vonatkozóan, melynek segítségével az idő-suly értékeket számitottuk, log y= -2,2294+3,2084

.log x allometriás egyenletet kaptuk. Acerina cernua L. - Vágódurbincs Az életszakaszok megállapításához jelentős mennyiségű értéket találtunk az irodalomban /1/: Ostsee, vor dem Oberhaff /NEUHAU3/

, Sakrower See bei Potsdam /BAUCH/

, Darsser Bodden,Meckl. /BAUCH/, Br.Lucin bei Peldberg.Meck

1 . /BAUCH/

, Oderhaff /NEUHAUS/

, Müggelsee bei Berlin 0. /BAUCH/, 23 tó átlagából /BAUCH/. Ennél a fajnál 1-6 éves korig két életszakaszt tudtunk meghatározni. Az egyenesek koordináta rendszerben való elhelyezkedése azt mutatja /6.ábra/, hogy lassú fejlódésü és rövid életű fajról van szó. A hossznövekedés 39 %-os értéke feltűnő megegyezést mutat a Rhodeus sericeus amaru

s-szal. A testsúly növekedési erélye legkisebb az összes vizsgált fajok között, amelyet az 1,01 értékű k exponens bizonyít. Ez a tendencia 2,1 éves korban zárul, amikor a testhossz eléri a 10 cm-t, a testsúly pedig 22 g. Ezt követően a hossznövekedését a k = 0,099 exponens jellemzi. A súlygyarapodás ekkor 29 %-os. A testhosszusághoz tartozó testsúlyt a log y = = -1,6460 + 2,9165 . log x allometriás egyenlettel számitottuk ki. Együttesen szemlélve a vizsgált fajok növekedését,és az ezekre vonatkozó k értékeket, sok hasonlóságot találunk. Ugy véljük, hogy a nagytestű és hosszuéletü fajokat 3, de feltételezhetően 4 növekedési szakasz is jellemezheti. A kistermetű fajoknál 2-öt lehetett megállapítani. Ugy gondoljuk azonban, hogy az utolsó szakaszok egyöntetűen az öregedéssel járó növekedéscsökkenést jellemzik, akár a testhosszt, akár a súlygyarapodást vesszük is figyelembe. Ezeket már minden