O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 4/1-2. (Budapest, 1962)

Topál, Gy.: A magyarországi és norvégiai szarvasok koponyaméreteinek összehasonlító allometriás vizsgálata 93-140. o.

aránykülönbaég. Ez a szám egyre fogy, majd abban a pontban ahol a nőstények egyenese érintkezik a himek egyenesével, a megegyező basalis hosszúságú koponyáknak azonos a legnagyobb koponyahosszusága la. A nőstények növekedése ellentétben a hímekkel itt befejeződik, s igy aduit himek és nőstények között már jelentős nagyság és aránybeli eltolódások vannak. Norvégiai és magyarországi £<j> között. A korrelációs koefficiensek közti különbség statisztikailag nem biztositott. A magyarországi nőstények erősebb kapcsolatot mutatnak a norvégiai himekénél. Ezek az értékek nagyreszt a szórásnégyzeteknek tulajdonithatók, mivel a növekedési sebességek hasonlóak, a köztük található 3 % eredmény nem szignifikáns. Magyarországi nőstényszarvasok legnagyobb koponyahosszuságának baEalishosszra vonatkoztatott repressziója 0,65. A grafikus ábrázolásból jól kitűnik, hogy nemcsak az allometriás egyenesek hajlásszöge egyezik, hanem azok ráadásul teljesen egymásmelleit futnak olymódon, hogy a magyarországi nőstényeké van felül, A kettő között azonban igen kicsi a távolság, amelyet a „b" integrációs állandók értékei is jól kifejeznek. Gyakorlatilag annyit jelent ez, hogy az azonos basalis hosszúságú norvégiai him és magyarországi nőstény szarvaskoponyáknak legnagyobb hosszúsága megegyező és azono3 arányú. Aduit példányok között azonban aránykülonbségek vannak a magyarországi nőstények basalis hosszúságától feltételezetten. Magyarországi ££ és magyarországi között. A himek növekedési sebességben mintegy 30 %-al haladják meg a nőstényeket. Ez statisztikai szempontból megalapozott /P » 5 %/. A lineáris összefüggést igen erős korrelációs koefficiens támasztja alá s ugyanakkor a szóródás ls kicsiny, amely az adatok szoros illeszkedését jelöli az allometriás