O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 4/1-2. (Budapest, 1962)
Topál, Gy.: A magyarországi és norvégiai szarvasok koponyaméreteinek összehasonlító allometriás vizsgálata 93-140. o.
al marad el a norvég hímekétől, ez a szám pedig statisztikailag nem igazolható. A magyar nőstények korrelációs koefficiense erősebb és szignifikánsan eltér a norvég himekétől /P = 1 %/. Ugyanakkor a szorosabb kapcsolat mellett jóval kisebb szórásnégyzetet találunk. Az allometriás egyenesek elhelyezkedését tekintve ugy látszik, hogy az aránybeli különbségek jórészt a norvég himek nagyobb homlokszélességétől függenek. Magyarországi çç és magyarországi íé között. A magyarországi szarvasok két ivara között e méretviszonylatban 24 %-os szignifikáns értéket találtunk /P = 5 %/ a növekedési sebességek között. A korrelációs koefficiensek nőstényeknél erősebb, himeknél gyengébb kapcsolatra utalnak, köztük statisztikailag is biztosított eltérés van /P = 0,2%/. Az a tény, hogy a himek magasabb allometriás exponense mellett alacsonyabb a korreláció ós nagyobb a szóródás, a nőstényeknél pedig fordított a helyzet, azt jelenti, hogy a nőstények e tulajdonsága megalapozottabb. Az allometriás egyenesek elhelyezkedéséből ugyanis az látszik, hogy mind a basalis hossz, mind pedig a homlokszélesség értékeiben mutatkozó nagyságbeli eltérés erősen befolyásolja az arányok eredményeit, amelyhez még a himek intenzivebb növekedési sebessége is hozzájárul. Magyarországi és norvégiai között. A két populáció egyedei között a legnagyobb homlokszélesség növekedési sebessége tekintetében 19 % statisztikailag nem biztosított differenciát talál tunk.Tekintettel arra, hogy a két korrelációs koefficiens nagyon hasonló és szignifikánsan nem tér el egymástól, a zérustól azonban igen, továbbá egybevetve a szórásnégyzeteket és regressziós együtthatókat, a növekedési sebesség különbségét mégis el kell fo-