O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 4/1-2. (Budapest, 1962)

Topál, Gy.: A magyarországi és norvégiai szarvasok koponyaméreteinek összehasonlító allometriás vizsgálata 93-140. o.

metriás egyenesek, illetve exponensek megbízhatók. Ebben a vonatkozásban tehát a két ivar között, a növekedési sebességben jelentős különbség van /P = 0,1 %/. A nőstényeknél e méret a basalis koponyahossz növekedéséhez viszonyítva, mintegy 169 %-os sebességgel, arányaiban pedig - mert allometriás exponensük 1,0 fölött van - relative növekszik. A himeknél a növekedés sebessége csupán 68 %-os és relative csökken, mivel allometriás exponensük 1,0 alatt van. A két ivar között a szóbanforgó tulajdonságban jelentkező 101 %-os eltérés statisztikailag biztositott /P = 0,1 %/. Az allometriás egyenesek metszési pontjában - e tekintetben - sem abszolút nagyságban, sem arányokban nincs eltérés a nemek között. A basalis koponyahossz további növekedése folyamán, viszont jelentős különbségeket találni, amely az egyenesek divergáló jellegéből következik. Norvégiai tt és magyarországi ££ között. A magyarországi nőstények e méretének növekedési sebessége /a = 1,0069/, mintegy 32 %-al tér el az előzetesen már tárgyalt norvégiai himekétől. Ez a különbség azonban statisztikailag nem volt biztositott. A lineáris összefüggés erősségét a zérustól szignifikánsan különböző korrelációs koefficiens /r = 0,8211/ jellemzi. Adataink jól illeszkednek a meghatározott allometriás egyeneshez, amelyet a szórás 2 /s = 0,00091/ is mutat. A ket korrelációs koefficiens között „z" transzformáció után elvégzett számitások nem adtak szignifikáns eredményt. A magyarországi nőstények szórás értéke kisebb, regressziós koefficiense viszont nagyobb, ennek következtében a korrelációs kapcsolata is erősebb a norvégiai hímekéhez képest. A magyar nőstények a basalis koponyahossz és arckoponyahossz tekintetében, mind abszolúte,mind relative eltérnek, illetve nagyobbak a norvégiai himeknél, jóllehet az allometriás egyenesek metszési pontjában a méretek azonosak.