O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 3/1-2. (Budapest, 1961)
Schmidt, E.: Az 1960 évi synchron vizimadárvonulási megfigyelések eredményei 83-104. o.
letre és nyugatra nagyjából egyenletes eloszlásban mutatkozik, de az őszi számokhoz viszonyítva kis mennyiségben. Az Őszi megfigyelések eredményei szerint a nagy tömegek ilyenkor mindig az Alföldön mozogtak, amit a rizstermelés előretörésével magyaráztunk. A két őszi vizsgálat adatait összevetve viszont azt láttuk, hogy a második synchron napra az Alföldön úgyszólván mindenütt megfogyott a tőkés récék száma, ezzel szemben a Dunántulon vonuló csapatok emelkedő tendenciát mutattak. B törvényszerűnek látszó ingadozást a táplálkozásviszonyok megváltozásával hoztuk kapcsolatba. - Az 1960-as tavaszi eredmények igazolták az eddigi megállapításokat. A két synchron nap, valamint a Dunántul és az Alföld között nem volt lényeges számbeli eltérés, de a számok ezúttal is alacsonyak voltak /Tafel II/. Ősszel ismét többezres tömegek mozogtak az Alföldön,de a Dunántul pár pontjáról a jelentésekben szintén nagyobb számokat kaptam /Tafel III/. A Dunántulon ezúttal ÍB emelkedett a tőkéa récék száma a két synchron nap között. Elsősorban áll ez a Dunára, ahonnét a legkiugróbb adatok származnak ismét bebizonyítva e folyónak a faj vonulásában betöltött fontos szerepét. Az Alföld legeredményesebb helyein sajnoe csak egy-egy alkalommal volt kint megfigyelő, igy pontos összehasonlítást nem lehetett végezni, de minden valószínűség szerint a tavalyihoz hasonlóan ismét csökkent a vonuló csapatok egyedszáma. Mint mér az 1959-es eredmények ismertetésénél kifejtettem ez a jelenség a szeptemberi rizsaratáskor fellépő téplálékbőséggel majd az utána következő táplálékcsökkenéssel kapcsolatosan a nagy tömegeket eltartani már nem tudó területről való fokozatos kiszorulással és szétterüléssel jól megmagyarázható. A korábbi synchron vizsgálatok sorén párhuzamot vontunk a csörgő / Anas crecc a / és a böjti réce / Anas querquedul a / között és azt a megállapítást tehettük, hogy a csörgő récék nagy tömegei, különösen ősszel, mindig az Alföldön mozogtak,