O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 2/1-2. (Budapest, 1960)

Sterbetz, I.: A rizstelepek hatása a gémfélék táplálkozására 81-92. o.

I. táblázat folytatása: Halastó és nyilt viz Halasitott rizs Megnevezés Esetben drb. % Esetben drb. % Cybister 1 4 4,34 Hydro-s 4 6 7,0 3 5 13,02 Odonata 4 5 7,0 13 17 60,84 Dytiscus 4 8 7.0 6 9 26,08 Carabus 2 3 3.50 ' Gryllus 4 13 7,0 nryllotalpa 2 2 3.50 12 13 56,50 Indet. bogár 2 2 3,50 10 7 43,48 Pépes anyag 1 4,34 Szőr 1 1 1,75 A vörösgém A termőidő első szakaszában hiányzik a rizsföldekről. Julius második felétől kezdve, amikor a felmagasodó rizsnövény már takarást nyújt a madárnak, a vörösgém jellegzetes rizslakóvá válik és az összesen észlelt Ardea purpurea-k 3035 ez időtől kezdve a rizsföldeken táplálkozik. E fajnál a szinkron megfigyelések értékeit fenntartással kell kezelnünk, mivel a vörösgém rejtett életű madár és többnyire csak a felriasztott példányok láthatók. Igy mindegyik területen feltételezhetően bizonytalan létszámú madár kallódhatott el leszámolatlanul. A két főtáplálék e fajnál is a hal és a vizirovar. Halat a nyilt vizén 42,27 %-ban, a rizsen 7,27 %ban, vizirovart a nyilt vizén 44,42 %-ban, a rizsen 80,34 %-ban fogyasztottak a megvizsgált madarak. E százalékértékek természetesen itt is /lásd II. táblázat/ a száz százalékot magasan túlhaladó, táplálék-nemenként kiértékelt táplálkozáai táblázat 100 %-ra átértékelt adatait eredményezik.