O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 2/1-2. (Budapest, 1960)

Korodi Gál, J.: Adatok a barátcinege (Parus palustris L.) fiókáinak táplálkozásmennyiségi ismeretéhez 261-270. o.

VERTEBRATA HUNGARICA MIUSEI HISTORICO- NATU RA L ! S HUNGARICI Tom. II. 1960. ÏqscT

^

L Adatok a barátcinege (Parus palustris L.) fiókóinak tápiálkozósmennyiségi ismeretéhez Irta: Korodi Gál János Babes - Bolyai Tudományegyetem Állattani Tanszéke, Kolozsvár A rovarevő madarak,de különösen a cinegefélék /

Parida

e

/ hasznossága ma már bebizonyított tény ós e problémát eddig szómos szaksmber igyekezett kézzelfogható adatokkal alátámasztani. E kérdésre vonatkozó kutatások általában két irányban folytak. A szakemberek egyrésze /GELEI /1/, MORBACH /4/, WARGA /7, 8/, NOVI

KOV /5//, különböző módszerekkel a széncinege /

Parus m. majo

r L./, illetve a kék cinege /

Parus coeruleu

s L./ fiókéinak napi etetési szómét törekedett megállapítani a fiókák nevelésének időszakóban. A kutatók másik csoportja /GYURKŐ & KORODI GÁL & GYÖRFI & RÁTKONYI /2/, TITAEVA & POLIVANOV /6// a Parus m. majo

r és a Parus coeruleu

s napi etetési száméinak megállapításával párhuzamosan, a fiókák által elfogyasztott táplálék mennyiségének a minőségét is tanulmányozta. Mivel azonban a barátcinegére /

Parus palustris L./ vonatkozóan a rendelkezésemre álló irodalomban hasonló adatokkal nem találkoztam, igy tervbevettem e faj fiókóinól a tóplólkozás mennyiségének vizsgálatát.