O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 2/1-2. (Budapest, 1960)
Szabó, I.: Adatok Börzsöny hegység herpetofaunájához 199-. o.
völgyek egyikében akadtam rá. Ugyanígy nem hegyvidéki állat a Rana ridibund a sem, ritka előfordulása tehát szintén magától értetődő. A Xárpátmedencében ritkának mondható hüllők közül a Börzsönyből csak a magyar gyik került elő. E gyikfajunk előfordulása hazánkban eddigi ismereteink szerint szórványos * volt.Az ujabb kutatások több uj lelőhelyet állapítottak meg, melynek eredményeképpen egyre csökken az élőhelyek közölt: távolság. Az ismertetett két ujabb előfordulás légvonalban mindössze 4-12-16 km-nyire fekszik a Pilis hegységből közölt nagyvillám!, nyergeshegyi és a Vác melletti naszályi lelőhelytől. Ha figyelembe vesszük, hogy ez a kistermetű, gyorsmozgású, félénk állat még kedvező időben sem mindig mutatkozik, továbbá,hogy gyűjtéséhez nemcsak jó szem és gyors kéz, hanem szerencse is szükséges, akkor valószínű, hogy a további alapos vizsgálatok még számos helyről fogják hazánk területéről kimutatni. Joggal föltételezhettem a sárgahasu unka / Bombina vari ega t a /L„//és a gyepi béka / Rana temporari a L./ előfordulását,mert ezeket BOLKAY /1907/a Börzsönytől Ék-re fekvő terület /volt Gömör-Kishont m./ több pontjáról emliti és a két fajt az ugyancsak nem messze fekvő Mátra hegység hasonló magasságában 1955 juliusában magam is gyűjtöttem.Jóllehet,hogy e fajokat a számukra alkalmasnak látszó helyeken a Börzsönyhegységben ia különös gonddal kerestem, egyikük sem került elő. A Bombina varlegat a elterjedésével kapcsolatban a közelmúltban felvetettem azt a gondolatot /1959» p. 164-166/, hogy hazánkban általában azokon a területeken található,ahol p ~ az évi csapadék átlaga 700 asm-en felül van. A Börzsöny hegység középső részén a csapadék ezt az átlagot aeghaladja, sőt Csóványos környékén a 900 mm-t is eléri /1»tárképvázlat/. Hogy e faj a azóbanforgó helyen ennek ellenére sem fordul — A sárgahasu unka francia- és olaszországi elterjedési adatai is feltevésem mellett szólnak /B0ULENGER, 1897/.