O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 1/1-2. (Budapest, 1959)

Szunyoghy, J.: A nádifarkas 73-88. o.

és Versenylap 1857, p.129-130 oldalain a következő érdekes megjegyzéseket találni: „GERÉBY PÁL Pest megyében farkasokra idomitott agarakat, amelyek erősek, de amellett igen futósak voltak,több farkast fogatott velők, két szelindek segítségével. A farkasokat rendesen elevenen vitték haza.E vadászatok máig is Jeles festményekben láthatók utódainál". E megjegyzésből kiderül, hogy az 1857-es évben a cikkíró, aki a fent többször emiitett képeket bizonyára jól ismerte nem beszél nádifarkasról, hanem CBak farkasról, illetve farkasvadászatról. Tehát e képek farkasokat ábrázolnak és nem nédifarkast meg Bakált. NAGY érveinek második csoportjában emliti.hogy „Allerdings erhielt ich vor fünf Jahren Nachricht von einem vermutlichen Rohrwolf in einer Sammlung auf dem Lande unweit von Szeged, der laut den Angaben des dortigen Porstpersonals stete als Rohrwolf betrachtet wurde. Etes rd 22 kg schwere Tier hat keinen genauen Pundort .stammt jedoch sicher aus dem Karpathenbecken. Wegen der Abgelegenheit des Ortes bin ich noch zu keiner ausführlichen Untersuchung des Stückes gekommen, halte es jedoch für wahrscheinlich, dase es der einzige mir biBher als erhalten bekannte echte Rohrwolf ist. Nähere Einzelheiten werde ich nach der Untersuchung mitteilen" /14, p.166/. E példányról tudni kell még azt - aalt NAGY nem emiitett meg -, hogy szőrzete alaposan kifakult, mivel a nap évtizedeken keresztül sütötte.Van tehát NAGY szerint egy lelőhelyadatnélküli, tönkrement szőrzetü állítólagos „nádifarkas", melynek rendszertani szempontból hitele nincs, de a fentiek következtében nem is lehet. Éppen ezért sajnálatos, hogy ezt a példányt NAGY „igazi" nádifarkasként publikálta. E kitömött példány jelenleg a szegedi MÓRA PERENC MUZEUM természetrajzi részlegében található. Véleményem szerint legalább a koponyáját ki kellene venni és megvizsgálni, hogy valóban farkassal állunk e szemben. Nincs bizonyítva NAGY azon állítása, hogy a 90-es évekig az egész Alföldünkön és a Fertő-Hanság környékén „közön-