O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 1/1-2. (Budapest, 1959)

Szunyoghy, J.: A nádifarkas 73-88. o.

VERTEBRATA HÜNGARICA MUSEI HlSTORlCO-N ATURAUS HUN GARICI Tom. I. 195V Fosc. 1. A nádifarkas Irta: Dr. Síunyoghy János Természettudományi Huieum, Budapest Egyike a ködös múltba eltűnő azon emlősünknek, melyről megbízható leírással nem rendelkezünk. A nádifarkas nyomaira néhány XVIII.századi természetrajzi munkában is ráakadunk. így KRAMER W.H. 1756-ban megjelent „

Elenchus vegetablllum et anlmallum per Austriam inferiorem observatore

m" c. munkájában megjegyzi, hogy a vadászok a farkasnak két változatát különböztetik meg, melyek közül az egyik a nádasokban él, testsúlyra kisebb és többnyire szürke szinü s nádifarkasnak hívják /11, p.241-242/. GROSSINGER J.B. 1793-ban ..

Universa Hist .Fhys.Regnl Hun,g. Tom.I." c. müvében a 410 oldalon a farkassal kapcsolatban azt irja,hogy hazánkban a köznép a farkasnak két alakját különbözteti meg. Ezek közül az egyik nagy erdőségek lakója, a másik nádasokban és mocsaras területeken magánosan található, Ez utóbbiak valamivel kisebbek s az erdőkben élőkhöz képest kevssbbé vadak. A nádifarkas nevét a nád után kapta.