O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 1/1-2. (Budapest, 1959)

Anghi, Cs.: A közgyűjtemények tigrislóanyaga determinációjának nemzetközi helyzete 59-72. o.

száminak ismeretében már régen kiérdemlete a subspecies rangot. Az is elég furcsa,hogy Böhmzebra-ként is regisztrálják. Bbben az esetben erősen redukált vendégcsikozatu példányról van szó - ami a böhm tigrieló északzambezii előfordulási területén is megtalálható. Ha a lelőhely nem ismeretes, a hiba előfordulhat és megokolható. Nagy kényelemre, de ugyanakkor felületességre vall a meghatározás tekintetében, ha csak egyszerűen steggezebranak, vagy alföldi_zebra-nak, még csak nem is tigrisló-nak nevezik. A részletesebb kritikai elemzések tekintetében a felhozott példákat elegendőnek vélem annak alátámasztására, hogy a kérdés rendezése nemzetközi vonatkozásban valóban szükséges mind a muzeális, mind az állatkerti, mind más közgyűjtemények szempontjából és a tudományos igazságkeresés vonatkozásában. A bemutatott vizsgálati anyag bő bizonyítást tartalmaz a felvetett probléma szempontjából, mert kitűnt belőle, hogy a tigrislovakat csak 22 %-ban határozták meg pontosan, mig 78 %-ban azok felületesen, pontatlanul, hanyagul, vagy sehogysem voltak meghatározva. Tekintettel arra, hogy az anyag polyglott eredetű /angol, ausztráliai, csehszlovák, délafrikai, dán,északamerikai, egyiptomi, francia, hollandi, japán, kinai, lengyel, magyar, német, olasz, orosz, osztrák.svájci/ nemzetközi vonatkozásokban is jelentős zoologiai feladat az alapos határozókulcs megállapítása, mind muzeumi, mind állatkerti, de az afrikai gyüjtőexpedicick tudományos pontosságú determinációja vonatkozásában is.