O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 1/1-2. (Budapest, 1959)

Anghi, Cs.: A közgyűjtemények tigrislóanyaga determinációjának nemzetközi helyzete 59-72. o.

Az Bquus ze

bra hartmanna

a-t a következőképpen határozták meg: Az Dt mat a tő

k-ban; Hartmann zebra » E^hartmaxmae /Hagoya 1934/

6 3 esetben helyesen. Állatkerti élő példányok esetébe

n: 2 esetben semmiféle meghatározás nem volt, 2 esetben helyesen történt a meghatározás . Muzeumokba

n : Hijsgotigris /1 e./, Higgotigris zebra /2 e./« /1 e./, S^hartmannes /1 e./« nem volt meghatározás 8 esetben és 6 esetben helyes volt a meghatározás. Megjegyzésre érdemes, hegy az egyik muzeumban, HARTMAHH kapitánytól származó /!/ bőrt találtam, volt meghatározva. Az Bquus zebra zebra-t a következőképpen meg: Az Útmutató

k-ban: 1 esetben helyesen. Állatkerti élő példányok esetébe

n: E. ..zebra esetben helyesen. Muzeumokba

n ; Higgotigrig /1 E^SOBRA /3 ®./» Higjio£*£?ie_zabra A e./t 9 esetben nos Telt maghatározás^ esetben helyesen történt. Az Equua grevy

l-t a következőképpen határozták uegi Az Utrout a tó

k-ban: Zebra /Amsterdam 1958/, Zebra » E. /Praga 1957/, Zebra - /Libérée 1957/, 10 esetben helyesen. Állatkerti él6 példányok esetébe

n: 1 esetben nem volt meghatározás, 18 esetben helyesen történt. Muzeumokba

n; Grevyi_zebra /6 ©./» 6 esetben helyesen és 12 esetben nem volt meghatározás. Végül voltak olyan esetek is, amelyekkel a Muzeumok tudományos gyűjteményeiben találkoztam, amikor az anyagot nem lehetett a csikozatjelleg alapján pontosan meghatározni, de az illetékes kutató azért igyekezett valamilyen meghatározást adni. Ilyenek voltak a következők: ahol 6 db egyik sem határozták