O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 1/1-2. (Budapest, 1959)
Horváth, L.: A szegélycönózis elve a madarak fészkelőközösségében 49-58. o.
még nem igazoltat, már az idézett tanulmányomban is felretteni,csupán zárójelbe téve annak jelzésére,hogy a tárgyi igazolás még hiányzik.Ez a két faj a Parus eristatu s és a Tetrao uro gallu s volt. További két faj, amelynek fészkelését hitelt érdemlően azóta kimutatták /tojás, fészkenülő,nemr®pülős fióka/, a Loxla curvirostr a és a Carduelis aplnu s. Érdekes, hogy mind a négy, ujabban igazolt költő faj a /1/4./ Phylloscopus eibilatri x fészkelőközösségbe sorolható. Jelen dolgozatom tárgya, hogy megvizsgáljam ós kimutassam a szegélycönózis elv érvényrejutását a magyarországi madarak fészkelőközösségeiben. A fészkelőközösségek Magyarországon kilenc tájtipusban alakultak ki. Ezek a következik: erdő, rét, mocsár, szikes puszta, steppe, homokpuszta, köves terület,löszfal ós emberi település. A tájtipusok legtöbbjében fokozatok különböztethetők meg, amelyek a táj jellegét különböző mértékben mutatják. Minden egyes fokozat egy-egy fészkelőközösség költőterülete. A steppóben ée a homokpusztában nem lehet fokozatot kimutatni s igy ezek egy-egy fészkelőközösség területei. Az erdő tájtipusban 13, a rétben 6 ta mocsárban 7, a sziken 2,köves területen 2,a löszfalban szintén 2, az emberi településekben 4, mig a steppe és a homokpuszta önmagában egy-egy fószkelőközösség területe. Minden egyes fészkelőközösségnek van egy vezéralakja, amely a legjellegzetesebb költő faj, azaz, amelynek a tájtipus kérdéses fokozata a költés szempontjából legjobban megfelel. Ha a vezéralak a tipikus területén fészkel,akkor egy, esetleg több állandó tag mindig megtalálható a társaságában; az alárendelt tagok az esetek legtöbbjében szintén jelen vannak. Az esetleges vagy véletlen fészkelők csak alkalmilag fordulnak elő a fészkelőközösségekben. A fentiekből logikusan következik, hogy egyik fészkelőközösség vezéralakja lehet állandó tag, vagy alárendelt tag, sőt véletlen fészkelő egy másik közösségben. Mielőtt a dolgozat tulajdonképpeni tárgyára rátérek,
