O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 1/1-2. (Budapest, 1959)

Berinkey, L.: Data relating to the question of a taxonomic differentation of Barbus meridionalis petényi Heckel 125-136. o.

found in the West Balkene or if a special form lives there as a transition between the two. Any meritorious answers to these questions may be given only by comparative morphological, variation-statistical and osteological examinations, carried out on a greater mate­rial. Adatok a Barbus meridionalis caninus BONAPARTE és a Barbus meridio­nalis p«tányi HECKEL systematikai elválasztásának kérdéséhez Irta: Iwinkay László T*rm**z«4tu4ofnanyi Muifum, Budap*«t Sserső a dolgozatában először történeti áttekintést ad a Barbus meridionalis formakörébe tartozó fajokról. Röviden ismerteti ss egyes fajleiráeokat, majd kiértékeli,hogy mely neveket tart érvényesnek ée melyeket kell synonym!zálnl.Sze­rinte, ss ismeretek jelenlegi állása sserlnt, csak egy faj a Barbus meridionalis RISSO és két alakja /valószínű alfaja/ / Barbus aeridlonalle caninue BOaaPABTK és Bar eue meridionalis petényi R2CKEL/ maradhat meg. A továbbiakban as irodalom a­lapján visegálat tárgyává tessi a két alfaj közötti különb­ségeket különös tekintettel ások nyugat-halkáni előfordulá­sára. Megállapit'áeai szerint a két alfaj kftsBtti legfontosabb /pikkelyezámbeli/ különbség nem áll fenn,aert ezek variációé értékei szélesek ée közöttük erőé fedések vannak, s Így az egyedi példányok ez alapon történő elválasstáaa nem lehetsé­ges, A két alak közötti méretaránykülöabságekre,melyek az i­rodalomban ismeretesek » szerinte ssintén nem lehet alapoz­ni, mert azok csak néhány példány vizsgálatának eredményeit

Next

/
Thumbnails
Contents