O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 1/1-2. (Budapest, 1959)
Vásárhelyi, I.: Die Vertebratenfauna des Hámorisees 105-112. o.
erdei eikló / Elapfae longlasim a Laur./ és a réz, vagy sima sikló / Coronalla austriac a Laur,/ is. MADARAK - AVES A tó környékén fészkel O táplálkozásra keresi fel ÓZ eliszaposodott és gazos felső részét a tónak: a szajkó / Garruluo g. glandariu e L./, a sárgarigó / Oriolus o.oriolu s L./, a meggyvágó /C ocothrausteB c. cocothrauste s L./, a zöldike / Chloria c.chlori s L./,a tengelic /Ca rduelia c.carduell e L./, a csiz / Carduells spinu s L./, a kenderike / Carduells f.flamme a L,/, a csicsörke / Serinus canarius serlnu s L./, az erdei pinty / Frlngllla c. coeleb s L./, a hegyi billegető / Motacilla c. cinere a Tunst./ és a barázdabillegető / M. alb a L./, a fakusz / Certhla f. famlllarl B L./. A hajnalmadár / Trichodroma murarl a L./ csak télen látható a környező sziklafalakon. A csuszka / Sltta eurogaea caesi a L./, a széncinke / Parus m. majo r L./, a kékcinke / P. c. cosruleu a L./ éa a barátcinege /P. palustris commu n is Bald./ rendes fészkelő, A csonttollúmadár / Bombycllla g. garullu s L./ csak erős teleken jelenik meg. A szürke légykapó / Musclcapa s. striat a Pall./ és az örvös légykapó / M. a. alblcoli s Tem./, az énekes rigó / Turdus erlcetorum phllomelo s Brehm/, a fekete rigó / T,m.merula L./»továbbá a vízirigó / Cinclus c.aquaticu s Bechst./ is gyakori vendég a tó környékén.A tó felett vadászgat tavasztól őszig csoportosan a füsti fecske / Hirundo r. rustic s L./, a molnár fecske / Delichon u. urblc a L./ és a sarlósfecske / Apus a. apus L./. Csak őszi vonuláskor, igen nagy csapatokban látható a viz felett, a vonuló parti fecske / Rlparla r. rlparia L./. A tó felső végén lévő égeres erdőben egyetlen esetben a lappantyú / Cap rl Eulgus e. europeu s L./ tojásait találtam. A jé^padár / Alcedo attis ispld a L./ késő nyártól a viz befagyásáig, minden évben látható. Nyáron az égeresben,állandóan unllható a kakuk / Cuculu3 c. canoru s L./ szava is. A hasznos
