Verhovayak Lapja, 1955 (38. évfolyam, 1-12. szám)
1955-03-02 / 3. szám
12-IK OLDAL 1955 március 2. Verhovayak Lapja Montgomery, a magyarság barátja (Folytatás a 4-ik oldalról) Öreg magyar a rács mögött Irta: FÁY FISHER ANDOR lett HUNGARY. THE UNWILLING SATELLITE cimü kör.yvében, mely 1947-ben jelent meg; a Devin-Adair Company kiadásában A mi amerikai barátunk 1878 szeptember 20-án született Missouri állam Sedalia nevii városában. Sikeres kereskedelmi pályát futott végig ifjúkorában előbb a The Nestle Compairy, Inc. majd a Pet Milk Company és végül az International Műk Co. vállalatoknál. Kereskedelmi pályáján alkalma volt megismerkedni Európával, úgyhogy 1933-ban azért nevezték ki budapesti magas diplomáciai állására. 1954 végén halt meg a Cascades hegységben, Vermont állam Manchester-in-the-Mountains városában. Az amerikai magyarság lerótta a szeretet adóját és ravatalára Magyarország színeiben gyönyörű szekfükoszorut küldött. Montgomery volt az első, aki a hivatalos Amerika részéről kiállt Magyarország igaza mellett. Könyvében adatokkal bizonyítja, hogy Magyarország ugyan harcolt a bolsevizmus ellen, amely akkor Amerika szövetségese volt, de soha nem emelt fegyvert Amerika ellen, sőt minden erővel igyekezett vele kiegyezni. Könyve nem száraz előadása a tényeknek, amelyeket volt alkalma Budapesten megismerni és amelyeket alaposan ismertet könyvében, hanem egy melegszívű amerikai lelkes ismertetése a magyarság egyenes, lovagias jelleméről, amely megszerettette vele a magyarokat. Kifejtette, hogy Magyarország századokon át a Nyugat bástyája volt a Kelet ellen és hogy mint mindig, úgy most is védelmébe vette az üldözötteket, bármelv nemzethez vagy fajhoz tartoztak is, mint a menekülő lengyelek példája is mutatja. Montgomery Budapest legjobb társaságaiban fordult meg. Meleg szeretettel jellemzi a budapesti magas körök életét, Igen érdekesen jellemez egyes személyeket is, jgy a magyar miniszterelnököket és vezető férfiakat a második világháború alatt, őtcle tudjuk meg a magyar ellenállás történetét is külső nyomásokkal szemben, amint azt több magyar vezető egyéniség is igazolja emlékirataiban. Amerika a jövőben nem fog hallgatni rosszakaratú sugdosásckra, hanem Montgomery könyvéből világos képet kap a magyarokról. A nagy amerikai férfin emlékét a magyarság mindig <'zeretettel fogja őrizni. EGYESÜLÉS (Folytatás az 5-ik oldalról) tett biztositó intézetek. És ez a többlet benne van a FRATERNAL szó fogalmában. Nagy érték ez és annál kincsesebb lesz, minél több ilyen intézményünk egyesül egymással. KÉT EGYLET EGY' KORMÁNY ALATT olyan testvéri ajándékokat is adhat majd az életük alkonyához érkező tagjainak. amit külön-külön talán nem tehetett volna meg. Például: pihenő vagy gyógytelepeket Floridában, esetleg Arizonában. A Verhovay és a Rákóczi egylet egyesülése tehát mindenképen újabb UTTÖRÉS lesz és nagy időkkel fogja meghosszabbítani az alapítások magyar életét. És bizonyos vagyok abban, hogy minden töprengések és viták után. mind a két egylet konvenciója és a konvencióknak minden követe tisztán fogja látni azt, hogy a “VERHOVAY SZÓZAT” és a “RÁKÓCZI INDULÓ” hangjainak találkozása minden vonalon meg fogja indítani itt, Amerikában a magyar erők egyesítését és olyan arányokban fejleszti ki újra Magyar Amerika életét is. amilyenhez. — annyi temérdek munka után, — az “amerikás magyarságnak” kétségtelenül joga van és — mint az alábbi négy sorocskában igyekszem kifejezni, — OKA IS VAN! Az élet: vetés, aratás, de minden búzatábla más s az mindig szent lesz minekünk, amit magunknak s mi vetünk. --------caíj -----------SZÜLETÉSNAPRA kedvesebb, szebb ajándékot nem adhat feleségének, gyermekeinek, mint Verhovay biztosítást. Ez az egyetlen maradandó és értékálló ajándék, evvel szerezheti a legnagyobb örömet. Mmden nagyszülő evvel ked! veskedhetik unokáinak; minden szülő gyermekeinek; felnőtt, kereső gyermek — szüí leinek, testvéreinek. “Minden' munka szellemi, mert a legdurvább testi munkát sem lehet végezni derekasan és a közösség javára a j szellem erőfeszítése nélkül, i Minden munka testi, mert a I legfinomabb szellemi munka ■ is koptatja és őrli a testet.” Az öreg magyar, aki a ráca mögött ül: Megvaszóról. Zemplén megyéből származó Szalóczi Károly, 71 éves. Soha senkinek nem vétett, soha senkivel baja nem volt, lakhelyén Pncedaíe. Pa. nevű kis hártya városkában. 1908-ban jött ebbe az országba, éveken keresztül bányában kereste kenyerét, aztán csapos lett az Ung megyéből származott Hollander család üzletében. 1940-ban amikor a család megvált az üzlettől az eladáskor az uj vevőnél kikötötték, hogy Szalóczi Károlyt alkalmazásában tartja. És mikor az uj tulajdonos eladta üzletét, az is úgy adta tovább, hogy az uj vevő tartsa öt szolgálatában. Tisztességes, munkáját pontosan vérző embernek ismeri Pricedalen mindenki Szalóczi Károlyt, aki gazdáit soha egy centtel meg nem károsította. Megbíztak benne, mert tudták rém kivánja kárukat. És most ez a szelíd, senkinek nem vétő, becsületben öreg kort ért magyar ember ott ül Gieensburg, Pa.-ban Westmoreland megye bíróságának börtönében — mert január hatodikán reggel két lövéssel halálra sebezte munkaadóját. Hozzám a hirt Bredács András öreg bányász hozta, azzal, hogy ennek az i mbernek senkije nincsen ebben az országban, angolul nem tud: segítsünk rajta ha lehet nagy bajában. Elmondta az esetet, elhozta a Monessan, Pa. újság cikkeit és megálla* pitottam magamban, olyan eset, amelyben az Amerikai Magyar Szövetség illetékes cselekvésre és így Bencze Jánoshoz, a Verhovay Segély Egylet elnökéhez és Szabó Jánoshoz, a központi számvevőhöz menteni, akik mindketten az Amerikai Magyar Szövetség tisztviselői is. Ismertettem őket az üggyel és segítséget kértem. Meg' is kaptam: az Amerikai Magyar Szövetség nevében Banes (Bányácskv) Géza mekeesporti ügyvédet, a Verhovay Segély Egylet jogtanácsosát, az Amerikai Magvar Szövetség nagy-pittsburghi fiókjának ügyvédjét kérték Szalóczi Károly ügyében a védelemre. Mr. Banessel kétszer látogattuk meg az öreg gyilkosságba esett magyart börtönében. Persze csak rácson keresztül beszé'hettünk vele. Mennél többet beszeltünk vele, annál jobban kialakult bennem az a hit: ezt az egyedül élő, mindenkitől elhúzódó öreg- magyart pillanatnyi elmezavar tette gyilkossá-Szalóczi Károly egy élet küzdelmével 5755 dollárt takarított meg. ötezer dollárja falónkban volt, 755 dollárt nála találtak, amikor letartóztatták. Ezt a pénzét féltette — ezért lett gyilkos. Ezért kellett az ugyancsak jó nevű, Pricedalen köztiszteletnek örvendő William F. Ermliclmek, öt gyermek apjának meghalnia. m-Szalóczi Károly azt mondja, két hónapja az üzlet feletti szobájában ó folyton azt hallgatta, hogy munkaadója valakit arra biztatott — ölje őt meg, aztán ugorjon autójába, hajtson el — soha senki se fogja öt megtalálni. És azt mondja, azon a januári kora reggelen, mikor a gazdája az ajtaját kinyitotta, ő félálontban felugorva lelőtte, mert azt hitte a gyilkosságra kiszemelt ember jön őc megölni. Ködös az elbeszélése, ir.inf ahogy maga is mondja — nem tudja pontosan elmondani mi történt. Január 6-ikán reggel neki ki kellett volna nyitni az üzletet, mint más reggelen, de ezt nem tette. John Turner nevű állandó vendégük felment szobájába érdeklődni miért nem nyitott: neki kinyitotta szobája ajtaját, beszélt Turnerrel, őt nem bántotta, azt mondta, rosszul érzi magát, azért nem nyitott. Turner telefonált a gazdának, aki Roscien lakik és eljött az üzletbe, felment az emeletre Szalóczihoz, aztán senki sem tudja mi történt. Két revolver lövés dörrent el, felrohantak emberek az emeletre, ott találták Ermlichet vérében, Szalóezit a szobájában. A kksi bányavároskában persze nagy szenzáció az eset. Részvéttel vannak a meggyilkolt Ermlioh és családja iránt de Szalóezit is sajnálják és épen olyan érthetetlenül áll Pricedalen mindenki az esettel szemben, mint e sorok írója. Akikkel ott beszélgettünk, mert Greer.sburghból január 19-ikén odamentünk Mr. Banessel — Hajdú András és nejével, özv. Hoilandernével, Bredács Andrással, Rabóezi Istvánnal, John Turnerre! — valamennyien egybehangzóan azt mondták, Szalóczival valami történhetett, hogy ez a senkinek nem vétő, szelid ember revolvert vett a kezébe Emberek szivébe, leikébe nem lehet belátni. Szalóczi Károly 71 éves öreg magyar életét magánosán, elzárkózva mindenkitől élte. Senki se nem tudja miért kerülte a társaságot, embertársait. Munkáját végezte a szalonban, aztán felment szobájába és lepihent. Vasárnapjait is szobájában egyedül töltötte. Magáuosságáfaan gondolatok kínozhatták: mi lesz vele, ha munkaképtelen lesz. Ermlichtól heti 25 dollárt és étkezést kapott. A heti 26 dollárból 5 dollárt visszatartott a szoba bérébe. Jövedelme kiesi volt. ebből kuporgatta össze évek hosszú során azt az összeget — amit úgy féltett, hogy aztán szei intem, pillanatnyi elmezavara gyilkossá tette. Nagyon tragikus sers a Szalóczi Károlyé, és sok ilyen magános öreg magyar e! ebben az országban. Akik egy elhibázott élet minden keservét szenvedik. Akik összekuporgattak egy kis pénzt, sok mindent megvontak maguktól érte és legtöbbször nem élvezhetik. Bőt' még hozzátartozóik se Mert elmulasztanak- magánosságukban még végrendeletet is csinálni: és er.-' nek hiányában »aztán azé az államé marad az összekunorgatott, nehéz munkával gyűjtött kis vagyon, melyben az öreg magyar elhal. Ki tudja, mi lesz Szalóczi Károly sorsa? A védelem ügyvédjének, Banes Gézának, a feladata lesz megmenteni a1 tói, hogy az ügyész ne küldhesse villamosszékbt Hogy bizonyítsa majd. megfelelő orvósszakértekkel, hogy Szalóczi Károly nem volt eszénél, amikor a két golyóval kioltotta munkaadója életét. A tárgyalás még nem tudjuk mikor lesz De' Szalóczi Károly nem marad ke’lő védélem nélkül. Addig: pricedali honfitársait arra kérem, akik tehetik, látogassák őt, érezze ez a szerencsétlen öreg magyar ember, hogy nem hagyjuk őt magára nagy bajában. “SZABADSÁG” .i
