Verhovayak Lapja, 1954 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1954-01-06 / 1. szám
4-IK OLDAL 1954 január 6. Verhovayak Lapja VerhovayakJhpja Journal of the Verhovay Fraternal Insurance Ass’n. OFFICE OF PUBLICATION 7907 West Jefferson Ave. Detroit 17, Mich. PUBLISHED MONTHLY BY THE Verhovay Fraternal Insurance Association Managing Editor: JOHN BENCZE, Főszerkesztő Editor: COLOMAN REVESZ, Szerkesztő Editor’s Office — Szerkesztőség: «6—442 FOURTH AVENUE PITTSBURGH 19, PA. Telephone: COurt 1-S454 or 1-3455 All articles and changes of address should be sent to ths VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION 436—442 FOURTH AVENUE, PITTSBURGH 19, PA. MINDEN A IAPOT ÉRDEKLŐ KÖZLEMÉNY ÉS CÍMVÁLTOZÁS A VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION CÍMÉRE KÜLDENDŐ: 436—442 FOURTH AVENUE, PITTSBURGH 19, PA. -SUBSCRIPTION RATES: United States and Canada .......................................- $1.00 a year Foreign Countries ....................................................... $1.60 a year Entered as Second Class Matter at the Post Office at Detroit. Michigan under the Act of March 3, 1879. EISENHOWER ELNÖK AZ ATOMERŐRŐL Az Egyesült Államok Elnöke igen fontos beszédet mondott ' a UN-ben 1953. december 8.-án. Ez a beszéd igen fontos életbevágó változások csiráját hordja magában, egy szebb békésebb korét, ha Isten segíti a világot és nem akarja elpusztítani. Mielőtt részletesén ismertetnék az Elnök sorsdöntő szavait, tekintsük csak közelebbről a mai áldatlan helyzetet, ahol mind a mai napig útvesztőben forogtunk. Az Elnök beszédének ismertetése után pedig tekintsünk egy kicsit a jövőbe, ha a terv megvalósul Az utóbbi évek folyamán a tudomány mindig nagyobb és nagyobb pusztitóerejü atombombákat hozott létre egészen a hidrogénbombáig, úgyhogy állandó rettegésben éltünk. Az a veszedelem forgott fejünk fölött, hogy egy esetleg kirobbanó háború az egész emberiség pusztulására fog vezetni, hogy városaink, kikötőink, gyártelepeink és a lakosság nagy része pusztulásra van kárhoztatva. Az emberiségnek évszázadokon át keserves verejtékkel kellett megdolgoznia, hogy mostani technikai felkészültségét elérhesse és életét kényelmesebbé tegye. A sok felhalmozott munkaeredmény néhány bombázás alatt végleg tönkremenne és az értékek elpusztulásával mindent megint újra kellene kezdenünk. Most nem arról van szó, hogy egy-két gyáT felrobban vagy egy gyár leég. Arról van szó, hogy egész városok dűlnének romba, a gyárak helyét csak törmelékhalmaz jelölné. Nem tudnánk egy szeget, egy csavart, egy rugót sem gyártani. Nem volna egy kalapács, hogy egy szöget beverhessünk. Hála a gépek fejlődésének ma mindenféle szükségletünket könnyen megvásárolhatjuk az árukkal zsúfolt üzletekben, akkor pedig minden egyes szerszámot kézi erővel kellene megcsinálni. Szögekért sorba kellene állni a kováesmüneJyek előtt, mint régen tették az emberek. A gazda még ásót, kapát sem kapna. Ha a kohók szétdülnének, hol olvasztanók a nyersanyagot, a vasat? Honnan vennők a szenet, ha a bányafelszerelések a föld felett tönkremennének? Érdemes volna akkor élni? Lássuk most már, mik Elnökünk tervei. Eisenhower elnök felajánlja, hogy a UN védelme alatt atoméra tanácsot állítsanak föl a következő célokkal: 1. összefoglalni a tudományos kutatások eredményét és az egész világgal megismertetni, hogy hogyan lehetne az atomerőt békés célokra felhasználni. 2. Ellátni atomerővel a szegény nemzeteket, amelyek ma éheznek. (Az atomerővel ugyanis sivatagokat lehetne termékenynyé tenni és a föld éhező népeinek táplálása nem volna megoldhatatlan kérdés, mint ma.) 3. Ellenőrizni és felraktározni az atomerő létrehozására szükséges anyagokat, Eisenhower elnök hangsúlyozta, hogy a mai atombombák 25-ször hatásosabbak, mint a múlt világháború legrombolóbb bombái. Ma Amerika atombombaereje nagyobb, mint az eim.ult világháború összes bombái és lövedékei együttvéve. Jól tudjuk, magyarázta az Elnök, hogy az atomerőt Amerikán kívül Anglia és Oroszország is fel tudják használni. De tudják azt is, hogy Amerika atomereje sokszorosan felülmúlja minden más állam atomerejét. —I GYÁSZJELENTÉS A VERHOVAY SEGÉLY EGYLET IGAZGATÓSÁGA szomorodott szívvel jelenti, hogy Egyesületünk \ ELISMERT tagja KARA IMRE testvérünk, a 43. fiókunk Brownsville, Pa. hosszú esztendőkön át hűséges ügykezelője, 1953. november 25.-én visszaadta nemes lelkét az Egek lírának. Alidon Igazgatóságunk ELISMERT tagunkkal szemben lerójja a kegyelet adóját, Egyesületünk tagsága nevében mély részvétét fejezi ki az elhunyt gyászoló családjának és hozzátartozóinak. ELISMERT TAGTÁRSUNK EMLÉKÉT KEGYELETTEL ŐRIZZÜK MEG SZIVÜNKBEN. Amerika, ismerve a helyzetet, békét és építő munkát akar háború és rombolás helyett, Ki akar jutni a sötét útvesztőből, ahova az emberiség jutott, a napfényre, a boldogság felé. De Amerika messzebb is tekint a jövőbe és nem elégszik meg azzal, hogy a pusztulás ellen dolgozzon, hanem a meglevő atomerőt békés, termelő célok érdekébe akarja szorítani. Azt kivánja, hogy az atomerőt vegyék ki a katonák kezéből, akik azt csak pusztításra használhatják. A veszély közös, de a remények is közösek: a békét kell megmenteni és uj termelő eszközöket adni békés célokra. Amerika tervei: 1. Az atomerő kutatása, hogy miképen lehet azt mezőgazdasági, ipari és orvosi célokra felhasználni. 2. Az atomerő romboló hatását kell csökkenteni. 3. Fegyverkezés helyett az emberiség boldogulására kell törekedni. 4. Béketárgyalások szükségesek, mert a cél nem rombolás, hanem épités. Végül Eisenhower elnök hangoztatta Amerika békeakaratát é < felhívta a világ népeit a cél támogatására. Amerika hajlandó az atomkérdést megoldani és meg tudja találni az utat az emberi ügyesség felhasználására békés célokra. A világ nemzetei válaszút előtt állnak. Választaniok kell, hogy akarják-e további kutatásokkal az atombombákat oly pusztitóerejtiekké tenni, amellyel az egész világot fel lehetne robbantani vagy boldog, békés életet biztosítani az emberiség részére egy szebb jövőben. Vannak országok, amelyek háborúban akarnak terjeszkedni és úgy látják, hogy a jövő azé, akinek erősebb a hadserege. Eisenhower Elnök békepolitikája a jólétet keresi. Ha a nagy országok el tudják tüntetni az éhséget a kisebb országokban és ott jólétet teremteni, a kis országok azoknak a támogatását fogják keresni, akik békés utón oldják meg a nehézségeket. A népeket nem háborúval kell elfoglalni, hanem békés eszközökkel, a jólét terjesztésével lehet megnyerni. A jövő a leggyorsabban fejlődő országoké lesz. .4 munkáé a győzelem, nem a harcé. U.J ÉV Az Újév a ,jó kívánságok, a komoly elhatározások, a remény a jövőben való bizalomnak napja. Mit kívánjunk elsősorban az uj esztendőtől? A legfontosabb, hogy jó egészségünk legyen, mert ha minden megvan, de betegek vagyunk, az élet semmi javát nem tudjuk élvezni. Nemzeti himnuszunkban is benne van, mit kívánjunk mi Amerikába szakadt magyarok: “Isten áldd meg a magyart, jókedvvel, bőséggel.” Igazi magyaros jó kedvet kívánunk minden honfitársunknak, mert ha jókedvvel dolgozunk, akkor minden nehézséget könnyen eltűrünk és a rossz helyzetben is a jobb jövőre gondolunk, aminek előbb-utóbb be kell következnie. Mig a múltra visszatekintésben mindig van valami a halálból. a jövőbe tekintés egy uj év kezdetén hordoz valami biztatót, lelkesítőt magában. Az uj esztendőt jószándékkal, a jövőbe vetett bizalommal kezdjük meg. Talán vesztettünk valamit, talán hibákat (Folytatása a 6-ik oldalon.)
