Verhovayak Lapja, 1954 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1954-12-01 / 12. szám
1954 december 1. 5-1K OLDAL Verhovayak Lapja PUSZTÍTÓ Mikor 1945-ben az első atombombák két japán várost pozdorjává robbantottak, nagy volt az elszörnyüködés, hogy milyen pusztító fegyvereket tud az emberi agy kitalálni. Pedig ezek a bombák csak apró játékszereknek látszanak ma már a hidrogén bombával szemben. Ha igy haladunk, nemsokára az egész földet szét lehet majd robbantani. Mindenkinek az volt az első gondolata, hogy nem volna-e jobb eltiltani még azt is, hogy a tudósíok ezekkel a bombákkal foglalkozzanak. Csakugyan a kísérletek a legfőbb1 kísérleti központban, Los Alamosban egyidőre szüneteltek is. Csakhogy kettőn áll a vásár. Amerika abbahagyta a kísérletezést, de annál jobban erőlködött a szovjet, hogy nyitjára jöjjön a bomba titkának. Nem is annyira saját tudósaiban bíztak a kommunisták, mint inkább kémeikben és sikerült is az összes titkokat megvásárolni az egyik tudóstól dr. Claus Fuchs-tól. A los alamosi tudósok, köztük legerősebben Oppenheimer Róbert, egy csomó politikussal egyetemben még mindig azt vitatták, hogy a kísérletezést abba kell hagyni. Viszont, hogyha az , oroszok ezalatt folyton dolgoztak és már-már'közel' voltak a titok nyitjához, Amerika mégse várhatta jámboran, hogy az oroszok könnyedén elpusztíthassák Amerika városait és az ellen semmit se tegyen. Az atombizottságban van azonban egy magyar tudós, dr. Teller Ede, aki felszólalt a halogatás ellen. Mikor aztán Los Almosból kiszorították, ő Californiában folytatta tovább kísérleteit, amig rájutott az uj pusztító bomba nyitjára. Tehernek két harcot kellett megvívnia. Az egyiket Oppenheimer és azok ellen, akik ölhetett kézzel várták, mikor főzi le a szovjet az amerikai tudósokat. A másik harc magával a vívódás nehézségeivel folyt, amelyen minden feltalálónak át kell esnie. A találmány ugyanis nem ugrik ki készen a tudós agyából, hanem alaposan kell törnie rajta a fejét, úgy hogy sokszor bele is fájdul. A fogas kérdést két oldalról kell megfogni. Egyfelől hosszú, nehéz számításokat kell végeznie. De harcolnia kell ötletekkel, próbálkozásokkal is. A siker néha már úgy látszik a markában van a tudósnak. Egyik ötlet a másik után jön. Még egy kevés és megvan a megoldás. Nagy lelkesedéssel töprenkedik, fur-farag és végül is oda lyukad ki, hogy hónapokig hiába dolgozott, újra kell kezdeni. Tudóstáisai segítségére is rá van utalva, sok számítást azok végeznek, sok ötletet azoktól kap. Töprengés közben hányszor csap a fejére: “Hogy lehetek ilyen buta?!'’ Hányszor adja föl a meddő harcot. De aztán jön néha egy ötlet, amely első pillanatra ostobának látszik, és mégis a célhoz vezet. Amikor aztán rájöttek arra, hogy kell a bombát megcsinálni, azon kellett újból vesződni, hogyan tudjon a repülőgép ilyen nagy bombát a cél-, ba vinni. Az idő pedig haladt, Oroszország bármikor feltalálhatja a bombát, mig itthon Los Almosban állt a munka és Oppenheimer Téliért támadta. A magyar tudós erős akarata mégis győzött és a két robbantás a Csendes-Óceánon megmutatta, hogy feladatát kitünően oldotta meg. Most! tűnt ki aztán, hogy az Oppenheimerféle huzódozás csak az oroszoknak vált hasznára és Teller diadala és a tekintélye teljes. Teller 1908-ban született Budapesten, ahol apja ügyvéd volt. Anyja bankárcsalád leánya, felesége Harkányi Mária. Mérnöki tanulmányait Karlsruheben végezte és több ideig Németországban, majd Dániában volt BOMBÁK műegyetemi tanár. Mint zsidószármazásunak menekülnie kellett előbb Angliába, majd Amerikába. Egyáltalán nem látszik komor tudósnak, akit csak számok és elvont kérdések érdekelnek. Magát soha • nem tolja előtérbe, kisebb találmányai név nélkül jelentek meg. A nagy tudóst csak az árulja el, hogy gyorsan forog az esze. Sok esetben, ahol csak hónapokon át tartó számításokkal lehet pontos adatokat nyerni, szükséges gyors becslést is adni. Ő az ilyen kérdéseket szereti és pár óra alatt tud becslést is adni, amely megközelíti a pontos számokat. Ezeknek a gyors becsléseknek köszönhette nagy tudósi hírnevét. Valamikor szerette a társaságot, ahol szerették könnyed társalgását és jókedvű tréfáit. Most azonban az atombizottságban meg kellett küzdenie tudóstársával, Oppenheimerrel és kénytelen volt bevallani az atombizottság januári ülésén, hogy Oppenheimer volt a kerékkötő a bomba megvalósításában. A küzdelem felőrölte Téliért, régi jókedve eltűnt, visszavonult, szemefénye megtörött« A hidrogén-bomba teljesen kiszívta, életerejét. Pedig most teljes - az elismerés tudóstársai részéről. A politikusok pedig az orosz tervek megtíiusitóját magasztalják benne. De őneki mindez már nem kell, ő megvívta harcát és győzött, ha bele is adta egész életerejét. Hetv en millió azoknak a száma, akik a Social Security törvény legújabb módosítása következtében a társadalom biztosítás védőszárnyai alá tartoznak. Tiz millióval több amerikairól gondoskodik 1955 január 1.-től a törvény és kb. 6 millióra tehető azoknak a száma akik már ez év október 1.-től magasabb nyugdijat kapnak. Az emelés nemsok. havonta $5.-és $13.50 között mozog, aki eddig $25. t kapott, az most már $30 -t, aki eddig $85.-t kapott most már $98.50-t kap. A lényegesebb emelés csak 1*956. julius 1-től lép életbe. Azok akiknek átlagos évi keresete $4:200.- volt, az eddigi $85.- maximális nyugdíj helyett $108.50-re lesznek jogosak. A módosított törvény számos újítást tartalmaz s ezek közül a következőket említjük meg. A jövőben megengedik, hogy aki nyugdijat húz az évi $1,200 - t is kereshessen mellékesen, ha még nem 72 éves. Az aki 72 éves elmúlt 1955. január 1-től bármilyen nagy összeget kereshet mellékesen, nyugdijára jogos lesz. Az átlagos kereset kiszámításánál nem veszik a jövőben figyelembe azt a 4-5 évet, amikor a folyamodó semmit vagy esetleg nagyon kevesett keresett«. Ez különösen azoknak jelent nagy segítséget, akiknek nincsen állandó munkájuk. Az aki külföldön él, szintén megkapja nyugdiját, kivéve a vasfüggöny * megetti oszágokban letelepedett nyugdíjasokat. AZ UTOLSÓ HÓNAP A BENCZE JÁNOS huszonötéves évfordulója alkalmából rendezett tagszerzési verseny, mely 1954. julius 1.-én kezdődött, a jövő hónapban befejezést nyer. . Ezt a versenyt, amint az köztudomású, központi dlnökünk tiszteletére rendeztük, a Központi Hivatalban huszonöt évig lankadatlan buzgalommal végzett, odaadó szolgáltainak elismeréséül. Vájjon mi minden történt ennek a tagszerzési versenynek az érdekében eddig? Az eddigi eredmények biztatók. De különösen jóleső az, hogy az általános együttműködés példás módon nyilatkozik meg minden vona^n. De a jónak mindig ellenfele a jobb — és nekünk Verhovayaknak illik a lehető legjobbért küzdeni. Már csak egy hónap választ el bennünket a BENCZE JA NOS tagszerzési verseny lezárásától. Reméljük, hogy decemberben, a verseny utolsó időszakában el fogjuk érni azt az eredményt, hogy a hathónapos hasonló versenyek közül ez lesz a Verhovay történetében a legtöbb eredményt felmutató verseny. Teljes időt dolgozó szervezési felügyelőink, utazó kerületi szervezőink, röviden egész hadseregünk vállvetve, minden erejét megfeszítve dolgozott a sikerért. És sokan az ügykezelők közül is megmutatták, hogy legények a gáton. Milyen többletet kívánhatunk még? Erre az a válasz, hogy bízunk abban a hatalmas egyéni erőben, mely minden egyes tagtársunkban lakozik. Tudjuk, hogy vannak jóakaratu tagjaink, akiknek segítségével dicsőséges eredménnyel fog a verseny lezárulni. Hiszen minden tagtársunknak vannak barátai és ismerősei s ezek között feltétlenül akad tagjelölt. Ha minden egyes tagunk csak egy tagjelöltet ajánl, az eredmény meglepő lesz. Ez nem légvár-épités, hanem reális számítás. FELKÉRÜNK AZÉRT MINDEN VERHOVAY TAGTÁRSAT, HOGY B ARÁT J AI ÉS ISMERŐSEI KÖRÉBŐL AJÁNLJON A VERHOVAY RÉSZ É R E TAGJELÖLTEKET, ADJA ÁT NEVÜKET ÉS CÍMÜKET SZERVEZŐINKNEK ÉS ÜGYKEZELŐINKNEK.* Tegye meg mindenki a magáét, hogy a BENCZE JÁNOS huszonötödik évfordulójára rendezett tagszerzési verseny a lehető legfényesebb, eddig soha nem álmodott sikerei végződjék! Áranyiakodalom Cincinnatiben VALENT JÓZSEF és neje 1954. november 20-án ünnepelték házasságuk ötvenéves évfordulóját. VALENT JÓZSEF tagársunk alapitó tagja a 114. fióknak (Cincinnati, Ohio) hosszú esztendőkön át volt fiók titkár és több konvención vett részt mint delgátus. Nemcsak Cincinnatiben ismeri, becsüli és tiszteli minden magyar ember, hanem a városon kiviil is nagy ismeretsége van. Az ünnepeltek Aradról jöttek az uj hazába, ahol már 48 esztendeje élnek. November 20.-án reggel 9:30- kor szentmisével ünnepelték a nagy napot, a Bt. Joseph of Nazareth templomban. Másnap délután 3 órától kezdve nagy dinom-dánom volt 1683 State Avenue, Price Hill-en levő lakásukon, ahol minden vendég nagy szeretettel ünnepelte a még mindig jó erőnek, egészégnek örvendő, derék házaspárt, nagy jókedv közepette. Mi is szívből kívánjuk a legjobbakat, az Úristen soká éltesse ezt a nagy napot megért szeretett tag társainkat!--------------------------Ha minden nap csak 10 centet tesz félre s evvel az öszszeggel emeli biztosítását — bebizonyítja, hogy szerettei jövőjét szivén viseli. CALL YOUR RED CROSS TODAY! * NATIONAL BLOOD PROGRAM * CONTRIBUTED AS A PUBLIC SER VICS