Verhovayak Lapja, 1954 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1954-01-06 / 1. szám
1954 január 6. 12-IK OLDAL Verhovayak Lapja Ahol a lábunkat megvethetjük (A Place to Stand) Irta: Ann Bridge NINCSEN ELET A szerző egy nyugalomba vonult angol diplomata felesége, aki bejárta az egész világot és hosszú ideig Budapesten is tartózkodott. A regény hátterébe helyezett politikai események szemtanúja volt. így látta a németek átvonulását Budapesten a második világháború balkáni szakaszában, valamint az öngyilkos Teleki gróf miniszterelnök temetését. Hogy sok külföldi élményei közül, miért éppen magyar élményeit választotta tárgyul, arra ő maga felel meg a regény fedőlapján: Magyarország egyike volt azoknak az országoknak, amelyeket legjobban szerettem. Sajnálom, hogy nem irhatok a magyar vidék életéről, a pompás kastélyokról, az őstermelés magas színvonaláról, a jómódú magyar parasztokról. . . Szinte elviselhetetlen arra gondolni, hogy ez az ország ma a kommunista igában sinylődik”. A regény voltaképen kalandregény, melyben a rohanó események gyors egymásutánban peregnek le s köztük egy hirtelen fellobbanó szerelem vet fényt a két főszemély jellemére. Hope Kirkland, egy budapesti amerikai olajcég vezető hivatalnokának 19 éves leánya, aki 11 éves kora óta 'Budapesten nevelkedett a Sacré Coeur előkelő leánynevelő intézetben. Szülei kényeztetik, a legjobb magyar társaságban forog. a Park Klubban és a Nemzeti Kaszinóban. Hope leendő jegyesétől — az e'jegyzést egyelőre titokban tartják — Sam amerikai újságírótól búcsúzik Belgrádban. A vonaton a csokoládédobozban, melyet Sam adott neki, két név nélkül kiállított útlevelet' talál és két lengyel menekült címét, akik Budapesten a Radolny (Ráday?) utcában, az Ibolya Penzióban laknak. Hcpe-ot izgatja a kaland, elmegy az Ibolya Penzióba. ahol szegényes körülmények közt találja Moranskinét, ki fiával Stefan-nal, leányával Litkával és Litka jegyesével, Jurekkel, lakik ott. A kis szoba egyik képe a régi szép lengyel uriházat ábrázolja, ahonnan a. német-orosz szövetség háborúja Lengyelország ellen vetette ki őket. Eg-y szerb orvos segit nekik a két útlevél magyar látamozásában, de a két férfi még fontos iratokat és fényképeket vár Lengyelországból. Hope tovább is segíti a menekülteket, főleg a német átvonulás után Budapesten és a kalandos találkozók szerelemre lobbantják a két fiatalt, Stefaut és Hope-ot. Teleki öngyilkossága felborítja a helyzetet. Az amerikai polgároknak a követség parancsára el kell hagyniok az országot. Hope búcsúzik Stetan-tól, miután szerelmet vallottak egymásnak és a leány szüleivel a keleti expresszen Isztambulba utazik jegyeséhez. A Kelenföldön látja, hogy szedik le a németek a lengyeleket a vonatokról. Merész gondolattal Kecskeméten leszáll a vonatról, autót bérel Budapestre és siet az Ibolya Penzióba, hogy Stefant és Jureket megmentse. A két férfinek sikerült átszökniök a német katonai kordonon Budapest körül. A házkutatás a penzióba már nem találja j őket ott. A beteg Moranskinét vallatják, aki az izgalmak hatása alatt meghal. Litka egyedül marad. Hope megszánja, odaadja neki útlevelét (a két leány nagyon hasonlít egymásra), a kabátját és sapkáját, valamint autóját és pénzét, hogy Litka is menekülhessen, ő maga egyedül marad a halott nővel, amig nyilasok jönrjek újabb házkutatásra. Nem hiszik el neki, hogy amerikai, megpofozzák és a rendőrségre viszik. Közben a Kirkland házaspár Belgrádban veszi észre, hogy Hope hiányzik, de a telefonösszeköttetés nehézkes Budapesttel. Másnap német repülők romba lövik Belgrádot és a házaspár csak nehezen tud továbbjutni bérelt autón Szófiába. Ez idő alatt hirt kapnak Hope autójáról, amely Belgrádon átment. Persze azt nem tudják, hogy az autóban Litka ült. A budapesti amerikai követség tűvé teszi az egész Balkánt Hope-ért, végül is a magyar rendőrség kérdezősködik és jelenti, hogy náluk egy állítólagos amerikai van vallatás álatt. Hope kiszabadul, de a szabadulás nem hoz megkönnyebbülést, mert érzi, hogy Sam-et csak kedvelte, mig Stefan iránt igaz szerelmet érzett. Magyar udvarlója, Zichy Tibor gróf, érteti meg végre vele, hogy Stefan csak álom volt és Sam, az igazi várja őt Szófiában. Másnap uj útlevéllel repül Szófiába szüleihez és jegyeséhez. A regény csúcspontját Hope és Zichy Tibor beszélgetésében éri el. Itt emelkedik ki a szokványos kalandregények közül. Hope kiönti, szivét udvarlójának, vájjon férjhez menjen-e Saulhoz, mikor ő Stefant szereti. Tibor józanul magyarázza a helyzetet. Hope nevében az Írónő •kiemeli, hogy az amerikai szűkszavúság scha sem tudta volna megértetni azt, amit a magyar szókimondó őszinteség hamarosan meglátott. Plope-ra erősen hat a magyar intelligencia és finom modor. Megérti, hogy ő eddig a keleteurópai nemzetek nehézségei közt csak egy táncoló bábu volt és most lett. igazi nővé, hogy önzetlenül segített a Szerencseden bujdosókon. A regényes ka'andok közt sok alkalom adódik a budapesti magyar élet jellemzésére. Végigmegyünk a Gerbeaud-n, a Vigadó előtti Kioszk kávéházcn, fe'megyünk a kertes villákkal beépített Rózsadombra. a Gellért-hegyet elcsúfító citadellához, a bástyasétányra Budán és a Mátyás-templomba, kökörcsint szedünk a budai hegyekben. Az Arizona mulatóban járják a csárdást a magyarok és külfö’di vendégeik, finom borokat isznak, a cigányprimás elhúzza Hope nótáját a “Rózsa Rózsát” egész közel hajladozva a szép leány arcához. De látjuk a szegényes, kopott penziót is menekült lakóival. Ott vagyunk Teleki temetésén, ahol kis cserkészfiuk állnak őrséget az Országház kupolacsarnokában. A nemzetközi társaságot igyekszik Henry James mintájára ismertetni, de igazán mélyenszántó csak a párbeszéd marad az egyenes magyar gróf és a konvenciók bogaiban bukdácsoló amerikai leány közt. A magyar gondolkodás ily éles meglátása ritka a külföldi irodalomban. HA MÉG NINCS életbiztosításával kapcsolatosan balesetbiztosítása, azt feltétlenül vegye ki. Pár centbe kerül csak havonta s ha balesetben hal meg, örököse a biztosítás összegének kétszere-i sét kapja.-----------<s5c'ss----------MUNKAKÉPTELENSÉGE esetén életbiztosítását érvényben tartjuk, ha erre vonatkozó biztosítása is van. Igazán csekély havidij ellenében megkaphatja ezt a biztosítási formát is. Most, hogy ismét pontot tettünk egy esztendő mellé, helyénvaló, ha fiókjaink tevékenységét átnézve, lapunk hasábjain is foglalkozunk bizonyos kérdésekkel. Az elmúlt esztendőben negyven olyan fiókja volt egyesületünknek, ahol semmi jele az élniakarásnak, a fejlődésnek nem mutatkozott. Nem lennénk igazságosak azonban, ha ezeket a fiókokat élő-halott fiókoknak neveznénk, mert hiszen, ha uj tagot az elmúlt év folyamán nem szereztek, féltékenyen vigyáztak arra, hogy a meglevő tagjaikat megtartsák. Egyetlen egy tag sem lett ezeknél a fiókoknál törölve, egyetlen egy sem váltotta be kötvényét. El kell ismernünk, hogy a tagmegtartás munkáját lelkiismeretesen elvégezték. Látva ezen a téren ezt a szép eredményt, önként merül fel a kérdés: miért nem tudtak uj tagokat szerezni? Merthiszen ha a meglevőket megtudták tartani — akkor igazán könnyűszerrel lehetett volna uj tagokat is szerezni — csak egy kis jóakarat kellett volna ehhez. Hiszen a nagyszerű pontossággal megtartott tagoknak minden bizonnyal családja is volt. Gyermekek születtek, felnőttek házasodtak és ettől a negyven fióktól mégsem került uj tag a Verhovay portára. Megtartani a tagokat szép munka, jó munka — de csak fél munka. Mert mi lenne egyesületünkből, ha minden ügykezelő csak ,a megtartással törődne és egy lépést sem tenne uj tagok szerzése érdekében? Holtpontra jutnánk. Mi pedig fejlődni, haladni akarunk, uj tagokra és pedig mennél többre van szükségünk. Azok az ügykezelőink, akik tagmegtartással bizonyságát adták annak, hogy a tisztségükkel járó felelősséget átérzik, minden bizonnyal tudnának uj tagokat is szerezni, ha ezt megpróbálnák. Most, az esztendő elején, ezúton is kérjük őket, hogy a tagmegtartás szép munkáját az uj esztendőben is folytassák, de ezzel ne elégedjenek meg, szerezzenek uj tagokat is. Amig 1947-ben az elhalt bányásztestvéreink átlagos életkora 56.2 esztendő volt, addig 1953.-ban ez 64.6 évre emelkedett. Ebben nagyrésze van UMW Jóléti Alapjának, mely az elmúlt évben 56 millió dollárt fordított beteg bányászok kórházi kezelésére és orvosi költségekre, gyógyszerekre. -------■•-*§ £&>.------“A magyar volt Európa legnagyobb védelmezője, mert egyidőben védte a világot s szabadságát két császár ellen” (Edmond Spencer). Esküvő Allentöwnban MARTIN MÁRIA LUJZA 1953. október 17.-én esküdött örök hűséget OSWALD R. PÁL- nak, az allentowni Szt. Pál kalikus templomban. A szép menyasszony Martin János és neje leánya, Allentownból, a vőlegény Oswald Vilmos és neje, fullertoni lakosok fia. Főtisztelendő Zietsch Bruno eskette a fiatalpárt. Mrs. James Maloney orgonáit és Mr. Dániel O’Donnell énekelt. A menyasszonyt édesapja adta át a vőlegénynek az oltárnál. A nyoszolyóleányok élén Mrs. Donald Romig haladt; nyoszolyóleányok a következők voltak: Mrs. Albert Bartik, a menyasszony unokanővére; Mrs. Gloria Martin, a menyasszony sógornője és Martin Margit, a menyasszony húga, valamint Martin Veronika, a menyasszony kiskorú húga és Judy Lamb volt a vifágosleányka. Donald Romig tanúskodott és a vendégeket a következők kisérték helyükre: Martin Mihály, a menyasszony fivére; Bartik Albert a menyasszony unokatestvére, valamint Thomas Falcone. John Romig vitte a gyűrűket. Az esküvő után a vendégek a Turner Liederkranzban gyűltek össze, a fiatal pár Virginiába utazott nászutra. Hazatértük után Coopersburg R,2-ben fognak élni. A fiatal asszony az allentowni High Schoolt 1949-ben végezte és a Samson Hosiery Company alkamazottja, gyorsírói minőségben. Férje a Whitehall High Schoolt végezte és már harmadik éve szolgál a hadseregben; ő a Bonney Forge and Tool Company alkalmazottja. A fiatal asszony és szülei a bethlehemi 98. fióknak szeretett és megbecsült tagjai.----------'-acjJ-aj----------■ “Angliának, Franciaországnak s Magyarországnak a középkorban egyenlő számú lakossága volt, ellenben azért van ma Angliának 44, Franciaországnak 40 s Magyarországnak csak 9 millió lakosa, mert a magyarság 400 éven át vérzett Európáért s a műveltségért, civilizációért” (Pierre Delattre francia történész).- -------------------------------“Magyarországnak az volt a szerepe és az is lesz, hogy Európa védőbástyája legyen és ezért magyar zászlónak kell lengeni az Adria partjától a Fekete tengerig” (Baehwell — 1841.) BUY ü7s~ SAVINGS BONDS
