Verhovayak Lapja, 1953 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1953-08-05 / 8. szám
4-IK OLDAL 1953. augusztus 5. Verhovayak Lapja Vfrhovayak^gp/a Journal of the Verhovay Fraternal Insurance Ass’n. OFFICE OF PUBLICATION 7907 West Jefferson Ave.__________Detroit 17, Mich. PUBLISHED MONTHLY BY THE Verhovay Fraternal Insurance Association Managring Editor: JOHN BENCZE, Főszerkesztő Editor: COLOMAN REVESZ, Szerkesztő Editor’s Office — Szerkesztőség: «6—442 FOURTH AVENUE PITTSBURGH 19, PA. Telephone: COurt 1-3454 or 1-3455 All articles and changes of address should be sent to the VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION 436—442 FOURTH AVENUE, PITTSBURGH 19, PA. MINDEN A LAPOT ÉRDEKLŐ KÖZLEMÉNY ÉS CÍMVÁLTOZÁS A VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION CÍMÉRE KÜLDENDŐ: 436—442 FOURTH AVENUE, PITTSBURGH 19, PA. SUBSCRIPTION RATES: United States and Canada ......................................... $1.00 a year Foreign Countries ...................................................... $1.50 a year Entered as Second Class Matter at the Post Office at Detroit. Michigan under the Act of March 3, 1879. JULIAN PÉTER REGÉNYE: A HETEDIK HARSONASZÓ (THE SEVENTH TRUMPET) (The Bobbs-Merrill Company, Inc., Publishers, New York) A regény egy magyar tudós tragédiáját adja, aki próbál megalkudni a kommunizmussal, de ez a megalkuvás egész életét felkavarja és az öngyilkosságba kergeti. Martin Antal, világhírű magyar fizikus, fiát a háború kitörésekor Amerikába küldi. Első felesége bomba áldozata lesz. Második felesége, Lontay Carola, a Nemzeti Szinhás hires színésznője, kivel egy légiriadó alatt ismerkedik meg. Mikor Magyarország kommunista kézre jut, meggyőződése ellenére belép a kommunista pártba. Jutalmul egy uj fizikai intézet igazgatója lesz. Kap előkelő villát, van autója, soffőrje, inasa és szobaleánya. Behódolása fényes anyagi helyzetbe hozza. De a siker és fényes életmód nem soká tart. Parancsszóra támadó cikket kell írnia jó barátja ellen, kit a vezetők tönkretesznek. Majd feleségébe, Carolába, egy vezető orosz szeret bele és az kénytelen orosz pártfogójával Moszkvába menni “tanulmányútra.” Végül Vadas, a kommunista kultuszminiszter, megparancsolja, hogy fiát hozassa haza Amerikából. A sok csapás megtöri, látja, Hogyha eladta lelkét az ördögnek, meg kell adni az árát is érte. Előbb megöli Vadast, majd a hivatal felső emeletéről a halálba ugrik. A tragédia lassú fokozással halad a végső katasztrófa felé. Látjuk azt a boszorkánykonyhát, ahol a magyar szovjet vezetői sütik pecsenyéjüket, amig van mit sütni. Hiába józan ember Martin, nem tud túljárni a vezetők eszén, a kommunizmus felfalja őt is. A kommunizmus ördögiesen kieszelt rendszer. Fölényes áljózansággal megfosztja az embereket emberi mivoltukból és egyszerű géprészekké alakítja át őket. Az egyén vak eszköz az állam kezében, önálló gondolkodás, érzelmek ismeretlenek itt. Szeretett feleségét oda kell áldozatul dobnia a felfuvalkodott orosznak. Fiát szeretni polgári szentimentalizmusnak számit, amely tilos liithü kommunistánál. Tanfolyamokra kell járni, ahol beszajkózza, mit kell gondolnia, hogyan kell beszélnie. Mulatságos például beszélgetése egy újságíróval, akinek kérdéseire pléhpofával a betanult formulákat adja le. így, hogy az eddig barbár Magyarország, hála a negylelkü orosz felszabaditónak, most igyekszik elérni az orosz műveltség magaslatát. Az intézetben nem a tudományos munka az első, hanem a politika, amit a hivatal pártbizalmi embere diktál, és nem a hivatal főnöke. A gondolkodó ember nehezen törik bele ebbe az erőszakolt gépiességbe, szellemet fojtogató levegőbe. De a rendszer sivár lelkületével résen áll, s ha az egyén nem akar betörni, megfélemlíti. Az érzelmek erőszakos kioperálása gyűlöletet és rettegést vált ki. Mindenki a másikat okolja elhibázott életéért. És a rendszer tudományosan kidolgozott módszerekkel ellenőrzi embereit. A vezető szovjet tudós minden lépését figyelik. Inasa, szobalánya, titkárnője kémek, akik gyűlölik őt, mert jól megy dolga. Még az arckifejezését is megfigyelik, mert a szovjet paradicsomban bűn savanyu arccal mutatkozni. Hiába éviekéi, a hurok mind szükebbre szorul a nyakán s elérkezik a végzet. A rendszer valami furcsa szörnyszülött, a nyugati marxizmus és az ázsiai mongol barbárság keresztezése, amely elméletileg kiagyalt tervet erőszakol rá nyers tömegekre. Peuig önmagának mond ellent, mikor egyfelől ki, akarja irtani az érzelmeket, másfelől pedig osztálygyülöletre tanítja az embereket, noha a gyűlölet is érzelem. Ez a gépies rendszer csak azért tudja magát tartani, mert az orosz lustaságot és meghunyászlrodást csak erőszakkal lehet munkára hajtani. Viszont a magyar ember nem gép, senki előtt nem hajlandó térdet-fejet hajtani. A magyar paraszt és munkás emberi méltóságát a terror sem tudja megtörni. Szerencsére a hadikészülődések es az iparnak túlságos előtérbe nyomása gazdasági válságba sodorta a szovjetet. Stalin Amerikában jósolt gazdasági válságot és most Oroszországot érte utói. A béke akkora akart lenni, mint a bika, felfújta magát és most van kipukkadóban. Éhes munkásokkal nem lehet hadianyagot gyártani, a parasztságot nem lehet annyira kifosztani, hogy éhen haljon. Ha mindenki hadianyagot gyárt és senki sem műveli a földet egy GYÁSZJELENTÉS A VERHOVAY SEGÉLY EGYLET IGAZGATÓSÁGA szomorodott szívvel jelenti, hogy Egyesületünk ELISMERT tagja Németh I. János testvérünk, 174. fiókunk (Scranton, Pa.) kiváló és közbecsületben álló elnöke, 1953. julius' 12.-én visszaadta nemes lelkét az Egek Urának. Igazgatóságunk, midőn ELISMERT tagunkkal szemben lerójja a kegyelet adóját. Egyesületünk nevében mély részvétét fejezi ki elhunyt tagtársunk gyászló családjának és hozzátartozóinak. ELISMERT TAGTÁRSUNK EMLÉKÉT KEGYELETTEL ŐRIZZÜK MEG SZIVÜNKBEN. NEIGHBORS NEEDN’T KNOW A szomszédoknak nem kell tudni —SYLVIA GOLDEN regénye.— Akár tetszik, akár nem, a magyar úri nép. A magyar paraszt nem hajlong senki emberfia előtt, tartja magát valaminek, rátarti. A magyar büszkeségből fejlődött ki századokon át a magyar úri modor. Az úri gondolkodás azonban a gentryt végül is pazarlásba, a tönk szélére vitte. Az úri gondolkodás a levegőben volt az óhazában és minden réteget meghódított. A kereskedők meggazdagodtak a széthulló nemesi birtokból, de fiaik már utálták apjuk kalmár szellemét, leutánozták á gentryt és ők is tönkrementek. A részint sváb eredetű magyarokból álló középosztály is szégyelte német eredetét, feladta szokásait, sőt német nyelvét is, csak azért, hogy urnák tarhassa magát. A sváb eredetű középosztálynak Herczeg Ferenc regényei voltak az úri modor kódexe, mig a Lipótváros gazdagjait a Vígszínház Írói (Molnár Ferenc, Lengyel Menyhért) és kiváló színészei (Hegedűs Gyula, Varsányi Irén) tanitották úri modorra. SYLVIA GOLDEN regényének hőse egy Amerikába szakadt, urnák nevelt kereskedő, aki magyar úri álmait tovább szövi Amerikában s nem alkuszik meg a rideg valósággal. A müvészietlen Amerikában csak értékes műtárgyakat akar eladni, megvetve a jövedelmezőbb óeskás üzleteket. Veszteséggel dolgozik s csak elegáns fellépése hat a nőkre. Felesége, Tükör Fáni, rajong úri férjéért s mint rabszolga dolgozik a kis családra, mig férje utazgat. Legidősebb leánya, Nina, visszaüt a régi nemzedékre szorgalmával és józanságával. A praktikus megélhetést keresi álmok helyett és lassan a, család vezetőjévé válik. A fiú, Ferenc, amerikai slang-ben beszélő utcagyerek, aki harcokat folytat a cseh gyerekekkel. Artista hajlamú, végül is üzletember lesz. A legkisebb leány, Patsy, imádja a zenét és apja álmait. Ő az, aki anyjával együtt a végsőkig kitart apja mellett. A regény színhelye New York Yorkville negyede, hol ma is magyarok laknak a cseh-német tengerben. Aki ismeri a Yorkville negyedet, könnyén ráismer a könyvben, mert az 1912 óta, amikor a regény lejátszódik, alig változott. Ma is ott a tarhonyaárus, a Delikatessen üzletek, a Paprikás Weiss, aki régen hajójegyeket adott el. Ott van még a régi Jóitató a 79-es utca sarkán, a kis magyar kávéház talmi cigányaival és üveggyöngyös énekesnőivel. Az utcákon hemzsegnek a be nem tört greenbornok, akik kézzel-lábbal i'gVékéznek megértetni, hogy ők kis helyen is elférnek, csak ne bántsák őkét. Anyáink, nagyanyáink bő könnyeket "hullattak Benickyné Bajza Lenke, Marlitt és Ohnet regényeinek szerelmes grófkisasszonyai, nemes gondolkodású vasgyárosai felett. Sylvia Golden olvasói a munka vértanai felett könnyezhetnek, mikor látják, hogy törődik bele az amerikai szürke taposómalomba egy álmokból élő magyar kereskedő család a másodig nemzedékbe. Ez mindenesetre megható, de az Írónő a kemény élettusát gonosz emberek nélkül próbálja megrajzolni, igazi harc nélkül. A befejezés olyan, mint némely görög drámában, ahol a nehézségek hurkai közt vergődő hőst égből pottyant jelenés szabadítja meg. A megértő Írónő a haszontalan apát, Ferencet, végül is egy előkelő étterem vezetőjévé teszi meg, ahol taníthatja Amerikát ízlésre és úri modorra. Kötve hisszük, hogy sok ilyen aranybánya várna az álmodozókra Amerikában. Ajánlhatjuk a regényt azoknak a szelíd nőolvasóknak, akik ha már bele is törődtek az amerikai szürkeségbe, álmaikban érdekesebb, művésziesebb életre vágyódnak. De élvezettel olvashatja a regényt az is, aki szereti a munkába törést, mert láthatja, hogy csak az vezethet célra Amerikában, éppúgy mint másutt is. Hiába, az aranyfüst lekopott az álmokról és mindenütt előbukkan az egyedül hasznos, kemény, szürke vas. rósz termés után, akkor egész éven át éhezniük kell és az ígéreteket nem lehet beváltani. Fel kell acni a meddő versenyt Amerikával. A regényt érdemes elolvasni, mert kérlelhetetlen logikával vezeti a hőst, a behódolt kommunizumus kiagyalt kinzóeszközein ót a kikerülhetetlen vég felé. Seholsem igyekszik túlozni és a rémséget fokozni, hanem á rendszer képtelenségét és kudarcait elhibázott alapokból vezeti let A propaganda séholsém teng túl az irodalmi hatás rovására.
