Verhovayak Lapja, 1953 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1953-07-01 / 7. szám
4-IK OLDAL 1953. julius 1. Verhovayak Lapja ‘Verhopayakjapja Journal of the Verhovay Fraternal Insurance Ass’n. OFFICE OF PUBLICATION 7907 West Jefferson Ave. Detroit 17, Mich. PUBLISHED MONTHLY BY THE Verhovay Fraternal Insurance Association Manajring Editor: JOHN BENCZE, Főszerkesztő Editor: COLOM AN BEVESZ, Szerkesztő Editor’s Office — Szerkesztőség: «6—442 FOURTH AVENUE PITTSBURGH 19, PA. Telephone: COurt 1-3454 or 1-3455 All articles and changes of address should be sent to the VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION 436—442 FOURTH AVENUE, PITTSBURGH 19, PA. MINDEN A LAPOT ÉRDEKLŐ KÖZLEMÉNY ÉS CÍMVÁLTOZÁS A VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION CÍMÉRE KÜLDENDŐ: 436—442 FOURTH AVENUE, PITTSBURGH 19, PA. SUBSCRIPTION RATES: United States and Canada ........................................ $1.00 a.year Foreign Countries ....___....____________________ $1.50 a year Entered at Second Class Matter at the Post Office at Detroit. Michigan under the Act of March 3, 1879. ÜNNEPI BESZÉD Elmondotta, Paul A. Schrader a “Toledo Blade” szerkesztője, az Országod Kugliversenyünk győzelmi vacsoráján. Ha azzal kezdeném, hogy megtisztelve érzem magam, hogy itt állhatok! Önökkel szemtől-szembe, a Verhovay Segély Egylet vezetői körében, nagyon sekélyesnek tüntetném fel érzéseimet. , Mert a valóság az, hogy őszintén meg vagyok illetődve, hogy vendégük lehetek... ilyen kiváló amerikaiak vendége, akik még ma is szivük mélyén őrzik a hazaszeretet, a művelődés utáni vágy, a függetlenség szent hagyományát, amelyet Nimród fiaitól, a mithikus ködbe vesző Hunor és Magortól örököltek egy ezredév előtt. Tavaly az a szerencse ért, hogy meglátogathattam Hunor országát, a zord szépségű Finnországot. m Sajnos, sohasem veit alkalmam eddig, hogy bepillantsak az “aranykert’ -be, az Önök hazájába, mely szülőföldje volt az Önök szüleinek és. nagyszüleinek, sőt sokaknak önök közül is. Nem tudom, mikor jön el az az idő, amikor valakinek közülünk először lesz alkalma azokon az ösvényeken jámi-kelni, amelyeket á szabadságszeretet; és az általános emberi jogok oly nagy hősei tapostak ki, mint SZÉCHENYI ISTVÁN, DEÁK FERENC és KOSSUTH LAJOS. Most még nem tudjuk megmondani, mikor hajthatunk ismét térdet Szent István ereklyéi előtt, mikor fizethetjük le a tisztelet adóját KÖNYVES KÁLMÁNNAK, NAGY LAJOSNAK, a törökverő HUNYADI JÁNOSNAK és fiának, MÁTYÁSNAK, akinél nagyobb királya aligha volt a magyar történelemnek. Nem tudjuk ezt előre megmondani, mert az ARANY BULLÁT, amelyet az önök őseinek, 730 esztendővel ezelőtt, II. ENDRE adott, most rutul bemocskolta Magyarország megszámlálhatatlan bitorlója. Amit az orosz kommunizmus tett Magyarországgal, ahhoz csak az volna hasonlítható, ha valaki megsemmisítené a MAGNA CARTÁT, melyet Földnélküli János király adott alattvalóinak, az Arany Bulla törvénnyé emelése előtt csak pár évvel előbb; vagy ha valaki arra a merészségre vetemednék, hogy összetiporja az amerikai alkotmánynak az emberi jogok védelme jegyében alkotott BILL OF RIGHTS-ját Ma a magyar nép olyan súlyos járom alatt nyög, melyhez hasonló rabszolgaságban még sohasem volt. Sokat küzdött a magyarság a múltban a szabadság ellenségeivel, de ilyen elnyomásban még nem volt része. De Magyarország feltámadt még Mohács üszkeiből is, pedig Nagy Szulejmán szultán ottomán seregei 1526-ban szinte halálos csapást mértek rá. A magyarok némi sikerrel tudtak ellenállni a HABSBURG zsarnokság végzetes háromszáz esztendeje alatt is, sőt képesek voltak közjogi igazukat annyira kifejleszteni, hogy az osztrák dinasztia tulajdonképen sohasem tudtál leigázni őket . . . csupán azt tudta elérni, hogy sikerült a magyarságot elszegényitenie. A szegénység sokszor átok, van úgy is, hogy elgyengülést jelent. Az ugor népek esetében azonban a szegénység erejüket csak még jobban fokozta. Több napi járás választja el Finnországot az “aranykert”-től, Hunor és Magor mindkettőben megfordultak vándorlásaik alatt; amikor az Uralon átkelve meg-megszálltak. Magor volt a magyar civilizáció megalapítója. HUNOR nomádjaival a még sokfelé lakatlan és műveletlen Németországon, Nyugat-Oroszországon és Karélián keresztül vonult mindig előre és megvetette Finnorzság alapját, a Finn Öböl és a Balti Tenger partján. HUNOR csapatának egy része már előbb elszakadt, mert megsokalták a hosszú és kegyetlen utazást és megalapították az ugok telepét, amelyet ma Esztónia, név alatt ismer a világ. De nem érzem magam hivatottnak, hogy Magyarország ragyogó történetét tovább körvonalazzam önök előtt. Hisz önök ezt mind jobban tudják, mint en, mert amellett, hogy igazi jó amerikaiakká váltak, — megszívlelve és megtartva azt az igazi keresztény elvet, hogy “TESTVÉREM ÉRDEKE AZ ÉN ÉRDEKEM”, — a magyar ősök szellemi hagyatékát is féltve őrzik . Magyarország és Finnország története a vér és verejték, — a könny; és bánat éneke, — hatalmas szomszédok örökös és embertelen elnyomásáról. De egyúttal a kiolthatatlan szabadságvágy története is és a láthatatlan, de mindent látó isteni gondviselésbe vetett hité, mely Isten gyermekeit, mindenütt jóra vezeti, mert AZ ISTEN 'SZERETET. Tudom, hogy a Verhovay Egyesület, melyet ez a kiváló egyéniségekből álló csoport képvisel itt, a szeretetnek abból a fajtájából született, melyre még az Úristen is szeretettel mosolyodik el, mert a szeretetnek ez a faja a felebaráti szeretet. Valamikor, úgy hetven évvel ezelőtt, a szeretet szállta meg PÁLINKÁS MIHÁLYT, amikor egy beteg magyar szénbányászt szemeláttára üldöztek ki| lakásából, mert nem tudta a burdját megfizetni. PÁLINKÁS összehívta barátait. Összerakták garasaikat, ő is hozzátette! utolsó két dollárját. A 28 alapitó tag $17.25-t gyűjtött össze és PÁLINKÁS lett az elnöke egy olyan alakulatnak, amely most országos testvériségi egyesület. Büszkén emlegették előttem, hogy Mr. HAROLD H. BURTON, a Legfelső Bíróság (a U. S. Supreme Court) egyik bírája, Verhovay tag. Ugyahcsak rámutattak arra, hogy Mr. FRANK J. LAUSCHE, Ohio állam kományzója; szintén a Verhovay kötelékébe tartozik. Az én szememben ez nem emeli a Verhovay tekintélyét. Inkább arról győz meg, hogy még jobban értékeljem ezt a két úriembert, mint eddig, mivel olyan tulajdonságokkal bírnak, amelyek méltókká teszik őket a Verhovay tagságra. Nagyszerű ötlet volt önöktől, hogy Toledot választották országos kuglizómérkőzésük színhelyéül. Megtisztelve érezzük magunkat, hogy vendéglátó gazdáik lehetünk. Reméljük, hogy jól mulattak és teljes mértékben élvezték a kuglizásfc és minden egyéb szórakozást. Pár óra múlva szétszélednek Amerika minden részébe, visszatérnek otthonukba. Örülök, hogy megismerhettem a Verhovay jó amerikai állampolgárokat és büszke vagyok arra, hogy barátaik közé tartozom Remélem, hogy kellemes órákat töltöttek városunkban s azzal a benyomással fognak családi tűzhelyeikhez visszatérni, hogy A TOLEDOIAK IGYEKEZTEK VÁROSUKAT, AMERIKA EGYIK NAGY VÁROSÁT MÉG VIRÁGZÓBBÁ TENNI, hogy mindenki még jobban érezze magát körükben. BENCZKOBER FERENC a 197. fiók alapitójának ünneplése Fényes ünnepsége volt Schenectady és környéke maroknyi magyarságának, amikor 1953 május 23.-án, szombaton, vacsora keretében ünnepelték BENCZKOBER FERENCET, a 197. fiók egyik alapitóját és alapi tás óta működő tisztviselőjét. BENCZKOBER FERENC több mint negyven éve szolgálja becsülettel, kitartással és, nagy lelkesedéssel Egyesületünket és érdemei elismeréséül az Egyesület Igazgatósága a Verhovay “ELISMERT” cimmel, az azzal járó arany jelvénnyel és diszokmánnyal tüntette ki. Az ünnepség a kitünően elkészített és igen Ízletes vacsora után kezdődött. Szilágyi Ferenc fiókelnök üdvözölte a megjelenteket és felkérte Lakner Albertet az áldomásmesteri tiszt ellátására, amit ő mindvégig igen ünnepélyesen és rátermetten végzett. Első üdvözlőként Tóth András, a helybeli magyar betegsegélyző egylet elnöke szólalt fel. Szívből jövő szavai után a betegsége miatt megjelenni nem tudó Alexay Béla, a General Electric kiváló mérnöke következő levelét olvasta fel felesége, a Központi Hivatal egyik volt alkalmazottja: “Kedves Feri bátyánk! Az őszinte baráti szeretetnek egy fenséges akkordja rezdül meg lelkemben a jelen pillanatban, amidőn e sorokat diktálom itt a kórházban Életpáromnak, hogy azokat olvassa fel Neked ezen a napon,; ünnepélyes kitüntetésed alkalmával. Fáj a szivem, hogy csak lélekben tudok Veletek együtt ünnepelni. Engedd meg tehát, hogy ezúton szólhassak Hozzád, a Verhovay Segély Egylet Központi Elnök Urához és ünneplő magyar testvéreinkhez. Szívből gratulálok a kitüntetéshez, amit NEGYVEN ÉVES önfeláldozó munkád után kiérdemeltél magadnak. Mindig égő gyertyája voltál az itteni magyarságnak, önmagadat fogyasztottad, hogy magyar testvéreidnek az útját megvilágítsad és a helyes irányt mutasd az Utánad jövő nemzedékeknek. Szivem minden melegével kívánom, hogy önfeláldozó munkád gyümölcsét, a kitüntetést, még nagyon sokáig élvezhesd, kedves feleségeddel együtt. Ugyanakkor nem mulaszthatom el kieme’ni, hogy a helybeli magyarság nagyon megtisztelve érzi magát, hogy az amerikai magyarság legnagyobb életbiztosító társaságának, a Verhovay Segély Egyletnek központi elnöke, BENCZE JÁNOS ur volt szives lefáradni Pittsburghból, hogy ezen kitüntetést személyesen adja át BENCZKOBER FERENC barátunknak. Engedje .meg Elnök Ur, hogy úgy a kitüntetésért, mint fáradozásáért; a magam és az itteni magyarság nevében hálás köszönetemet fejezhessem ki. Ez a kitüntetés, ami a mai napon BENCZKOBER FERI bátyánkat érte, rajta keresztül kitüntetése a schenectadyi magyarságnak is, amire mindnyájan büszkék vagyunk. Éppen ezért főkivánságom az, hogy a Verhovay Segély Egylet, ez a legnagyobb magyar intézmény, áldásos munkáját még hosszú éveken át sikerrel folytassa nagyrabecsült vezetőinek irányítása mellett, magyar fajtánk büszkeségére és az utókor javára. Igaz baráti szeretettel Alexay Béla, mérnök”. Ezután Muchi Lajos köszöntötte az ünnepeltet a fiók nevében, majd maga az ünnepelt ismertette röviden a fiók múltját. Ezután Jász D. Tibor kerületi szervező mondotta el üdvözlő beszédét, amelyben kifejtette, hogy milyen nagy munkát végeztek a schenectadyi magyarok évtizedek óta, a magyarság érdekében. Úgy kö(Folytatása a 11-ik oldalon)
