Verhovayak Lapja, 1953 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1953-10-07 / 10. szám
12-IK OLDAL 1953. október 7. Verhovayak Lapja NAGYSIKERŰ 40 A SZÉNVIDÉK MAGYARSÁG Két hétig tartó “rabvallató” hőség után, szakadó esőben indultunk útnak Pittsburghból, hogy a déli szénmezők ünnepén ott lehessünk s kezet szoríthassunk Loganban, West Virginiában, hűséges Verhovay tagtársainkkal. Minden tag-: társunkat testvérünknek tekintünk, de mivel a Verhovayt 13 bányász alapította, talán mégis őket érezzük a legközelebblevőknek. Azt tartják, hogy aki állandóan a sötétben dolgozik, mint a bányász, annak a szive jobban szeret, hevesebben dobog s valahogy (minden embertársát közelebb érzi magához ... Ez a szeretet teremtette meg Egyesületünket, ez a szeretet segített abban, hogy ma az egész világ legnagyobb magyar testvérsegitő és társadalmi egyesületének nevezhetjük, és pedig joggal, á Verhovay Segély Egyletet. Közelesen 300 mértföldre esik Logan Pittsburghtól, hamarosan elhagyjuk Pennsylvaniát. s West Virginia hegyesdombos vidékén járunk, Wheeling után Parkersburg, majd Charleston, az állam fővárosa következik. Vadregényes, gyönyörű tájék, Charleston után, azonban annyira kanyargóssá! válik az ut, hogy nagyon kell vigyázni a hajtással, különössen esőben. Jó néhány esztendeje annak, hogy Loganban jártam, de. mindig kedves emlékek fűznek ottani testvéreinkhez, hiszen barátság—sziveslátáls tekintetében nincsen párjuk. Az utóbbi esztendők során gyönyörű műutat építettek s ez vezet be Loganba, szinte azt hiszi az ember, hogy valamelyik világváros boulevardján hajt végig. Logan kis város, ellenben hatalmas vidék bevásárló központja. Megyei székhely is s igy szombat este felé óriási forgalmat bonyolítanak le a íszebbnél-szebb üzletek. Az utcán alig lehet mozogni, rengeteg az autó és a közönség. Eleven, lüktető itt is az élet. Fényes, elegáns üzletek, tele idrága, kívánatos portékával— itt is szeretik az emberek a szépet és a jót. Az “ARACOMA” vendégfogadóban széliünk meg, ahol később azután csak magyarul folyt a beszéd <• • • * ¥ * Negyven esztendővel ezelőtt, messze Logan, West Virginiában 18 taggal alakult meg Egyesületünk 248.-ik fiókja. E négy évtized alatt háborúk, depressziók, jó idők és rossz idők, különösen a bányavidéken egymást követték, a 248.-ik fiók tagsága s annak mindenkori vezetősége azonban hűségesen állt a vártán s az ő önzetlen, minden áldozatrakész mun-ÉVES JUBILEUM A EGYÜTT ÜNNEPELT kásságuknak eredménye, hogy vasárnap, szeptember 6.-án 'négy évtized jubileumát ülhették meg. Külön jelentőséget adott ennek az ünnepségnek az a tény, hogy a fiók három kiváló, érdemekben gazdag tisztviselőjének, WAGNER ANDRÁSNAK, a fiók elnökének, VIZZI JÁNOS ügykezelőnek, Egyesületünk igazgatójának és KISS ANDRÁSNAK, a fiók ellenőrének ez alkalommal lett átadva, másfélévtizedet meghaladó munkásságuk elismeréseként, Igazgatóságunk kitüntetése, az “ELISMERT” címmel járó aranyjelvény és diszokmány. Vasárnap szeptember 6.-án, délután 3 órakor, az Olasz teremben vette kezdetét a diszebéd, amit ottani tagtársnőink készítettek el, sok gonddal, szeretettel és hozáértéssel. A szépen terített asztalok mellett helyet foglaló közönséget WAGNER ANDRÁS, a fiók elnöke üdvözölte, szívből fakadt “Isten hozott”-tal s bemutatta az ünnepség áldomásmesterét, CHARLES ELEMÉRT, központi elnökünk szervezési titkárát. Felkérésére, az (ottani tánccsoport vezetésével, a “God bless America”-t énekelte el a közönség, majd Father NORTON, róm. kath. lelkész mondott asztali áldást. A kitűnő ebéd felszolgálássá előtt az áldomásmester ismertette az ünnepség jelentőségét s az ebéd alatt VERES Testvérek zenekara szórakoztatta a közönséget, szebbnél - szebb számokkal. A pompás ebéd elköltése után került sor a jubileumi ünnepségre, melynek minden egyes számát megfelelő módon konferált be az áldomásmester. Elsőnek Father NORTON beszélt, akit hivatalos kötelessége hamarosan másfelé szólított. Megkapóan emlékezett meg a magyar bevándoroltakról s arról a rengeteg kulturális értékről, iamit szülőföldünkről hoztunk magunkkal. Nagyszerű ismerője a magyar történelemnek s a mai otthoni helyzetnek, felszólalása ennek ékes bizonyságtétele volt. Logan polgármestere, Hon. LITZ McGUIRE köszöntötte ezután a jubiláló fiókot, annak tisztviselőit s hitet tett arról, hogy mennyire szereti a magyar származású amerikaiakat, azok főzt(jét és muzsikáját. RÉVÉÉ17 KÁLMÁN központi titkár, a í Verhovay Segély Egylet üdvözletét tolmácsolta s további önzetlen munkára kérte a fiókot (és annak tisztviselőit. VÍZI LAJOS, Igazgatóságunk nevében VIZZI JÁNOS igazgató társának, a fiók ügykezelőjének és KISS ANDRÁSNAK, a fiók ellenőrének nyújtotta át a Verhovay aranyjelvényt és diszokmányt. Eredeti humorral fűszerezett beszédét Sokszor megtapsolta a közönség. MACKER GYULA alelnökünk, aki nejével vett részt az ünnepségen, WAGNER ANDRÁSNAK, a fiók elnökének adta át a kitüntetést. Az ünnepelttel egy faluból való, együtt jártak otthon iskolába is most 32 hosszú esztendő óta első alkalommal ölelhették át egymást. A kitüntetést átadó beszédében MACKER GYULA rámutatott arra, hogy milyen nagy érdeme a bányászuniónak, hogy ma emberi körülfmények között élhet és dolgozhat a munkásság. A kitüntetettek mindegyike hálásan köszönte meg az Igazgatóság elismerését. P A P P GÁSPÁR, Ellenőrző Bizottságunk elnöke, aki nejével vett részt az ünnepségen, köszöntötte ezután a jubiláló fiókot iés az ünnepeiteket. Drága és értékes ajándékot kapott Egyesületünk ezen az ünnepségen a következő felszólalótól, GALL LATOSTÓL, a 482. fiók, Beckley, W. Va. ügykezelőjétől és feleségétől, az egyleti munkában is hűségek segítőjétől. $49,000.00 értékű Uj felvételi ivet nyújtottak át ez alkalommal, amit az elmúlt napok során, NAGY GUSZTÁV szervezési felügyelőnk közreműködésével írtak. Minden beszédnél ékesebb volt az a nagyszerű teljesítmény, amit (ez a kiváló emberpár ez ünnepi alkalommal nyújtott át. SZŰCS IMRE, a 25. fiók ügykezelője, Mt. Hope, W. Va., aki feleségével vett részt azi ünnepen, nemcsak szólott a közönséghez, hanem uj tagok felvételi ivét is hozta, bizonyságát szolgáltatva isiriétl fáradhatatlan munkásságának. NAGY GUSZTÁV szervezési felügyelőnk szólalt fel ezután, megköszönve azt a szives szeretetet és barátságot, amivel a bányavidék Verhovay Itisztviselői és tagjai fogadták, —aminek legszebb bizonyítéka közel hatvanezer dollár n. é. uj biztosítás, amit az első itteni útja során sikerült eddig szereznie. FÁY-FISHER ANDOR, a “Magyar Bányászlap” szerkesztője, a “Szabadság” és “Amerikai Magyar Népszava” munkatársa közvetlen szavakkal üdvözölte a jubiláló fiókot s a kitüntetett tisztviselőket s arra kérte a magyar bányászokat, hogy gyermekeiket és unokáikat is állítsák Egyesületünk kebelébe. DOBOS ANDRÁS volt igaz-, gatónk, Columbus, Ohioból jött (el ez ünnepségre, “hazajött” bányásztestvérei közé. Szívből fakadt, szeretettel teljes felszólalása mély benyomást keltett. TARSOLY SÁNDOR, a megszűnt 350. fiók volt ügykezelője is üdvözölte az ünnepre gyülteket, majd a detroiti és (clevelandi vendégek bemutatása került sorra. A beszédek közben, három táncszámmal, háromszor lépett fel az ottani, gyönyörű magyar ruhába öltözött tánccsoport amelynek tagjait BUCK ZSIGMOND mesterien tanított be. Táncszámaikat: a magyar szólót, a gólyatáncot és a dobogost—hatalmas tapsvihar kisérte. MARGARET BRESCOACH, HELEN SABÓ, SYLVIA CAMPOY, HELEN COPACH, MARGARET ANGALET, MARIE CAMPOY,, SUZANNE VARGA, JACQUELINE PEREZ, ISABELLE COMPOY, MARY ELIZABETH PEREZ, a tánccsoport tagjai, igazán megérdemelnek minden dicséretet. BUCK ZSIGMONDOT, aki a csoportot betanította, kedves ajándékban részesítette a fiók, amit ő hálás szívvel köszönt meg. VIZZI JÁNOS, a fiók ügykezelője mondott köszönetét az ünneplő közönségnek, majd a magyar nemzeti imádság hangjaival ért véget a műsor. A műsor befejezése után t á n c m u 1 atság következett, VERES. Testvérek zenekarának »muzsikája mellett. Öröm és boldogság volt látni, hogy a még hetven évet meghaladó öregek is milyen fiatalos kedvvel ropták a csárdást. Nem egy nagyapát láttunk, aki unokáját táncoltatta . . . Az este folyamán, a logani (magyar rádió műsor keretében, melyet NAGY SÁNDORNÉ vezet, szép magyar nótákkal köszöntötték az ünnepségre érkezett Verhovay tiszviselők mindegyikét. Lapunk utján is hálásan köszönjük ezt a kitüntetést és figyelmet. Minden tekintetben szép és .emlékezetes volt a 248. fiók jubileumi ünnepsége. Akik ott voltunk, azok nemcsak egy feledhetetlen nap emlékeivel tértünk vissza, — hanem megerőisödött hitünk és bizodalmunk az Egyesületünket alapitó bányásztestvéreinkben, akik ma is régi hűséggel és szeretet-, tel ragaszkodnak azokhoz az elvekhez, amelyek az Egyesület tünket megteremtették s mindig előre vitték, a haladás és fejlődés utján.
