Verhovayak Lapja, 1953 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1953-10-07 / 10. szám
1953. október 7. Verhovayak Lapja 7-IK OLDAL JÓ ÓVATOSNAK LENNI VEGYÜNK KÓRHÁZI BIZTOSÍTÁST! János bácsiék nagy születésnapi lakomát csaptak. Maga a házigazda mutatott jó példát a vendégeinek és ugyancsak bekebelezett a kitűnő erős húslevesből és a pompás töltött káposztából. A kacsából, ami a töltött káposztát követte, már csak keveset evett, de nem mulasztott el egy-két liter jó savanyu borocskát sem felhajtani. Alig voltak kivül a küszöbön a vendégek, ágynak esett az öreg. Ilyen rettenetes csikarást még soha életében nem érzett a gyomrában. Az asszony összecsapta a kezeit és telefonált a doktornak. Gazduramat hamarosan bevitték a kórházba, a gyomrában fekélyeket találtak és azokat ki kellett vágni. Mindig jól éltek, János bácsi sohasem maradt ki a munkából s hogy ilyesmi megeshetik, soha életükben nem álmodták. A bajok mindig esőstől szoktak jönni, egyik a másik nyomában. János bácsi már kezdett felépülni, de azért egész éjszaka csak hánykolódott. Azon törte a fejét, hogy honnan fizesse ő ezt a méregdrága kórházi kezelést. Bérét attól a naptól kezdve, hogy ágynak esett senkise fizette. Eső után köpönyeg, hiába szidta magát, hogy idejében nem gondolt arra, hogy mi lesz akkor, ha cserben hagyja a vasegészsége. Már a sógorától is kért pénzt. Az pedig összeszidta, hogy nem hallgatott rá. Nem megmondta-e neki, hogy addig biztosítsa magát, ameddig még lehet. Ott a Verhovay, ahol újabban olyan KÓRHÁZI BIZTOSÍTÁST lehet kötni, hogy annak alapján, ha kórházba kerül, a betegsége alatt szép kis összeget kaphat. Ebből esetleg a kölcsönt is vissza tudta volna fizetni. GONDOS uram megérdemelte a nevét, mert János bácsinál gondosabb volt. El nem mulasztotta volna a biztosítást, de az üzletszerzőt előzetesen alaposan kikérdezte. Kereken megmondta neki, hogy ő nem akar valami apró zugkórházba kerülni, ha beteg, ahol csak úgy immel-ámmal beszélnek vele. Neki csak a legjobb doktor elég jó. Az üzletszerző mosolygott: “Az ilyesmi csak régen eshetett meg. A Verhovay halad a korral és azt adjuk tagjainknak, ami a legmodernebb és a legjobb. Ha megbetegszik, a mi kórházi biztosításunkkal akármilyen kórházba bemehet, tetszése szerint választhat.” “És ha a beteg máshonnan is kap biztositást?” vetette oda nagy ravaszul Mr. Gondos. “Az a betegnek a dolga, azzal a Verhovay nem törődik.” “Igen ám, de a Verhovay bármikor felmondhatja a biztositást.” “Ha valaki rendesen fizet, ez nem történhetik meg,” volt a felelet. “Az a baj”, szólt csüggedten Mr. Gondos, “hogy az ember néha zavarban van és a tagdijat nem tudja rendesen fizetni. És akkor az egész biztositást elveszti?” A szervező arca komor lett: “Hogy lehet ilyesmit kimondani? A Verhovaynak van szive is. Ha valaki bajban van és hátralékba kerül, a Verhovay az első évben elvár harminc napig, a többiben pedig kilencven napig. Ennyi idő alatt csak találhat munkát, ha a régit otthagyta.” Mr. Gondost még ez sem elégítette ki. Vakarta a fejét, micsoda kifogást találjon és végre kibökte: “Ha valaki megbetegszik, vagy öregedik, biztosan felemelik a biztosítás diját.” Efelől is megnyugtatta az eladó. Mr. Gondos még mindig sötét arccal ült ott. Végre megszólalt: “Jó volna, jó volna, de félek, hogy a biztosítási dijon kivül biztosan felszámítanak mindenféle mást.” “Semmi más díjról szó sem lehet”, nyugtatta meg az eladó. Mr. Gondos most már mosolygós arccal indult ki a konyhába, hogy az anyjukommal is megbeszéljék a dolgot, de kimenet eszébe jutott, hogy az is baj lehet, hogy ő semmiféle egyesületben vagy szakszervezetben nincs benne. Ugyan kapja-e akkor is a segélyt? “Persze, hogy kapja,” legyintett a kezével a türelmes eladó. FEKETE GYÖRGY is hallott erről az újfajta kórházi és balesetbiztosításról. Mr. Fekete olyan ember, aki halad a korral, seholsem akar hátramaradni. Mindenütt azt keresi, ami a legmodernebb és a legjobh. De Gyuri bácsi nyakas ember is és nem áll egykönynyen kötélnek. Neki mondta egy skót pajtása, hogy valami “Reader’s Digest” nevű lapban írták, hogy vigyázni kell, mert sok olyan biztositást hirdetnek, hogy amit ígérnek a hirdetés nagybetűs részeiben, azt viszszaveszik a hirdetés kisbetűs részeiben. A skót is megjárta. A felesége anyai örömöknek nézett eléje, bevonult a kórházba és egészséges fiugyermek-A 278. fiók (Omaha, Nebr.) egyik legbájosabb tagja, Miss Mary Sue SIMCHO, Simcho J. József és neje leánya, junius 3-án kötött házasságot Pvt. Robert E. CAJKA-val, a Holy Cross templomban, ahol Rév. E. J. Applebaum eskette össze a szép fiatal párt. A vőlegény Mrs. Clemens Kalinski fivére. Tanuk voltak Gerald F. Kersigo és Joseph J. Simcho, Jr.; Larry Dunn és Thomas Cherek fogadták a vendégeket. Az álomszerű tülluszályos csipkeruhába öltözött menyasszony fehér rózsa és szegfücsokrot, valamint fehér imádságos könyvet vitt. A nyoszolyóleányok élén Mrs. Ray Hines, a menyasszony nagynénje vonult be. A nyoszolyóleányok, Miss Mary Ann Mandolfo, Margaret M. Mandolfo, Tomasina Corbino és Joan Kalinski halványlila, sárga, rózsaszínű, zöld és kék ruhákban pompáztak, mindegyiknek szép rózsacsokra volt. nek adott életet. Mikor aztán fizetésre került volna a sor, a biztosítótársaság egy centet se fizetett. Az volt a kifogás, hogy láthatta volna a legalsó két sorában a hirdetésnek, hogy betegsegélyt minden betegség után adnak, de a biztosítottnak nincs jussa kártérítésre, mert a gyermekszülés nem betegség és ezért nem is jár érte segély. Benne volt a két kisbetűs sorban, miért nem olvasta el? A Verhovay nem ilyen elmaradt biztositó társaság. Hogy is lehetne feltételezni egy test-A lakodalmi lakomát a Gorot’s Steak House-ban tartották, majd fogadás volt a Holy Cross iskola étkezőhelyiségében. Colorado Springs és Denver, Coloradoban tett nászutjuk után a fiatalok Lawton, Oklahomába mentek, a hol a fiatal férj a Fort Sül, Oklaho- Imában katonai szolgálatot teljesít. A fiatal menyecske atyai nagyanyja, Mrs. Susan Simcho alapitó tagja volt a 278. fióknak, sőt annak elnöknője is egy időben, férje szintén alapitó tagja volt a 278. fióknak és hoszezu ideig tisztviselője, amig élt. Gyermekeik Virginiában, Pennsylvaniában és Omaha, Nebr.-ban élnek, valamennyien Verhovay tagok, úgyszintén a fiatal asszony nagynénjei és nagybátyjai. Mi is az elképzelhető legjobbakat kívánjuk kedves tagtársnőnknek és vérsegitő egyesületről, hogy éppen az anyát rövidíti meg. A Verhovay a beállás után számított 12 hónap múlva kiutalja a szülési segélyt. Világos itt minden szó, nincsen más megszorítás. Gyurka bácsi nyugodt lélekkel mutathatta meg az aszszonynak, hogy a Verhovay kórházi biztosításban nincsenek kibúvók. Aki beteg, az megkapja a segélyt. Aki csak teheti, siessen ilyen kórházi és balesetbiztosítási kötvényt vásárolni. Senkisem fogja megbánni. férjének! FÉNYES ESKÜVŐ OMAHÁBAN
