Verhovayak Lapja, 1953 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1953-10-07 / 10. szám

(VERHOVAY JOURNAL) VOL. XXXVI. 1953. OKTÓBER 7. 51 NO. 10. GYERMEKEINK JÖVŐJE Biztosítsuk őket minél előbb! BESZÁMOLÓ AZ IGAZGATÓSÁG GYŰLÉSÉNEK LEFOLYÁSÁRÓL A gyermek eddig nagy gond volt a szülőknek, különösen, ha taníttatni akarták. Abban a korban, mikor más fiú vagy leány munkába állt, a kollégi­umot végző fiúra nehéz pén­zeket kellet fizetni, amit a ki­sebb keresetű család nem birt. Ahelyett, hogy a szülő a gyer­meknevelés gondjaitól megsza­badult volna, uj kiadásként jött a magas kollégiumi tan­­dij és a gyermeknek megnöve­kedett igényei, hogy többi kol­légiumi társával lépést tartson. A leánygyermeknél is sokszor nehéz volt a helyzet. Mire fel­serdült, amerikai módra ko­rán ment férjhez. Egy leány férjhezadása nagyon megcsap­­pantotta, a kasszát. A már ösz­­szeházasodott fiatal pár is sok­szor az öregek segitségére szo­rult, különösen, ha hamar jött az első gyermek. Ma minderről a nehéz kér­désről nem kell sokat gondol­kodni, ha annak idején jó elő­re törődtünk azzal, hogy az egyetemi tandij vagy a férj­­hezmenetel költségei biztosít­va legyenek. Ahelyett, hogy évenkint vagy egy alkalomra nagy összegeket kellene fizet­nünk, a biztosítási dij kis ösz­­szegei évek során felszaporod­nak, mire a gyermek megnő, úgyhogy mikor a fontos pilla­inat eljön, alig érezzük meg. A gyermek biztositása nagy­­fontosságú, mert mint ki van mutatva, a lakosság 40 száza­léka 20 évnél fiatalabb és vagy 50—60 millió gyermek vap. A gyermekbiztositás a kö­vetkező esetekben gondoskodik jó előre fedezetről. 1. A gyermekünk halála ese­tén biztosit bennünket az or­vosi és kórházi költségek fize­tésénél, és a temetés költségeit is fedezi. 2. Egy gyermek felnevelése csecsemőkorától 18 éves koráig 8000 dollárba kerül, a munka­ügyi hivatal kimutatása sze­rint. Milyen borzasztó összeget jelent ez oly családnál, ahol nem 2 vagy 3, hanem Öt vagy hat gyermek van! Sokgyerme­kes családnál egy-egy uj szü­letés szinte felbontja az egyen­súlyt, különösen olyankor, amikor a kereseti viszonyok nem javulnak. Már pedig min­den anyai szív csak a gyerme­kéért dobog és sir a lelke, ha látja, hogy a gyermeknek nincs meg mindene, ami kell. Ha lát­ja, hogy szégyent vall a szom­széd gyerekkel szemben, nem él olyan jól, nem öltözködik úgy, mint azok. 3. A biztosítás pótolja azt a veszteséget, ami az özvegy­­asszonyt éri, ha gyermeke meghal és a social security se­gély megszűnik utána. Ez a segély addig jár az özvegynek, mig gyermeke el nem éri 18- ik évét vagy házasságra nem lép Újra már csak 65 éves ko­rától kaphat öregkori segélyt. Sok széllelbélelt újdonsült me­nyecske azt hiszi, hogy most már mindig dinom-dánom, he­gyen-völgyön lakodalom lesz. A jövővel ki törődik, majd csak lesz valahogy. De aztán meg­hal a jól kereső férj, az asz­­szonynak kell munkába állani, de a béréből és a gyermekek után járó social security se­gélyből mégis fenn tudja tar­tani magát a felszínen. Múlik hz idő, és a sors kegyetlen ke­serűséget rejteget mélyében. Az özvegy utolsó gyermeke is 18 éves lesz vagy meghal. Az anya hatvan felé jár, segélyt 65 éves kora előtt nem kap­hat, ebben a korban már nehéz munkát kapni. A jólét után felkophat az álla, minden nél­kül ott áll a hideg világban. Nem sokkal jobb lett volna-e annak idején gondoskodni a jövőről. Ha jókor biztosította volna gyermekét, most élhetne a biztosítási összegből mind­addig, talán tovább is, mint 65 éves koráig, amikor újra kap­hat segélyt. 4. A gyermekek és fiatalok biztosítási rátája sokkal ki­sebb, mint a felnőtteké. Ez természetes is, mert egy gyer­mek várható életkora több, mint egy 30 éves emberé és ezt a biztositó társaság is te­kintetbe veszi. Ha a biztosítást akkor vesszük k; amikor a gyermek majdnem felnőtt, nem kívánhatjuk ezt az előnyt. És ez a kedvező biztositási dij egész életen át tart. Mig má­sok rendes dijakat fizetnek, a korán biztosított dija jóval alacsonyabb. Ha elmulasztjuk a gyermeket mindjárt születé­se után biztosítani, soha töb­(Folytatás az 5-ik oldalon) Az egy hétig tartó gyűlés fontosabb határozatai Egyesületünk Igazgatósága szeptember 21-én, hétfőn jött össze rendes félévi gyűlésre, mely szeptember 26-án, szombaton végződött. Jelen voltak a gyűlésen az Igazgatóság összes tagjai: BENCZE JÁNOS központi elnök, az Igazgatóság elnöke, MACKER GYULA és Dr. KOVÁCS ANDOR alelnökök, BANES B. GAY, FALUSSY C. ALAJOS, GROSS HENRY, GYULAY SÁNDOR, IBOS ALBERT, KOLOZSVÁRY KÁLMÁN, LÁNG ISTVÁN, PHILLIPS J. RICHARD, TURNER JÓZSEF, VIZI LAJOS és VIZZI JÁNOS igazgatók, valamint RÉVÉSZ KÁLMÁN központi titkár, SZALÁN­­CZY JÁNOS központi pénztárnok és SZABÓ JÁNOS központi számvevő. A gyűlés első napján jelen voltak az Ellenőrző Bizottság tagjai, PAPP GÁSPÁR, KOHUT C. BÉLA és BANDY ANDRÁS, akik éppen a hónap két utolsó hetében ejtették meg vizsgálatukat a Központi Hivatalban; a gyűlés egyes napjain megjelent még Dr. MÁTYÁSY J. ISTVÁN, az Egyesület jogtanácsosa. JELENTÉSEK Az egy hétig tartó gyűlés folyamán az Igazgatóság meghall­gatta a központi tisztviselőknek az esztendő első félévéről tett je­lentését, majd három bizottságra oszolva tárgyalta az eléje ter­jesztett ügyeket. A bizottságok, munkájuk befejezése után, jelen­tést tettek a teljes gyűlésnek. FONTOS HATÁROZATOK A FEJLŐDÉS ÉRDEKÉBEN Az Igazgatóság, a bizottságok jelentésének meghallgatása után, az elmúlt félév pénzügyi és szervezési eredményeit vizsgálta felül minden részletre kiterjedő alapossággal s megállapította, hogy ezek a körülményekhez képest biztatóak. Tudomásul vette az életbeléptetett uj biztositási formákról szóló jelentést, valamint az azokkal kapcsolatban tett intézkedéseket. Az Igazgatóság meg­hallgatta Charles Elemért, kpi elnökünk szervezési titkárának részletes jelentését is. EGYESÜLETÜNK NEVÉNEK MEGVÁLTOZTATÁSA A Toledo, Ohioban 1953. május 30-án tartott rendkívüli gyű­lése az Igazgatóságnak, ennek a nagyfontosságu kérdésnek elin­tézését a most tartott őszi gyűlésére tette át. Megállapította az Igazgatóság, hogy a nagygyülési képviselők többsége elfogadta a javasolt uj nevét egyesületünknek. Utasította a központi tisztvise­lőket, hogy bizonyos függő kérdések tisztázása után, azonnal te­gyenek lépéseket, hogy egyesületünk uj neve a törvényes formák betartása után életbelépjen. Igazgatóságunk evvel az intézkedésével az 1951-ben tartott konvenció határozatának tett eleget. ORSZÁGOS KUGLIZÓMÉRKŐZÉS 1954-ben Az Igazgatóság alaposan megvitatta az Országos Kuglizó Mérkőzések s az evvel kapcsolatban tartani szokott Verhovay Testvériségi Napok fontosságát. Megállapította, hogy ezek a mér­kőzések Egyesületünk életében nagyfontosságu szerepet töltenek be és propaganda szempontjából'nemcsak felbecsülhetetlen érté­kűek, hanem elősegítik a testvériségi szellem erősödését tagjaink körében. Az ország minden részéből ezekre a napokra összesereglő testvéreink hatalmas száma a legékesebb bizonyítéka annak, hogy ezeket a testvértalálkozókat meg kell rendeznünk. Kimondotta az Igazgatóság, hogy a jövő évben rendezendő Országos Kuglizó Mérkőzés és a Verhovay Testvériségi Napok NEW YORK, N. Y.­­ban lesznek megtartva, a szokott időben, Decoration Day week­­enden, 1954. május 29 és 30-án. Elhatározta az Igazgatóság, hogy e nagy napokkal kapcsolatban tartandó tagszerzési kam­pányát, Macker Gyula alelnökünk és Vizi Lajos igazgatónk tisz­teletére rendezi meg, ők a legrégibb idő óta tagjai Igazgatósá­gunknak. Az Országos Mérkőzések Végrehajtó Bizottságába, mely a nagy napok minden részletét lesz hivatva előkészíteni ez alka­lommal Dr. Kovács Andor alelnököt és Ibos Albert igazgatót dele­gálja, Szabó János adminisztrátorral egyetemben. Sajnálattal vette tudomásul az Igazgatóság, hogy PHILLIPS J. RICHARD másirányu elfoglaltságára való tekintettel, a jövőben ennek a (Folytatás a 3-ik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents