Verhovayak Lapja, 1953 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1953-01-07 / 1. szám
1953. január 7. 2-IK OLDAL Verhovayak Lapja TOLEDO tavaszi kuglizómérkőzésünk városa Toledo, a Verhovay mérkőzés vendéglátó várcsa készül a májusi nagy napokra. Meg akarja mutatni, hogy lakossága minden téren megállja a versenyt a vele egy nagyságú, sőt nála nagyobb városokkal is. Meg akarja mutatni, hogy nem aluszékony, hanem termelő erőtől duzzadó város. Noha a város elsősorban ipari és közlekedési központ, amint azt még lesz alkalmunk jobban kifejteni, nem marad el műveltségben sem egyéb nagy amerikai városok mögött. Ta'án nem lesz hiába való, ha a műveltséggel kapcsolatban röviden megemlítjük a következőket. Fájó pontot kell itt megérinteni, mert ennek az úgynevezett “müve.tségnek” a nevében, .sokan ürügyet keresnek, hogy bennünket, magyarokat lenézzenek. Tudjuk, hogy a Nyugat-Európából, főleg Angliából bevándorlottak és utódaik mindig azon az alapon lökik félre a jó magyar embereket: “Ez csak egy műveletlen hunky. Nem is érdemes vele szóbaállni.” Angol, skót, ir, francia, német származásúak ezzel a szóval igyekeznek viszszatolni bennünket a négerek felé. Nem elvesztegetett idő tehát, ha egy kicsit jobban benézünk a ló szájába és megnézzük mi is az a “műveltség” vagy ha jobban tetszik, “kultúra,” amivel ők annyira fennen vannak. A legtöbb úgynevezett müveit ember, aki lenézi a magyar munkásokat, egyáltalán nem is müveit. Ezek csak betanultak egy csomó nagyképii mondást, hogy leszajkózzák mások előtt és azok szájtátva hallgassák. A műveltség nem könyvtudás, arra születni kell. És bátran a szemébe kiálthatjuk a nagyképüskodő nyugati leszármazása embereknek, hogy a magyar népben van .annyi érzék a műveltség iránt, mint akárki más emberfiában. A magyar munkás józan, nem ugrik be nagyképü hencegéseknek. Az ő józan eszével meglát olyan dolgokat, amikről a nagyképűek nem is álmodnak. Persze az már baj, hogy mi magyar amerikaiak egy kicsit hányaveti módon nézzük az életet és nem használjuk fel eléggé istenadta tehetségünket. Sok mindent tudunk, ami a műveltséghez kell, de még sok mindent kell tanulnunk is. A tudás hatalom és minél többet szerzünk meg belőle, annál erősebbek vagyunk. Müveit és műveletlen ember ugyanabból az anyagból van, csakhogy a művelődő ember felhasználja azt a józan gondolkodást, amit a jó Isten adott néki. Az amerikai magyai ember szeret újat hallani, tanulni. Alig cseperedik föl a fia annyira, hogy a saját lábán tud járni, elviszi az állatkertbe, a Zoo-ba. Kit ne érdekelne, milyenek a nagy ragadozó állatok, aztán a tevék, az elefánt, a majmok vagy madarak. Az apa és az anya kis fiukkal órák hosszat elnézi az állatokat. Ha nem is tudják a nagyképü latin neveket, amiket a tudósok adnak nekik, de megfigyelik az állatok tulajdonságait, ügyességét, ravaszságát, dühös indulatait. Sokszor jobban ismerik az állatokat, mint az a tudós, aki csak a könyveiből ismeri őket. Az öreg emberek persze már nem igen akarnak uj dolgot tanulni, de az asszonyok vállalkozóbb szelleműek. Az amerikai magyar asszonyt, ezernyi dolga—gondja mellett mindig érdekli az uj. Van Ízlése, szereti a színeket, van érzéke a szép ruhákhoz. Sok magyar nő hímezni, horgolni tud olyan dolgokat. hogy az ir vagy angol származású nő csak bámul rá,- hogy honnan tudja mindezt. Az ilyen müvészlelkü, jóizlésü asszony megnézi a múzeumokban ■a képeket, a bútorokat, régi öltözeteket. Itt láthatja a szinhatásokat, élvezheti a szép képeket. És nézzünk csak be egy magyar mulatságra. Azzal az Ízléssel, amellyel a legtöbb magyar asszony öltözködik vagy öltözteti lányait Amerikában, messze felü múlja Ízlésben a ködhöz szokott északiakat. A magyar nők értenek a jó öltözködéshez, kitűnnek a konyhaművészetben is. A magyar ételek után minden nemzetiségű megnyalja a szájaszélét, elfelejtve, hogy az nem, illik müveit emberhez. Az otthon is másképen hat, ha egy jóizlésü magyar asszony rendezi be. Épp azért a nőknek érdemes áruházakba, múzeumok ruha- és bútor-termeibe elmenni, ahol sok minden újabb motívumot és ügyességet; lehet ellesni a nyiltszemünek a régiektől. De a magyarság műveltségének letéteményese' Amerikában mégis csak a fiatalság. Igen sok az amerikai magyar család, ahol a gyermekeket neveltetik, egyetemeket végeztetnek velük és igy vezető tagjaivá válnak magyar szüleiktől örökölt józan eszükkel az amerikai társadalomnak, őket már nem lehet lenézni, közbecsülést szereztek és mindig büszkék lesznek szüleik józanságára és előrelátására. Az ő érdeklődésük már sokfelé tekint. Ök már tudják, hogy- az ember annyit számit Amerikában, amennyi angol szót tud. Akár a törvényszék előtt beszél az ijgyvéd az esküdteknek, akár a mérnök a főmérnöknek és a gyárak műszaki és gazdasági vezetőinek akarja megmagyarázni, hogy az ő gépe mire jó, csak úgy győzheti meg őket, ha nagyobb angol szókincsével tekintélyt szerez előttük. Ezt a nyelvtudást a fiatalok részint az iskolában szerzik meg, de igen sok fiatal ember bújja a könyvtárakat és fáradságos szorgalommal szerzi meg a tudást. Akkor aztán józan, okos és színes beszédükkel mindig magasabbra haladnak. Toledo ipari és kereskedelmi vezetői nagyon jól tudják, hogy embereiknek értéke annál nagyobb, minél jobb igazi műveltséget tudnak szerezni maguknak és ha a világon van valahol alkalom, hogy minél többet tanuljunk és minél szükségesebbek legyünk, az itt van Amerikában. Azért tartja fönn Toledo például az állatkertet, hogy a kis gyermekek és szüleik okuljanak és megfigyeljenek és ezáltal tanuljanak, ismeretkörük szélesebb legyen. A toiedoi Zoological Gardenben, a Wallbridge Park-ban 2000 állat van tiz épületben elhelyezve. Az állatkertet a város és a Toledo Zoological Society, amelynek 4000 tagja van, tartja fönn. Egyike Amerika legnagyobb állatkertjeinek és évenkint egy millió ember látogatja. A nőknek érdemes ellátogatni a Toledo Museum of Art-ba, a képzőművészeti múzeumba, mely egyike Amerika legnagyobb múzeumainak. Ez a muzeum nemcsak műtárgyak gyűjteménye, hanem festők, szobrászok, építészek tanulnak benne, a műtárgyakat is tanulmányozva. A zeneértők olykor elsőrendü zenét is hallgathatnak a muzeum oszlopcsarnokában. A Toledo Orchestra Wolfgang Stressman vezénylete alatt igyekszik a legelső zenekarok közé feljutni Amerikában. A város egyik legszebb műremeke a gazdagon díszített spanyol stílusban épitett székesegyház, mely egyike Amerika legszebb templomainak. Toledo haladásának egyik biztosítéka a Macomber Vocational High School, ahol a tanulók szakszerű kiképzést nyernek a város bármely iparában. Bizonyára sok magyar fiú is látogatja ezt az iskolát. Gondoljuk cs k meg, menynyivel emeli majd a magyarság tekintélyét Toledoban, ha az ipari vezetők nagy száma magyar lesz. Itt nem nagyképü könyvtanitásról van szó, hanem maguk a város nagy gyárosai látják el az iskolákat a szükséges felszerelésekkel, hogy cserébe szakképzett embereket kapjanak. Népiskolák is szép számban vannak Toledoban, mint városi, mint felekezeti iskolák és bennük 50,000 gyermek kap oktatást. A műveltség egyik terjesztője a Toledo Public Library, melyet 2 millió dollár költséggel építettek. Különben Toledo az első város Ohioban, amelyben közkönyvtár létesült éspedig 1838-ban. Mint látjuk, Toledo igyekszik magát a legműveltebb városok közé felküzdeni és ebben reméljük, nagy szerepe lesz a toledoi magyar származású ifjaknak is. Ha sokkal több magyar ügyvéd, mérnök, művész, orvos volna, a magyarság súlya tetemesen megnövekednék. Nem lesz hiába elfecsérelt idő, ha a versenyek közti pihenők alatt valamelyik műveltségi intézményt látogatják meg Toledoba ellátogató Verhovay testvéreink .. . azt, amelyik leginkább érdekli őket. Érdekesen tölthetik az. időt, okulhatnak, uj ötleteket szerezhetnek. A nyiltszemü asszony sok érdekeset meglát, ami mellett mindenki más értetlenül halad el. olyan esetről tudunk, amikor valaki meggondolatlanul beváltja kötvényét s amikor hónapok múlva újabb biztosítást akarna kivenni, azt nem kaphatja meg, mert nem egészséges. Közbe a pénz is elment s ott áll az illető minden biztosítás nélkül. Ilyenkor azután senkit sem okolhat, csupán önmagát. hogy hirtelen, minden meggondolás nélkül cselekedett. Kérve-kérjük tagtársainkat, hogy alaposan gondolják meg a dolgot, mielőtt kötvényüket beváltják. Kérdezzék meg fiókjuk ügykezelőjét, ö a legnagyobb készséggel ad majd felvilágosítást. Ha más megoldás nincs s pénzre feltétlenül szükség van; azért még nem kell a kötvényt beváltani. Inkább kölcsönt vegyenek fel arra, s fizessék tovább /tagsági dijukat. Sok ezer árva és özvegy sorsa nem leime ma olyan keserves, ha a családfő nem hirtelenkedte volna el „a kötvénybeváltás kérdését.------------------------ESKÜVŐ November 29-én, szombaton délután 4:30-kor a clevelandi Bay Presbyterian templomban esküdött örök hűséget egymásnak Dús László és Hehs Edith. Dus László testvérünk, egyesületünk egyik szervezési felügyelője, a clevelandi 14-ik fiókunk ügykezelője. Hehs Edith, Hehs Ákos mérnök és nejének kedves leánya, a tavalyi Columbusban tartott Verhovay szépségkirálynő választás egyik győztese. Dús László az utóbbi két esztendő alatt egyesületünk kötelékében nagyszerű bizonyságát szolgáltatta szervezői képességének és kiváló biztosítási szakértelmének. Az esküvő alkalmával Bencze János központi elnökünk ugyan személyesen kifejezésre juttatta a nagy Verhovay család legjobb kívánságait, kedves kötelességet teljesítünk azonban, amikor lapunk utján is tolmácsoljpk az ifjú párnak legjobb kívánságainkat s mindenek felett hosszú és boldog házaséletet. ---------■-js.yt-fc'---------Bölcsőtől a sirig, születéstől kezdve 60 éves korig, a modern élet minden követelményének megfelelő biztosítást a Verhovaynál kaphat. Kötvény beváltás Az elmúlt hetek egyikén egy közelben lakó tagtársunk jött j be kpi hivatalunkba, avval a. kéréssel, hogy kötvényét váltsuk be. 16 évvel ezelőtt vette ki $2,000.-os “B” osztályú köt vényét. Kérését készek voltunk teljesíteni s közöltük vele, hogy visszaváltás címén $534.-t fizethetünk ki neki. Felhívtuk azonban figyelmét arra, hogy súlyos hibát követ el, ha ezt a meglévő biztosítását feladja. Rámutattunk arra. hogy most 36 éves s ha bármilyen biztosítást vesz ki, azért sokszorosan többet kell fizetnie, mint ezért a meglevőért. Közöltük vele, hogyha tovább nem akarja a tagsági dijakat fizetni, akkor cserélje be kötvényét kifizetettre, mely esetben adhatunk neki egy $1,502.00-ról szólót. Ha ezt nem akarná, akkor kérje kötvénye meghosszabbítását, mely esetben $2,0ö0.-os életbiztosítása 38 évig és 9 hónapig érvényben marad. Nagy meglepetéssel hallotta mindezeket s kis megfontolás után. visszakérte a kötvényét s kijelentette, hogy azt fizeti tovább, még négy esztendeig s akkor kötvényére többet nem kell fizetnie. Megköszönte a kapott felvilágosítást s elment. Számtalan esetben meglehetne győzni azokat, akik kötvényüket be akarják váltani, hogy milyen súlyos tévedést követnek el. Sajnos—a legtöbb esetben az történik, hogyha valamelyik tagtársunk beváltásra átadja kötvényét a fiók ügykezelőjének, válaszul csak annyit hall: “Jó majd beküldőm a kötvényt.” Tapasztalatból állíthatjuk, hogy az esetek nagy részében, kellő felvilágosítás és magyarázás esetén meglehetne menteni a tagot. Minden kötvény hátlapján ott van az u.n. értéktábla, melyről könnyen leolvasható a kötvény tartaléka s avval egy sorban a “kifizetett kötvény” összege vagy a meghosszabbított biztosítás ideje; A fentebbi példában említett tagtársunk esetében, most lévén ő 36 éves, ugyanolyan “B” osztályú $2 000.-os biztosításért, az eddigi havi $4.16 helyett, havonta $6.58-t kellene fizetnie és pedig húsz teljes esz- j tendőn át. Feltéve, hogy egészségi állapota az illetőnek olyan, hogy megfelelő kockázat biztosítás szempontjából. Nem egy
