Verhovayak Lapja, 1952 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1952-06-04 / 6. szám
10-IK OLDAL 1952 junius 4 Verhovayak Lapja Négy Verhovay Nemzedék Képe EGY — KETTŐ — HÁROM Mind a négyen a 13-as Tren-NÉGY! Ép ennyien vannak, mind más Verhovay nemzedék tagja és mégis mind egy család nőtagjai. A dédanya, Mrs. Alexander Papp arca csak úgy ragyog, amint ölében tarja dédunokáját, Deborah Stepient, aki még kis baba ugyan, de mégis érdeklődő figyelemmel tekint felénk. A két főszemély mögött áll balra a nagymama, Mrs. Patrick Pone, jobbra pedig az anya, Mrs. Stanley Stepien. ton, New Jersey-i fiók tagjai. Mrs. Papp előbb az 59-es Scalp Level, Pennsylvania-i fiók tagja volt, amely fióknak Vizi Lajos igazgató az elnöke. Mrs. Papp és megboldogult férje az 59-es fióknak alapitó tagjai voltak. Repes a szivünk örömünkben, mikor erre a boldog családra nézünk. Ez az igazi megörökitése a Verhovay Egyesületnek. Bár máshol is követnék ezt a jó példát. GYÁSZJELENTÉS A VERHOVAY SEGÉLY EGYLET IGAZGATÓSÁGA szomorodott szívvel jelenti, hogy Egyesületünk ELISMERT TAGJA, RABOCZI 1STYÁN 1952. április 18-án jobb létre szenderült. Midőn Igazgatóságunk . Elismert Tagtársunkkal szemben lerója a kegyelet adóját, Egyesületünk tagsága nevében mély részvétét fejezi ki elhunyt tagtársunk gyászoló családjának és hozzátartozóinak. ELISMERT TAGTÁRSUNK EMLÉKÉT KEGYELETTEL ŐRIZZZÜK MEG SZIVÜNKBEN. A Verhovay Segély Egylet volt főpénztárnokát magas tisztségre választották meg John G. Brugert, aki jeles ügyvéd Kelet Pennsylvania hazeltoni vidékén, a Mining and Mechanical Institute igazgatósági elnökévé választották az elmúlt napokban. A hazeltoni “Standard Sentinel” lap vezércikkben emeli ki Bruger ügyvéd uj kitüntetését, aki a szervezetet már más minőségben is szolgálta. A lap a következőket írja róla: “Mr. Bruger az MMI-t többféle irányban szolgálta, ő igazán hivatott arra, hogy ezt a közismert előkészítő iskolát, amely most őt az élre állította Kelet Pennsylvaniában, a kellő módon vezesse.” Mi Verhovay tagok örvendünk, mikor ily dicséretet hallunk Mr. Brugerről. Büszkék vagyunk rá azért is, mert sok éven át dolgozott Egyesületünk javára. Az első világháborút közvetlenül követő időben, mikor Hazelton volt az Egyesület székhelye, Mr. Bruger volt a Verhovay Segély Egylet főpénztárnoka. Ebben az időben vették föl őt az ügyvédi kamarába is. Főpénztárnoki tisztségéről leköszönvén, a Verhovay jogtanácsosa lett. Mr. Bruger évekig vezette az 1. számú fiók ügyeit és ebben aí tisztségében megmaradt, mig a fiók egyesült az alapitó fiókkal. ' Sok szerencsét John B. Bruger, derék Verhovay testvérünk! A RÁK, A TÁPLÁLKOZÁS, A FOGAK ösztönszerü az emberekfélelme minden olyan betegségtől, amely köztudat szerint életveszélyes vagy gyógyíthatatlan. Ez a kétféle betegség: a rák és a tüdővész. Mindkét betegség,' sajnos, nagyon elterjedt és az emberek halálozási okának jelentékeny részét éppen ezek képezik. A tüdővész minden rosszhíre dacára sem olyan félelmetes betegség ma már, mert jelentékeny százaléka gyógyul és gyógyítható. Másként vagyunk azonban a gyógyíthatatlannak tartott rákbetegséggel, amelynek a megelőzéséről még orvosi körökben is vajmi pesszimisztikus a felfogás. Az egész világon működő rákkutató intézetek kimutatása szerint a legtöbb rákbetegség az emésztő szervek és azokkal összefüggő egyéb szervekben lép fel, amiből jogosan feltehető az az elgondolás, hogy valahol a helytelen táplálkozás körül kell keresni a rákos elváltozás okát, kiindulási lehetőségét. Több kiváló német és dán tudós felfogása szerint határozottan a célszerűtlen és helytelen táplálkozás — és főleg az utóbbi évtizedek raffinált ételeinek fogyasztása okozza az emésztőszervekben leggyakrabban fellépő rákos megbetegedéseket. Egyik dán tudós, Hindhede említi, hogy a nagyháboruban az antant államai nem engedtek Dániába élelmiszereket importálni, mert attól tartottak, hogy a dánok a németekhez juttatják az élelmiszerek nagy részét és ennélfogva a dánok csupán a legdurvább kenyér, burgonya, főzelék és kevés sertéshúsból táplálkozhattak teljes egy éven át, 1917—1918-ig és ez alatt az egy év alatt a rákban megbetegedettek, illetve elhaltak száma 6000-rel volt kevesebb, mint az előző vagy utána következő években, jeléül annak, hogy a kevés állati fehérje (hús) fogyasztása és a mérsékeltebb táplálkozás menynyire befolyásolni tudja a rákos megbetegedéseket. Egy kiváló német tudós, Liek határozottan kárhoztatja a sok husevést és tulraffináltan elkészített ételeket és a feleslegesen sok evést, mint amelyek elsősorban okai az emésztőszervek túlságos irritációja, igénybevevése által a rákbetegség kifejlődésének. Állítja és bizonyítja a dán tudós, hogy 30—40 év óta Dániában négyszer annyi fehér liszt, cukor és kávé fogy, mint azelőtti időkben. Liek könyvében, melyeket a rákos megbetegedésekről irt, szintén azt fejtegeti, hogy sokszorosan többet eszik a német nép, a 'leszegényedett országokban, mint száz évvel ezelőtt a bőséges világban. Mindezek a megállapítások azt igazolják, hogy a túlméretezett és észszerütlen táplálkozás, a mértéken túli húsfogyasztás az okai a legtöbb emésztőszervi (gyomor, bél, máj, vese) rákos megbetegedésének. Ha mindehhez hozzá vesszük azt a csalhatatlan tényt, hogy az emberek a helytelen táplálkozás mellett, az ételek helyes és gondos megingását is elhanyagolják, gyorsan, alig megrágott és nyállal kellően el nem keverten kebelezik be a falatokat, úgy beláthatjuk, hogy nem keveset vétkezik az ember a saját testi épsége ellen, mikor úgy táplálkozik, ahogyan azt most teszi. A helytelenül rágott étel (Folytatás a 12-ik oldalon)
