Verhovayak Lapja, 1952 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1952-11-05 / 11. szám

1952. november 5. 9-IK OLDAL Verhovayak Lapja Az összetartás gyönyörű példája volt a Yerhovay 187. fiók 40. éves jubileuma Hatalmas sikerű volt a clevelandi 45. Fiók Jubileuma A Közép-Nyugat egyik for­galmas iparvárosában az Illi­nois állambeli Granite Cityben működik a Verhovay Segély­egylet 187. osztálya, mely ok­tóber 18-án ünnepelte 40. éves jubileumát, bankettel és tánc­­mulatsággal. A fiókot 40 évvel ezelőtt 18 taggal alakították meg és a 18 tag közül ma is tagja az osztálynak Csömör Mózes. Magyar' Balázs és id. Krizsák István és neje. Az ünnepség impozáns kül­sőségek között folyt le. Két­százra terítettek és minden, hely elkelt sőt, a pincehelyi­ségben is sokan vacsoráztak azok közül akiknek nem jutott hely. A vacsora végeztével a zenekar eljátszotta az Ame­rikai Himnuszt, majd ELEK DEZSŐ, az osztály elnöke üd­vözölte a vendégsereget és át­adta a szót PETRÁS ISTVÁN áldomásmesternek, aki angol és magyar nyelven mutatta be a vendégeket és szónokokat. A polgármester üdvözlete. Elsőnek a város polgármes­tere LEONARD DAVIS szólalt fel, aki felszólalásában mél­tatta a magyarság érdemeit. A polgármester maga is tagja a Verhovaynak és csaknem minden magyarnak személyes ismerőse még abból az időkből amikor a város iskoláinak igaz­gatói tisztét töltötte be. Petrás bemutatta ezután JOHN SZED­­LÁK és FRED PIEPER üzlet­embereket, ugyancsak Verho­vay tagokat, majd JOHN CUN­NINGHAM, megyei törvényszé­ki jegyző szólalt fel. A központ és a Verhovay össztagság üdvözletét KÁLDOR KÁL­MÁN, a St, LOUIS ÉS VIDÉKE c. lap szerkesztője tolmácsolta, aki BENCZE JÁNOS kp. elnök nevében és megbízásából be­szélt. (A kp. Elnök ugyanis nem lehetett'jelen, mert ugyan­abban az időben a toledoi ün­nepségeken volt, hová már előbb eligérkezett). Káldor előbb angolul majd magyarul beszélt, kiemelve az Egyesület segélyezési és közéleti munkás­ságát, rámutatva, hogy maga az ünnepség színhelye, a Ma­gyar Ház, szintén a Verhovayak segítségével maradt meg ma­gyar tulajdonban, amikor a kp. sokezer dollár kölcsön folyósí­tásával rendezte a Magyar * Ház pénzügyi helyzetét és ma­gyar köztulajdonban való meg­maradását. Az egyszerű, csak­nem koldusszegény magyar munkások által alapított intéz­mény ma mint 60,000 taggal és $13 millió vagyonnal áll készen tagtársai segélyezésére. A Ver­hovay tagság nemcsak anyagi de kulturális biztosítékot is nyújtott tagjainak és az Egylet nevét már kisgyermekkoruk­ban megtanulták azok akik apáik és nagyapáik nyomdo­kain haladva, tagjává váltak az Egyesületnek. A 468 tagot számláló 187-ik fiók múltja biztosítékul szolgál arra, hogy az továbbra is vezető szerepet fog vinni a vidék magyarságá­nak mozgalmaiban. Ezután Káldor üdvözölte a jubiláris osztályt a magyar nyilvánosság nevében és toL mácsolta az Amerikai Magyar Szövetség és az American Life Ins. Ass’n. üdvözletét is. Az osztályok küldöttsége. A tappsal fogadott beszéd után következtek az osztály­küldöttségek bemutatása, akik­nek nevében FÖLDI FERENC, a chicagói 164., SOLTÉSZ PÁL elnök és SCHAFNITZ KÁROLY titkár a st. louisi 209., PAPP ISTVÁN, a caseyville 351., TÍ­MÁR LUKÁCS az east st. louisi 303., PÓCSIK JÁNOSNÉ, a buckneri 276. osztályok képvi­seletében szólaltak fel és tol­mácsolták a tagtársak üdvöz­letét. Itt emlitjük meg, hogy PÓCSIK JÁNOSNÉ egy gyö­nyörű ágyteritőt ajándékozott, mely sorsolás utján 25 dollárt eredményezett. WALTER NONN, alderman üdvözlő szavai következtek. A beszédek között VERES Jó- ZSEFNÉ, PERRY JENŐNÉ és SZABÓ LÁSZLÓNÉ ’magyar énekszámai szórakoztatták a közönséget. Nagy tapsot kapott PERRY JENŐNÉ, szül. Nyers Ilonka “We are climbing the Verhovay Ladder” c. énekbe­téte. Az Alapító Tagok nevében Csömör Mózes szólalt fel. “Eleget beszéltem 40. év alatt, most rövidre fogom mondani­valómat” — jelentette be álta­lános derültség közepeit Csö­mör, akit lelkesen megtapsol­tak. PETRÁS ISTVÁN zárószavai után véget ért a lélekemelő ünnepély és kezdetét vette ä táncmulatság. A közönség so­raiban nagy számmal jelentek meg a közelvidékről is, hogy együtt örvendjenek a Verhovay 187. fiók eme szép ünnepségén. Nem lenne teljes beszámo­lónk, ha nem emlékeznénk meg azokról, akik a nagy napot előkészítették. A bankettren­dező bizottság Petrás István főrendező, ifj. Kozma Ferenc jegyző, Csömör Mózes jegyke­zelő és pénztárnok, Elek Dezső főjegyárusitó, Veres József fő­­csipszárüsitó, Kurucz Sándorné és" Gazsó Józsefné konyharen­dezőkből, valamint Gazsó Jó­zsef italrendezőből volt össze­­állitva. Nékik segitettek a konyhán: Elek Dezsőné, özv. László Istvánná, Szigetközi Já­­nosné, akik a pompás csirke­­paprikást, töltött káposztát, a finom kolbászt készítették és tálalták. A kiszolgálásban köz-E hó 5-én, vasárnap ünne­pelte 45. fiókunk fennállásának 45 éves. évfordulóját a cleve­landi West Side Lutheran Church dísztermében, melyet a tagok, küldöttségek és érdek­lődők eddig soha nem tapasz­talt mértékben a zsúfolásig megtöltöttek. Az ünnepély fé­nyét BENCZE JÁNOS Központi Elnök is emelte megjelenésével. Drótos József fiókelnök meg­nyitó szavai után Bodnár' Lajos köztiszteletben álló tagunk vet­te át az áldomásmesteri tiszt­séget s az amerikai és magyar himnusz eléneklése után BER­TALAN KÁLMÁN ügykezelőt szólította föl üdvözlő beszéde elmondására, ki a megjelen­teket angol majd magyar nyel­ven köszöntötte. Ismertette ez után röviden a 45. Fiók eddigi munkáját és célkitűzéseit. Hangsúlyozta, hogy a főcél ezután is a magyar származású clevelandiak erkölcsi és anyagi téren való megerősödése és fel emelése lesz, kik mindig és mindenütt hátuk mögött érez­hetik a nagy Verhovay Segély­egylet védő és támogató segít­ségét. Beszédének meg is lesz a kellő hatása, mert BERTA­LAN KÁLMÁN-t úgy ismerjük, mint aki szavának áll és amit igér, meg is teszi. Nt. Brachna Gábor imája után a majdnem 400 résztvevő ven­dég a mindenkitől dicsért pom­pás ebédet fogyasztotta el. Majd T. A. Burke, Cleveland polgár­­mestere képviseletében Nagy János, városi népüdülési biztos; üdvözölte a jubiláló fiókot. Utána dr. Kovács Andor alel­­nök bemutatta Központi Elnö­künket, kiről tudjuk, hogy be­szédeiben fején szokta találni a szöget. Miután dr. Kovács Andor méltatta azt a buzgó munkát, amelynek eredménye­­képen az élre jutott, BENCZE JÁNOS azzal kezdte nagyha­tású beszédét, hogy a világ leg­zamatosabb borát, a tokaji aszút nem kell dicsérni, hiszen mindenki ismeri annak izét és erejét, épenugy a Verhovay remüködtek: Klement Andria, Mrs, L. St. John, Mrs. Walter Nonn, Majzer Andrásáé és Ko vács Béláné. Az italmérésnél Richard L. St. John, id. Koz­ma Ferenc, Orosz István, Kassa István. Szegedi János és Elmer Czir segédkeztek. A jubiláris osztály tisztviselői és a Bankettrendezőbizottság ezúton mond köszönetét az ösz­­szes közreműködőknek, a meg­jelent vendégeknek és a tag­ságnak. A 40. éves Jubileum nagy sikeré az összetartozás jegyében folyt le és ebben lát­juk a bátorítást a következő évek és évtizedek munkássá­gára és a Verhovay név még fényesebbé tételére! Egyesületet sem kell dicsér­nünk, mert a taglétszám ha­talmas arányú emelkedésében, valamint közismert anyagi fej­lődésében maguk a ri^leg szá­mok és tények beszélnek min­dennél ékesebben. Segélyegyle­tünk fennállása óta ezer és ezer családot mentett meg az anya­gi összeomlástól a legnehezebb gazdasági körülmények közt. Ezek a családok minden rek­lámmal ékesebben hirdetik, Egyesületünk áldásos és test­véri segítségét. Ezt a munkát Isten segítségével még foko­zottabb mértékben folytatjuk a jövőben. A beszéd, nagy ha­tást váltott ki, mert egy hosszú munkában töltött élet értékes tapasztalatait foglalta dióhéj­ban össze. Kováchy Gyula és Petrásh Lajos városi bírák beszédei, és KOLOZSVÁRY KÁLMÁN igaz­gató nagyhatású felszólalása után Készéi Imre, a fiók jegy­zője és régi derék munkása mu­tatta be az Amerika minden részéből jött testvérfiókok kül­dötteit és mondott köszönetét a sajtónak is támogatásáért. A detroiti 443. Fiók nevében Szabó József szervező, az akroni 91. Fiók részéről Takács Béla elnök, Alliance-ről Körösfőy János, az Egyesült Egyletek részéről Pokorny Ferenc elnök mondott üdvözletét, majd Gruendel Károly fiók alelnök köszönte meg a résztvevők megjelentését. Katolcsy Marika az ameri­kai himnusz és több kedves dal eléneklésével primadonná­nak kijáró tapsorkánt aratott, ugyancsak Wegling István a magyar himnusszal és pompás: dalegyvelegével. Szemkóné Lösch Teréz zongoratanárnői kisérte mesterien az énekszá­mokat. Nagyban emelte a mű­sor művészi értékét a Hegedeösi család öttagú zenekarra, mely­nek legkisebb tagja az ötéves Krisztinka xylophon művész volt. Drótos Józsefné, Marton Já­­nosné, Csorba Lászlóné, Készéi Imréné, Vincze Dénesné, Tóth Balázsné, Bertalan Kálmánné, Deli György né nem tartottak beszédeket és nem énekeltek ugyan az emelvényen, de a pompásillatu, inycsik 1 a n d ó ebéd művészi elkészítésével arattak megérdemelt sikert. A felszolgáló fiatal hölgyek sem fukarkodtak mosolyai k k a 1. hogy a vendégek jó kedvét fo­kozzák. A vendégsereg a legjobb han­gulatban maradt együtt a késő délutáni órákig. Mindnyájan úgy éreztük magunkat, mint akik egy család tagjai és a saját otthonukban, a Verho­vay Egyesületben érzik magu­kat a legjobban.

Next

/
Thumbnails
Contents