Verhovayak Lapja, 1952 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1952-10-01 / 10. szám

12-IK OLDAL 1952. október 1. Verhovayak Lapja GYERMEKEKNEK HÓLABDA Télen is szép a természet. A fákon a zúzmara és dér mint gyémántpor szikrázik a fénylő napsütésben A föld pihen a meleg hótaka­ró alatt s a növények is hó­val fedetten alusszák téli álmu­kat. A kertben egy bokor álmo­dik. Látja magát szépnek, mint most hóval, úgy virággal dúsan megrakottan állni. Ez régi: vágya már: tetszeni, hóditani. A jó tündér teljesítette azj álomkivánságot és a tavaszi fuvallat meghozta számára a bő virágzást. Ágai szinte ros­kadoztak az apró fehér szir­mok tömege alatt, melyek mint hólabdák, csomókban csügg­­!nek alá róla. Ezért nevezik hó­­labdának. Szépségét mindenki megcso­dálja. Ö büszkén bókol a virá­goknak, azok epedve néznek fel rá. De gőgje nem tart sokáig. Mikor az első nyíló rózsa te­le.'ntete is reá téved, attól any­­nyira megmámorosodik, hogy boldogságában mindent oda­dobva, összes virágszirmait a ki­­írálvkisasszony lábai elé szórja. '■ Nem bánja már, ha ujr'a ^szegényen dísztelenül marad. Szépségét, gazdagságát felál­dozza a rózsa egy mosolyáért: ő a könnyelmű, tékozló lo­vagja a természetnek.---------------------------­NAPRAFORGÓ ÉS KUKORICASZÁR A napraforgó és kukoricaszár ■régen a dísznövények között foglaltak helyet. A véletlen egymás mellé állította őket, de nem éltek megértésben egy­mással, mert a napraforgó igen hiú és büszke volt. A kukorica­szár hiába hajladozott, bókolt, isugott neki, ő elnézett fölötte, magasabbra vágyott, egy való­ságos hercegről álmodozott. Mikor a napkirály megjelent az égen, a napraforgó felvette sárga viganóját és abban tet­­sszelgett; barna buksi fejét egy­re a nap után forgatta. Az többször rámosolygott a napra­forgóra s ő boldog volt, mert azt hitte, csakis reá tekintget ia nap s ez még elbizakodottab­­bá tette. A kukoricaszár még­sem vesztette el reményét, ha­nem merészet eszelt ki. Hallott arról, hogy a lovagok •arannyal halmozzák el szivük bálványát és igy nyerik el sze­relmüket. A jó tündér segítségével si­került is neki egész rudakra való sárga guruló aranyat ter­ímelni s azt mind a napraforgó lábai elé akarta szórni,' de a isors másként döntött. Jöttek a kapzsi emberek s az aranyszínű kukoricacsöveket elszedték és a napraforgót is megkopasztották. Beállt a szomorú, borongós ősz és a napraforgó nem lát­hatta már a napot. Nagyon elbusult, sárga szirmai ron­gyokban lógtak róla. Annyira fmegcsunyult szegény, hogy a kukoricák alig ismertek rá. De őt is megviselte a re­ménytelen szerelem. Mint a csontvázak álltak mind a ketten s az őszi szél zörgette elszáradt leveleiket. Most találtak egymásra, sóhaj­tozva, panaszosan mondogat­ták: — Együtt boldogan élhet­tünk volna, de elérhetetlen után vágyakozva nem vettük észre, hogy sorsunk emiatt rosszabbra fordult. Díszhe­lyünkről a szántóföldekre űz­tek, mert a termények közé so­roztak bennünket. •--------------------------­PÜNKÖSDI RÓZSA Ünnepre készültek a virágok. Piros pünkösd napjára, díszbe öltözve, rangjuk szerint helyez­kedtek el a kertben, mert a nö­vénytársadalomban is vannak fokozatok. A bazsarózsa főhelyet köve­telt magának, mert azt állítot­ta, hogy királyi nemzetségből való. De alig foglalta el az elő­kelőségek között kijelölt helyét, annyira terjeszkedett, hogy a szerényebb kis virágokat egé­szen elnyomta. Nem is kedvel­ték ezért, viselkedésével sok el­lenséget szerzett. Rá is jöttek hamarosan, hogy a rózsához semmi rokonság lsem fűzi és illata is kevés. És mégis, piros pünkösd nap­ját el sem képzelhetjük pün­kösdi rózsa nélkül. Ilyenkor pompás megjelené­sével olyan hatást kelt, hogy megérdemli a kertek szépség­király nőj e ‘ elnevezést. Gazda­gon kiöltözve, élénk színű sely­mes ruhájában mindenkit bá­lmulat ba ejt, pedig ő bizony csak parvenü. Dús virágzása olyan rövid, mint a pünkösdi királyság. Ün­nep után már lehullatja szir­mait és dísztelenül áll a sok pzép színes virág között. Ezért kapta a bazsarózsa a pünkösdi rózsa nevet.---------------------------­Minden öt és fél percben baleset következtében meghal valaki. Minden évben 100,000 ember halálát baleset okozza. Életbiztosítása mellé, vegyen ki balesetbiztosítást. Pár cent­tel többet fizet havonta, de ha baleset következtében hal meg, örököse biztosítási összegének kétszerését kapja. BOGOLY JÁNOS ELHUNYT Részvéttel vettük a szomorú hirt, hogy Bogoly János tag­társunk, 1952. augusztus 31.­­én, 82 éves korában, Water­­vliet, Mich, a Magyar Baptista Aggmenházban örök álomra hunyta le szemeit. A megbol­dogult tagtársunk a Magyar Baptista Szövetség csatlako­zása folytán lett Verhovay tag­gá s amikor 1940. január ha­vában arra kérte Egyesületün­ket, hogy élete hátralévő éveit tegyük emberileg elviselhetővé s helyezzük el egy aggmenház­ban, mivel a feltételeknek meg­felelt, azt Igazgatóságunk tel­jesítette. 1940. január óta, tehát több ‘mint tizenkét esztendőn keresz­­jtül volt a Baptista Aggmen­­ház lakója. Egyesületünk fizet­te érte minden hónapban a szerződésileg megállapított el­tartási dijat, hogy gondjai, ag­godalmai a jövőt illetőleg ne (legyenek. Ebben az esetben is bizony­ságát szolgáltattuk a Verho­vay segítő szeretetnek s ez al­kalommal is bebizonyítottuk, hogy a Verhovay nemcsak biz­tosítási intézmény, hanem se­gítségére siet nehéz helyzet­iben lévő, elhagyott, nincstelen tagjainak. Bogoly János testvérünk em­lékét kegyeletes szeretettel őriz­tük! A Magyar Baptista Aggmen­­ház vezetőségének itt is hálá­­(san köszönjük, hogy meleg sze­retettel vette körül ottani tar­tózkodása alatt Bogoly test­vérünket.-------------*3—■— TANÁRI KINEVEZÉS Kedves levelet kaptunk DE PAPP ILDIKÓ tagtársnőnk­től, melyben örömmel közli ve­lünk, hogy a Valparaiso Uni­versity, Valparaiso, Indiana. English Departmentjébe kapott tanári kinevezést. Amint olva­sóink emlékezhetnek rá, DE PAPP ILDIKÓ a múltban, a Verhovay Journal számára irt érdekes és értékes cikkeket, mialatt egyetemi tanulmányait folytatta s igy különös örö­münkre szolgál, hogy képessé­geinek megfelelő elhelyezkedést italált. Levelében azt is közli vélünk, hogy hálás az Egyesü­letünk által nyújtott tanulmá­nyi kölcsönért s Írja, hogy anél­kül lehetetlen lett volna szá­mára főiskolai tanulmányainak befejezése. Szívből gratulálunk DE PAPP ILDIKÓ tagtársnőnknek a megérdemelt elismeréshez.---------------------------­Élet,—baleset, — dijmentesi­­tési biztosítást a legelőnyösebb feltételek mellett a Verhovay­­nál kaphat. HAVI 90 centért HETI 8 dollár betegsegélyt kap­hat a Verhovaynál. TOLEDO — ROSSFORD KÖZÖSEN ÜNNEPEL Mokri János kitüntetése, a két fiók egybeolvadása alkal­mából nagyszabású ünnepsé­get rendez a 27-ik fiókunk, 1952 október 19-én, vasárnap déli 12 órai kezdettel, Ross­­ford, Ohioban a Polish Club helyiségeiben. Beszámoltunk már arról ol­vasóinknak, hogy Mokri János testvérünket, aki évtizedeken keresztül nemcsak hűséges ügykezelője, hanem valóságos lelke volt a 194-ik, rossfordi fió­kunknak, Igazgatóságunk a Verhovay “Elismert” címmel, diszokmánnyal és aranyjel­­vénnyel tüntette ki. A fiók tag­jai beolvadtak a közeli szom­szédságban lévő 27-ik toledoi fiókba. Ebből a kiváló, kettős alkalomból kifolyólag a tagok elhatározták, hogy ünnepséget rendeznek, melynek keretében kerül majd átadásra Mokri testvérünk kitüntetése. Az ün­nepség nagyszerű lehetőséget nyújt arra is, hogy a Verhovay testvériség szellemét felújítsa. Toledo és környékének ma­gyarsága egy szivvel-lélekkel készül erre az ünnepségre, mely igazi testvér-találkozó lészen. Az ünnepség műsora a kö­vetkező lesz: 1. Takács István, a 27-ik fiók elnökének megnyitója-2. Msgr. Eordogh Elemér pápai prelátus ünnepi beszéde. 3. Bencze János kpi elnök átnyújtja Mokri János kitünte­tését s méltatja a kitüntetett érdemeit s a két fiók egybe­olvadásának jelentőségét. 4. A 27-ik fiók szónoka kö­szönti az ünnepeltet és a csat­lakozott rossfordi fiók tagjait. 5. DISZEBÉD, ami alatt Sze­­gedy Joe és zenekara szóra­koztatja a közönséget. 6. Ebéd alatt a testvér fiókok és egyletek rövid köszöntői. 7. Batáry Lajosné zongorán előadja Liszt: II. Magyar Rap­szódiáját. 8. Tóth Baba balettáncosnő, magyar táncai. 9. Varga Róza magyar dalai. 10- Táncmulatság. A rendező bizottság szives szeretettel hiv meg minden ta­got és minden magyart erre a kiváló ünnepségre. Hosszú esz­tendők óta nem volt Toledo és környékének üyen nagyszabá­sú magyar eseménye s igy biz­tosra vesszük, hogy sokan el­jönnek erre a Verhovay talál­kozóra. Az< eddigi bejelentések szerint úgy Cleveland, Ohióból mint Detroit, Michiganból is nagyszámmal készülnek. Az izagatóság szeptemberi! gyűlésének határozata szerinti az ünnepélyen a köponti hiva­talt BENCZE JÁNOS központi lelnök, az Igazgatóságot pedig MACKER GYULA alelnök fog- Ija képviselni.

Next

/
Thumbnails
Contents