Verhovayak Lapja, 1951 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1951-06-06 / 6. szám

2-IK OLDAL 1951. junius 6.- Verhovayak Lapja 85 Ul TAGNAK $98.000-T IRT FEL CHARLES ELEMÉR SZERV. FELÜGYELŐ A DÉLI BÁNYÁSZ ÜGYKEZELŐKKEL (Folytatás az 1-ső oldalról) méljük hogy Egyesületünk iránti épitő jóakaratukkal mindkét család továbbra is mellettünk fog állni! A déli bánya vidéki fiókokban elért teli esi tmény egyet bizo­nyít. Félreérthetetlenül, letagadhatatlanul, megcáfolhatatlanul. Azt bizonyltja, hegy MEG LEHET CSINÁLNI! Meg lehet csinálni ott, ahol megvan az akarat. A kitartás. A szorgalom. Az odaadás. Meg lehet csinálni ott, ahol a nem­akarás nem buiik el magyarázatok, érvek, kifogások mögött. Meg lehet csinálni ott, ahol megvan a jóakarat, a kölcsönös együttműködésre való készség, a közös munkára való hajlandó­ság, s — nem is utolsó, hanem első helyen! — AZ EGYESÜLET IRÁNTI LELKESEDÉS. Meg lehet csinálni ott, ahol az Egyesület épitő munkásait nem előítéletek, üresen kongó jelszavak, alaptalan gyanakvások vezetik, hanem egyedül az EGYESÜLET, AZ ÖSSZTAGSÁG ÉR­DEKE. Meg lehet csinálni ott, ahol a szervezés ügyét nem hasz­náljuk fel egyéni intrikák eszközéül, nem tetsző programmok robbantására, eleve elitéit egyének buktatására, hanem csakis —■ SZERVEZÉSRE. Meg lehet csinálni ott, ahol az Egyesület épitő munkása — legyen az ügykezelő, kerületi szervező, szervezési felügyelő vagy főszervező — lelkiismeretével szembenézve ezt mondja önmagá­nak: “Ez az én munkám. Ezt a munkát elvégzem, mert elvállal­tam. Tudtam, amikor elvállaltam, hogy mit vár tőlem az Egye­sület és mit ad munkám fejében az Egyesület. Ennek tudatában eleget kell tennem vállalt kötelességemnek, akármennyi időmbe, erőfeszítésembe, áldozatomba kerül.. Eleget is fogok tenni neki, tekintet nélkül arra, hogy más mit csinál, hogyan csinálja, mit végez, mit ér el. Tekintet nélkül arra is, hogy akivel együtt keli dolgoznom, személy szerint kedves-e nekem vagy nem. Nem volnék becsületes ember, ha azután, hogy munkámat a nekem adott feltételek mellett elvállaltam, elkezdenék alkudozni, sokah lanám a kötelességeket, keveselleném a jogokat. Ily magatar­tással csak azt mutatnám meg, hogy soha sem volt eszem ágában sem teljesíteni elvállalt kötelességeimet s munkámat csak azzal a hátsógondolattal vállaltam el, hogy majd ha meglesz a tiszt­ségem, akkor sikerül majd addig csavargatnom a feltételeket,, mig a munkám olyan kényelmes és kifizetődő nem lesz, amilyen­nek én akarom látni. Tudatában kell, hogy legyek azonban an­nak, hogy ily magatartással semmiféle munkakörben nem lehet megélni. A türelemmel vissza lehet élni, de nem vég nélkül. Ki­fogásokkal, kibúvókkal lehet egy ideig kötéltáncot járni, de egyszer elszakad a kötél és lebukik a kötéltáncos. Célhoz csak egy ut vezet: a becsületes, állandó, kitartó munka. Erre vállal­koztam, ezt elvégzem. Csak igy nézhetek szembe önnön lelki­ismeretemmel.” Az az egyletépitő munkás, akit ez a gondolkozás vezet, az nem dolgozik hiába Munkája sikerrel fog járni, talán lassan, talán drámai gyorsasággal, de az eredmény meglesz. Az, aki komolyan felkészül és nekifekszik a munkának, nem marad magára, talál segítőtársakra is, s akár egymagában, akár az ő segítségükkel még a lehetetlenség kőszikláját is el tudja mozdí­tani utjából. Április havában 17 bányavidéki ügykezelő és egy szervezési felügyelő közös akarattal nekivetették vállukat a Verhovay szántóföldön utiukban álló kősziklának és egy hatalmas neki­lendüléssel elmozdították azt. Megmutatták az egész Verhovay tagságnak és a Verhovay építésre hivatott munkások egész sere­gének, hogy MEG LEHET CSINÁLNI. Megmutatták, hogy össze­tartással. közös munkával csodákat lehet művelni. Ennek meg­mutatásáért köszönetét mondunk mindazoknak, akiknek e telje­sítményben részük volt. Köszönetét mondunk annak a 17 b&i nyavidéki ügykezelőnek, akik megmutatták, hogy az egyletalapitó bányászok méltó utódai. Hisszük, hogy ez a nemes példa nem pusztán múló fellángolás volt, hanem komoly nekiindulás egy, ui példaadó egyletépitő folyamatnak, mely végül is el fog ter­jedni egész Egyesületünkre. Bányásztestvérek, ott a déli bányavidéken, folytassátok a nemes munkát és mi büszkék leszünk rátok, amint eddig is büszkék voltunk rátok! Buy U. S. Savings Bonds á LEGNAGYOBB SIKER JEGYÉBEN FOLYT LE A CHICAGO! VERSENY (Folytatás az 1-ső oldalról) A CHICAGÓI BIZOTTSÁG Balogh Ferenc, a mérkőzés chicagói bizottságának elnöke ezután felkérte Ritt Mariant, a bizottság jegyzőjét, aki felol­vasta a mérkőzést előkészítő és a nagy Verhovay találkozó fo­lyamán szolgálatot teljesítő bi­zottságok tagjainak névsorát, mely már magában is szép bi­zonysága annak a lelkes szere­tetnek, mellyel chicagói test­véreink felkészültek erre az eseményre. A chicagói főbizottság tagjai: Ba­logh Ferenc, elnök, Stefély Lajos társelnök, Reedy György alelnök, Reedy Annette, társalelnök, Ritt Ma­rian titkár, Mrs. Tricka Ethel, társ­titkár. Az emlékalbum helyi bizottsága: Székely István (37-ik fiók). Id. Ti­­nieh Ferenc (96-ik fiók), Janovics András (164-ik fiók), Reedy Robert (342-ik fiók) és Barango Tóni (503- ik fiók). A helyi sajtóbizottság: Radi Imre (503-ik fiók) elnök és Földi Ferenc, lapkiadó. , A fogadó bizottság tagjai: Lach­­man Antal elnök (342-ik fiók), Matá­­nyi János társelnök, továbbá Stupa­­rits Károly, Hodits József, Id. Ba­logh Ferenc, Barango Tóni, Reedy György, Hetzel Pál, Tricka Edward, Sebestyén József bizottsági tagok és Bokor Pál, Hovantzi János póttagok. Információs bizottság: Matányi Já­nos, Stefély Lajos, Stefely István és Barna Lajos. Regisztráló bizottság: Mrs. Tricka Ethel, Reedy Annette, Mrs. Hetzel Ruth, Ritt Marian, Mrs. Barango Ann, Mrs. Wesesku Róza, Schranz Róza, Barango Shirleyann, Mrs. Her­ceg Elza, Mrs. Stuparits Mária. Ajtócrok: Reedy Robert, Sailior József, Hodits József, Horváth Felix, Reedy György, Doerfler Sherwood, Stuparits Károly, Herceg István, Par­­rilli Ferenc, Kozarits Károly, Habet­­ler Lajos, Pintó Sámuel, Wolf Milton, Nagy Sándor, Horváth István, Ander­son Károly, Anderson Irvin, Balog Máté, Barango Antal, Pfeiffer Béla, Igyartó Dániel, Puskarits Lajos, Lö­­kös István, Stefély Lajos és István, Tricka Edward, Hetzel Pál, Schmidt Károly, Barzo István és Gyüre Sán­dor. Reméljük, hogy a feljegyzett név­sorokból senkinek a neve nem ma­radt ki, de ha mégis kimaradt volna valaki, elnézést kérünk; Végtelenül jól esett látni és érezni a chicagói bizottság tagjainak szolgálatkészsé­gét és gondos működését. UJ TAGOK AVATÁSA Balogh Ferenc ezután bemu­tatta azt a 16 uj tagot, akit a mérkőzést megelőző nyolc nap folyamán vett fel az 503-ik fiókhoz. Névsoruk a következő: Galo Istvánné, Miss Tóth Mary, Lynch Shirley, Lynch Rose­marie, Szojka Tiborné, Mrs. Balazskovics Mária, Jenkins Já­­nosné, Jenkins Judith, Jenkins Gail, Horváth Mária, Dely An­na, Habetler Pálné, Várfai Ist­vánné, Kozarits Károlyné, Ha­betler Pál, Szojka Tibor. Az uj tagokat, akik a főasz­tal előtt sorakoztak fel, beállá­suk alkalmából meleg szavak­kal köszöntötte Dr. Kovács András alelnök és Rettmann, Henry főszervező, majd Dr. Ko­vács, Balogh Ferenc és Ritt Marian mindegyik uj tagnak egy szép virágot tűzött a gomb­lyukába. A közönség lelkesen megtapsolta az uj tagokat és Balogh Ferencet, aki a mér­kőzéssel kapcsolatban ilyen fel" tűnőén eredményes tagszerzési inunkát végzett. A GYŐZTESEK Következett a mérkőzés győz­teseinek kihirdetése és a baj­noki jutalomdijak átadása, a­­mit Szabó János központi számvevő, Dr. Kovács András alelnök, Phillips Richard és Kö­­rösy Mihály igazgatók, mint az Országos Bizottság tagjai vé­geztek a közönség nagy lelke­sedése közepette. A férfiak versenyében az or­szágos bajnokságot, a Brogley Ferenc emlékkupát és a §300 első dijat a detroiti 500-ik fiók csapata nyerte, melynek tagjai, Boldizsár G. József, kapitány, Bardocz György, id. Boldizsár József, Lukács András és Tic­­coni József, egy-egy bajnoki emlékszobrot is kaptak. A 2-ik dijat a chicagói 503- ik fiók “Wreckers’' csapata, a 3- ikat. a chicagói 96-ik fiók “Juhász Brothers” csapata, a 4- iket a South Bend-i 132-ik fiók VFW No. 1 csapata és az 5iket a Gary, Ind.-i 138-ik fiók “Swartz Boosters” csapata nyerte el. A páros versenyben a bajno­ki szobrokat és első dijat Keesy Roy és Bálint Imre, a South Bend-i 132-ik fiók kettőse nyer­ték 2-ik helyre került T. Walch és M. Snyder, a Harrisburg, Pa.-i 336-ik fiók kettőse, a 3- ík helyre S. Torié és B. Danch, a Gary, Ind.-i 138-ik fiók ket­tőse, a 4-ik helyre R. Baldwin, és L. Koloszar, a 132-ik fiók kettőse és az 5-ik helyre I. Wi­­gosky és D. Mózes, a Beaver Falls, Pa.-i 39-ik fiók kettőse. Az egyéni versenyben a baj­noki dijakat Konyha György, a Martins Ferry, O.-i 40-ik fiók tagja nyerte meg. Utána kö­vetkeztek: S. Burda, Youngs­town, O., 514-ik fiók, Hodits József, chicagói 503-ik fiók, Matthie Edward, springdalei 296-ik fiók és J. Dausis, 503- ik fiók. A nők versenyében az Ári B. Albert bajnoki emlékserleget,, az első készpénzdijat és egyéni bajnoki emlékszobrokat a cleve­landi 366-ik fiók csapata nyer­te el, melynek tagjai: Mrs. Kay A. Torda, kapitány, Mrs. Louise Torda, Miss Vivian Pertz, Miss Annie A. Bakos, Miss Theresa P. Moses és Mrs. Florence Ma­­rozsányi. Utánuk következtek: a chi­cagói 37-ik fiók, a chicagói 96- ik fiók, a detroiti 500-ik fiói: (Folytatás a 3-ik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents