Verhovayak Lapja, 1951 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1951-03-07 / 3. szám
1952 március 7. 11-IK OLDAL — Verhovayak Lapja HELYESEN JÁRTUNK-E EL A TAGSÁGGAL SZEMBEN? — A betegsegélyző tagsági követelmény miatt sok jó Verhovay tag nem lehet delegátus s ez kárára van az Egyesületnek. — Irta: YOUNG A. KÁROLY, GYÁSZJELENTÉS A VERHOVAY SEGÉLY EGYLET IGAZGATÓSÁGA szomorodott szívvel jelenti, hogy Egyesületünk MÉLTÁNYOLT ÉS ELISMERT TAGJA, KREMPLE JÁNOS a Flint, Mich.-i volt 412-ik fiók megalapítója és éveken keresztül hűséges ügykezelője, hosszú betegség után február 22-ikén elhunyt. Igazgatóságunk, midőn Méltányolt és Elismert Tagtársunkkal szemben lerója a kegyelet adóját, Egyesületünk tagsága nevében mély részvétét fejezi ki elhunyt tagtársunk gyászoló családjának és hozzátartozóinak. MÉLTÁNYOLT ÉS ELISMERT TAGTÁRSUNK EMLÉKÉT KEGYELETTEL ŐRIZZÜK MEG SZIVÜNKBEN! HBasgUWWKIMi II ttSSSCTi MARY K. SOTAK VÁROSI TANÁCSOS A NEMZETISÉGI PROGRAMMOKRÓL a buífaloi 121-ik fiók elnöke. Amikor az alapszabályoknak a betegsegélyzésre vonatkozó ! pontjait módosítottuk a legutóbbi konvención, az egyik akkor elfogadott változás az volt, hogy . csak az oly tagok választhatók meg delegátusnak a kerületi gyűlésekre és a nagygyűlésre, akik a betegsegélyző, osztálynak is tagjai. (Addig az alapszabályok rendelkezései értelmében azok, akik nem voltak a betegsegélyző osztálynak a tagjai, a kerületi gyűlésekre választhatók voltak mint delegátusok.) Az elgondolás az volt, hogy ez a megszorítás a betegsegélyző osztály taglétszámának gyarapodását fogja előidézni, mert a tagok közül többen fognak beállni a betegsegélyző osztályba, hogy fiókjaikat a kerületi gyűlésen képviselhessék s az igy megnövekedő taglétszám enyhíteni fogja a betegsegélyző osztály megterhelését. Azonban négy év elmúltával azt látjuk, hogy ez nem következett be. Sőt,.határozott korlátot állítottunk oly tagok elé, akik érdeklődnek az egyleti élet iránt, kemény munkával vesznek részt a fiók társadalmi ténykedéseiben, annyira, hogy e hűséges munkás tagtársaink közül sokan fióktisztviselők is, de nem választhatók meg delegátusnak, ami végeredményben azt jelenti, hogy megbüntetjük őket azért, hogy nincs betegsegélyük. Nos, kétségtelenül az olvasónak eszébe jut az, hogy “ha annyira érdeklődnek az egyleti élet iránt és képviselni akarják a fiókjaikat, akkor mert nem lépnek be a betegsegélyző osztályba?” Hát hiszen, ha ez a gondolat 10-15 évvel ezelőtt merült volna fel, akkor az olvasónak igaza lett volna, de ma más a helyzet, j Nézzük csak meg, hogy mi is h tényállás? A testvérsegitő biztositó egyletek hosszú időn át számtalanszor bebizonyították, hogy betegség esetén a betegsegélybiztosítás bizony nagy segítség. És a testvérsegitő biztositó egyletek e tapasztalatát vették át a uniók az utóbbi években, amikor a munkaadókkal szembeni követelményeikbe bevették a betegsegélyt, kórházbiztositást és egyéb hasonló biztosítást s mindezek ma már szerves részei a vállalatok és uniók között fennálló szerződéseknek. New York államban minden munkás köteles adót fizetni a New York Group Disability Benefits alapja javára, mely betegsegélyt fizet munkanélküliség idején vagy ha a munkás megbetegszik még mielőtt Szolgálati ideje alapián jogos volna a unió és a munkaadó biztosítására és sok esetben a fenti biztosítások sokkal többet fizetnek, mint a testvérsegitő biztosítók vagy a kereskedelmi biztositó intézmények. Ez az oka annak, hogy a testvérsegitő egyletek betegsegélyző osztályának taglétszáma csökken, mert hiszen tagjaink legtöbbje munkás ember és fizető tagja valemelyik uniónak. S ezért ma az a tény, hogy a Verhovay tagság többsége nem tagja a betegsegélyző osztálynak. Voltak akik azt a vádat emelték, hogy a fentemlitett alapszabály módosítás azért lett elfogadva, mert akik a legutóbbi konvención a javaslat mellett szavaztak, mind tagjai voltak a betegsegélyző osztálynak, tehát nem veszítettek semmit, sőt a valóságban kiküszöbölték fiókjukban a versenyt, a kompeticiót, azon tagok részéről, akik nem voltak tagjai a betegsegélyző osztálynak. E váddal szemben azonban tisztában kell lennünk azzal, hogy ugyanezen delegátusok, akik arra számítottak, hogy a betegsegélyző alapból élvezzék a kedvezméhyeket, a saját betegsegélyüket is alaposan levágták azért, hogy a betegsegélyző alap pénzéből ki lehessen elégíteni minden igénylést, s igy tagadhatatlan, hogy a Verhovay Segély Egylet jól felfogott érdekeit tartották a szemeik előtt, amikor a módosítást elfogadták. Hivatalos lapunk előző számaiban több cikk jelent meg a kerületi és konvenciós delegátusok megválasztására vonatkozólag és e cikkek hangoztatták annak fontosságát, hogy a fiók életében tevékeny- részi, vevő tagtársak választassanak meg e tisztségekre. Általában azt mondhatjuk, hogy az ilyen tagtársak a fiókok tisztviselői. Azonban az e delegátusok megválasztására összehívott fiókgyüléseken kiderült, hogy bár a tagok szép számmal jelentek meg, a legtöbben nem voltak választhatók az alapszabályok e korlátozása miatt és nekem semmi kétségem nincs affelől, hogy e korlátozás végieredményben elfojtja az ily tagtársak érdeklődését az egyleti élet iránt, mert elveszi tőlük azt, amiért érdemes a fiók életében tevékeny részt ven'niök. A múltban azok a tisztviselők, akik nem voltak a betegsegélyző osztály tagjai, legalább a kerületi gyűléseken képviselhették a fiókjaikat és igy legialább valamilyen formában részt vehettek az Egyesület kor-Január 28-ikán, szombaton, édesanyámmal együtt elmentünk megnézni a Music Hallban a nemzetiségi ünnepséget, mely a Cleveland Press védnöksége alatt folyt le és végtelenül élveztük a programmo't. Nagy gyönyörűséggel és megelégedéssel néztem a különféle 'nemzetiségek szereplését, melyekben népdalaik és táncaik kulturális hagyományait mutatták be. Ahhoz, hogy jó amerikaiak legyünk, elsősorban ősi kultúránk és hagyományaink értékelésére kell, hogy képesek legyünk. Mindég is hangoztattam, hogy ahhoz, hogy jó amerikaiak legyünk szükséges, hogy jó magyarok is legyünk és értékeljük a magyar kultúrát és szokásokat. Amerikában, a nemzetiségek olvasztó kohójában, élni azért oly érdekes, .mert különféle országok népei idehozták magukkal a kultúrájukat. A magyarok és különösen a fiatal magyarok, akik a programban szerepeltek, minden elismerést megérdemelnek. Ezt az alkalmat szeretném felhasználni arra, hogy a legnagyobb dicsérettel emlékezzek meg róluk, mert sok órát töltöttek el kitartó előkészületben; s e fiatalok oly szépen és kecsesen mányzásában. Már pedig ki ismeri jobban az egyleti élet gondjait és küzdelmeit, mint azok, akik hónapról hónapra, évről évre ezt a munkát végzik? Most úgy áll a dolog, hogy az a tag, aki a betegsegélyző osztálynak is tagja, de a fiókéletben tevékeny részt nem vesz, kiszorítja azt a tagot, akinek nincs betegsegélye, de egyébként szorgalmasan és odaadóan dolgozik a fiók és az Egyesület előmenetele érdekében. A fiók életében tevékeny részt nem vevő tagot megválasztják delegátusnak és mert nincs tisztában a biztositó intézmény igazi feladataival, az Egyesület javát szolgáló javaslatokkal táncoltak és az öregek jelenlétükkel adták meg nekik az erkölcsi bátorítást és támogatást. Ennél a jelenetnél könnyek jöt'tek a szemembe — oly szépek voltak a magyar díszruhák és oly gyönyörűen hangzottak a magyar népdalok. S egyetlen jutalmuk az volt, hogy a ma- I gyarok oly nagy számban jöttek el megnézni a szereplésüket és mondhatom, hogy Cleveland és Lakewood minden részéből voltak ott magyarok, hogy megadják nekik a jól megérdemelt támogatást. Élmény volt látni a harminc nemzetiség által bemutatott egész programmot és azt hiszem, hogy a legszínesebb és leghatásosabb a magyarok és tótok szereplése volt. Gratulálnom kell az Egyesült Magyar Egyleteknek, és a Bizottságnak, Petrásh Lajos bírónak, Nt. Dr. Leffler Andor lelkésznek, Tóth M. Józsefnek, Pokorny Ferencnek, Szabó Istvánnénak, Mátyás Jánosnak, Mrs. Lengyel- Galganyi Erzsébetnek, pompás magyar szüreti jelenetükhöz. Ha bármit is tehetek az ehhez hasonló programmok fenntartása érdekében, a legnagyobb örömmel teszem azt meg. nem képes szolgálni. Ennek következtében mint delegátus sem fejt ki tevékenységet, tehát tisztára csak költséget jelent az Egyesületnek, miközben a tagság többi részének érdekeit csak hátráltatja. A betegsegélyző osztályra vonatkozó ezen alapszabály módosítás nem javított az akkor fennálló körülményeken. Ép ezért bízunk abban, hogy a kerületi gyűléseken a delegátusok ezt a kérdést komoly megfontolás tárgyává teszik és a konvenció elé viszik azon célból, hogy a képviselet amerikai és testvéries jogát- visszanyerjék az Egyesület ÖSSZES tagjai. MARY K. SOTAK, Cleveland városi tanácsos.
