Verhovayak Lapja, 1951 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1951-12-05 / 12. szám
\ (VERHOVAY JOURNAL) VOL. XXXIV. 1951. DECEMBER 5. 51 NO. 12. « I Ä?Ve; « at 1 « & a*Ve; « Ve; Ve; 4?Ve; Ä?Ve; ><e; V e; I.33? Ve; egi» V-: 29 3? & ft 0» i « Ve; &eg £7 Ve* ft ft &Ve; mVe; OtVe; «5eg ft « 33?Ve; ft ft 33? 5?.. egeg eg eg e?. ft «e?. eg fte?. ei eg. KARÁCSONY ÖRÖME UJÉY REMÉNYSÉGE Egyesületünk megalakulása óta 66-ik Ízben készül a Verhovay tagság karácsony ünnepének megünneplésére és egy uj esztendőnek reményteljes köszöntésére. S ez a 66 karácsonyi és újévi ünnep a világviszonyok és életkörülmények sokféle változatainak keretében köszöntött be. Volt karácsonyi és újévi ünnep, mely a béke és proszperitás idején jött el, volt olyan, nem is egy, mely depressziók nyomorúságában telt el. Volt olyan, több is, melyben szeretteinkért aggódó szivünkben a tengerentúl dörgó' ágyuk szava tulharsogta az ünnepi harangszót s volt olyan is, melyen a járvány-tizedelte polgárság gvászbaborult szívvel kereste a vigasztalást. Bármily világviszonyok és életkörülmények között jött is el a múltban karácsony, azt mindég láthattuk, hogy nem a karácsony hozza az örömet, nekünk kell azt belevinni s nem az újév hozza a reménységet, hanem nekünk kell az uj esztendőbe belevinni azt. S a kettő összefügg, meri újév reménységének karácsony öröme a forrása. Minél több szeretetet viszünk bele karácsonyi ünneplésünkbe, minél szélesebb körben gyakoroljuk a szeretetet, annál töbj) reménységgel a szivünkben fogadjuk az uj esztendőt is. Karácsony isteni üzenete csak az azt hittel befogadó lélekben kelthet örömteli visszhangot. Az üresen lezárt szív felett úgy megy el karácsony, mint egy szürke hétköznap s hiába égnek a gyertyák a karácsonyfán, ha a lélek zárt kamrájában sötétség uralkodik. S aki felett igy múlik el karácsony ünnepe, annak az újév sem hozhat'újat. Mert egy uj esztendőnek uj, más. szebb, boldogabb tartalma csak úgy lehet, ha a karácsonyi szeretet örömében kifényesedett, uj, más, szebb, boldogabb lélekkel indulunk el benne. S igy van ez a mi Egyesületünkkel is, amerikai magyarságunk legrégibb testvérszerető, testvérsegitő intézményével. Mert hiába nevezzük testvéries egyesületnek, a név csak egy vignetta, cim, üres valami, ami nem jelent semmit, ha mi, a tagok, akik vagyunk az Egyesület, nem visszük bele és nem gyakoroljuk benne a testvériességet. Abból, hogy formailag tagjaivá válunk az Egyesületnek, még nem ragad ránk testvériesség. A testvériességnek bennünk kell meglenni, nekünk kell azt adni, hogy az Egyesület ne csak névleg. hanem tényleg testvéries legyen. S a testvériesség hatalmas vonzóerő. Ott, ahol a fraternalizmus eleven valóság, ahol a tagok valóban testvérekként élnek együtt, ott gyarápszanak is a tagok. Az Egyesületet megtermékenyíti az igaz testvériség. A testvériség gyakorlásának számtalan módja van a fiók életben, társadalmi tevékenységekben, elhagyatott, magányos tagtársak, uj amerikás Verhovay testvérek, betegek, gyászolók megörvendeztetésében. Ide árasszuk szivünk áldozatkészségéből karácsony örömét s akkor Egyesületünk számára is jó reménnyel várhatjuk az Uj Esztendőt, mert annak testvériességünk megújhodása uj, szebb, boldogabb tartalmat fog adni. így kívánunk boldog karácsonyt, reményteljes uj esztendőt tagtársainknak. BENCZE JÁNOS, kpi elnök, RÉVÉSZ KÁLMÁN, kpi titkár, SZABÓ JÁNOS, kpi számvevő, SZALÄNCZY JÁNOS, kpi pénztárnok, MACKER GYULA, alelnök, Or. KOVÁCS ANDOR, alelnök, BANES B. GÉZA. FALUSSY C. ALAJOS, GROSS HENRY, GYULAY SÁNDOR. IBOS ALBERT, KOLOZSVÁRT KÁLMÁN, LANG ISTVÁN, PHD.LIPS J. RICHARD, TURNER JÓZSEF, VIZI JANOS, VIZI LAJOS, igazgatók, Dr GÖMÖRY SÁMUEL, főorvos, MÁTYÁST ISTVÁN, jogtanácsos, PAPP GÁSPÁR, BANDI ANDRÁS, KOHUT C. BÉLA, Ellenőrző Biz. tagok, CHARLES ELEMÉR, CHER J. FERENC, DUS J. LÁSZLÓ. NAMETH GÁBOR, WUKOVITS FERENC, szervezési felügyelők, és a VERHOVAY SEGÉLY EGYLET KÖZPONTI HIVATALA. at29 29 .29 at at29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 at 2929 29 29 29 29 •*ÍV* at at 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 at at.V«! .29 29 ‘29 .29 29 29 29 29•n*v at29 29 29 '29 29 29 29 29 '29 29 29 29 29 29 29 29 A jövő kuglizó mérkőzés színhelye Columbus —a “barátságos város” i 1952 Május 30-31 a dátuma a 9.-ik Országos Verhovay Kuglizó Mérkőzésnek, mely nemcsak Verhovay, hanem egyetemes amerikai magyar vonatkozásban is országos jelentőségű esemény lesz! Egyesületünk igazgatósága ezúton hozza a Verhovay tagság és a nagyközönség szives tudomására, hogy a 9,-ik Országos Verhovay Kuglizó Mérkőzést az 1952 évi Memorial Day ünnepi hétvégen, május 30,- 31.-ikén. pénteken és szombaton rendezi le Ohio állam fővárosában, a “Barátságos Város”-ban, — Columbusban. Igazgatóságunknak ez a döntése lehetővé teszi egy oly nagyszabású, fényes, óriási tömeget vonzó, szenzációs és emlékezetes fraternalis, társadalmi és sport események előkészítését, amilyet még talán sohasem rendeztek amerikai magyar intézmény védnöksége alatt. S hogy az 1952 évi Országos Verhovay Kuglizó Mérkőzés ily esemény lesz, az elsősorban annak tulajdonítható, hogy Columbusban fog lefolyni, mert ez a város sokkal alkalmasabb egy ily nagyszabású Verhovay találkozó megrendezésére, mint bármelyik azon városok közül, ahol már volt Verhovay kuglizó mérkőzés. Ahhoz ugyanis, hogy a Verhovay kuglizó mérkőzésnek teljes sikere legyen, szükséges, de nem elégséges az, hogy az erre egybegyülő hatalmas közönség kényelmes befogadására képes kuglizó helyiség, bankett és táncterem álljon a rendezőség rendelkezésére. Még ha ezek meg is vannak — s a tapasztalat azt mutatja, hogy kevés Verhovay-lakta városban vannak meg — ott is még igen nagy mértékben függ a siker a helybeli Verhovay tagság magatartásától, a kuglizó pályák és szállodák üzletvezetőségétől, sőt magától a várostól is. S ép ez utóbbi tényezőkre gondolunk, amikor Columbust nem is egy, hanem sok jó oknál fogva “barátságos város”-nak nevezzük. Az ország egyéb részeiből Columbusba látogató tagtársaink már évek hossu sora óta hirdetik azt, hogy Columbus kivételesen barátságos város. Dr. Kovács Andor alelnök, a Mérkőzés Végrehajtó Bizottságának elnöke, és Szabó János központi számvevő, a Mérkőzés Adminisztrátora, most meggyőződtek arról, hogy e tagtársak nem túloztak, amikor a columbusiakat magasztalták. Van valami különleges jellege ennek a városnak és 375,000 főnyi lakosságának, amit más, hasonló nagyságú városokban ritkán lehet megtalálni. Valami egészen sajátos polgári büszkeség és barátságos vendégszeretet tölti el ezeknek a columbusiaknak a szivét, a legegyszerűbb napszámostól fölfelé a közélet és az üzleti világ legmagasabb rétegéig. Talán legjobban azzal lehetne jellemezni a columbusiakat, hogy szeretnek az emberek kedvében járni s bár ez igy kellene, hogy legyen mindenütt, a mi korunkra szomorúan jellemző az, hogy ritkán van meg, különösen olyan városban, mely annyira hozzászokhatott a konvenciózó látogatókhoz, mint Columbus, mely mint konvenciós város — a harmad k helyen áll az egész országban, messze túlszárnyalva sok, milliós lakosságú nagyvárost. A COLUMBUSI SZELLEM A VERHOVAY TAGSÁGBAN A columbusi 129.-ik fiók tisztviselői és tagjai voltak az elsők, akik megéreztették látogatóikkal azt a barátságos vendégszeretetet és önzetlen szolgálatkészséget, mely úgy látszik Columbus egyik kiemelkedő különlegessége. A Végrehajtó Bizottság képviseletében odaérkező Dr. Kovács Andor alelnököt és Szabó János központi számvevőt végtelenül testvéries fogadtatásban részesítette Miller R. Lajos, a 129-ik fiók elnöke és George Dávid, a fiók ügykezelője. Bár mindketten igen elfoglalt emberek, arra a napra félretettek mindent, hogy a vendégek rendelkezésére állhassanak és segítségükre lehessenek mindenben. Végül pedig a 129.-ik fiók a két látogatót nagyszerű vacsorára látta vendégül a Verhovay Otthonba, ahol utána a tisztviselőkkel és tagtársakkal közös megbeszélés volt. Itt aztán kiderült, hogy a columbusi Verhovay tagtársaknak valóban komoly (Folytatás a 2-ik oldalon) T
