Verhovayak Lapja, 1950 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1950-03-01 / 3. szám

4-IK OLDAL 1950. március 1. Verhovayak Lapja IJerhovayak-Japja Journal of the Verhovay Fraternal Insurance Ass’n. OFFICE OF PUBLICATION 7907 West Jefferson Ave. Detroit 17, Mich. PUBLISHED MONTHLY BY THE Verhovay Fraternal Insurance Association Managing Editor: JOHN BENCZE, Főszerkesztő Editor: COLOMAN REVESZ, Szerkesztő ; Editor’s Office — Szerkesztőség: 486—442 FOURTH AVENUE PITTSBURGH 19, PA. Telephone: COurt 1-3454 or 1-3455 All articles and changes of address should be sent to the VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION 433—442 FOURTH AVENUE, PITTSBURGH 19, PA. MINDEN A LAPOT ÉRDEKLŐ KÖZLEMÉNY ÉS CÍMVÁLTO­ZÁS A VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIA­TION CÍMÉRE KÜLDENDŐ: 436-442 FOURTH AVENUE, PITTSBURGH 19. PA. SUBSCRIPTION RATES: United States and Canada .......................................... $1.00 a year Foreign Countries ...................................................... $1.60 a year Entered a* Second Class Matter at the Post Office at Detroit, Michigan under the Act of March 8, 1879. A VERHOVAY ÉLET FONTOS KÉRDÉSEI MIK AZOK A ‘REJTETT’ OSZTALÉKOK S MIT JELENTENEK TAGSÁGUNKNAK? Vájjon e rovat olvasói közül hányán tudják, hogy mi vár rájuk a jövőben? Akadnak, akiknek aranyéletük lesz, mig másokra talán két­ségbeejtő sors vár. Egyeseknek gazdagság, egészség jut osztály­részül, mig mások szegényen, betegen, sőt esetleg nyomorékan vagy világtalanul élik le maid életüket. Lesznek, akik öreg ko­rukban jó anyagi körülmények között vonulhatnak nyugalomba, mig mások bizony nem lesznek ilyen szerencsés helyzetben. Hogy kire mi vár — senkisem tudja. Meglehet, hogy mi ép a szeren­csések közé fogunk tartozni, de bizony az is lehet, hogy a sze­rencsétlenek csoportját fogjuk gyarapítani. Hiszen ha ma ki tud­nánk nyitni a Holnap könyvét, hogy megláthassuk előre, mit rej­teget a jövő! AZ ELŐRELÁTHATATLANRÓL GONDOSKODIK EGYESÜLETÜNK Olvasónk talán azt kérdezheti magában, hogy mi köze van mindennek mai rovatunk tárgyához? Bizonyára emlékeznek tagtársaink arra, hogy rnult havi lap­számunkban megjelent rovatunkban jeleztük, hogy ismertetni fogjuk azokat a ritkán emlegetett ‘rejtett’ osztalékokat, melye­ket Egyesületünk a biztosításon felüli kedvezmények formájában juttatott a tagjainak. Balsors üldözte testvéreink között hányán voltak, akiken segítettek ezek a rejtett osztalékok! Valamikor ők is gondolkoztak azon, úgy mint máma mi, hogy vájjon mit rej­teget számukra a jövő?* Bizony, akkor nem tudták, hogy valami­kor segítő kézre lesz szükségük. Sőt, valószínűleg még csak eszükbe sem jutott, hogy valaha ily helyzetbe is kerülhetnek. Bizonyára abban reménykedtek, akárcsak máma mi, hogy mind­az, ami az életben jó és szép, osztályrészül jut majd nekik. De mikor a boldogság szomorúsággá vált, amikor az egészség elve­szett, amikor az ifjúság öregséggé hervadt és a tegnapi jósze­rencsének csupán csak az emléke maradt meg. akkor megértet­ték, amit oly sokan értettek meg előttük, s amit egykor nekünk is meg kell értenünk, úgy ahogy utánunk is sokaknak meg kell majd érteniük, hogy senkisem tudhatja, hogy nekbmit fog hozni a jövő. S mert elvitathatatlan tény, hogy vannak köztünk, akik nem lesznek szerencsések, felmerül a kérdés, hogy ily körülmények között honnan várhatunk segítséget. Nos, erre nem nehéz meg­találni a feleletet. Ha a jövő csukott könyv is számunkra, a múlt nyitott könyv, melynek lapjaiból megtudhatjuk, hogy mi történt. Nyissuk hát ki ezt a könyvet. . . A Verhovay Segély Egylet múltjának vaskos könyvében “Jó Cselekedetek” cim alatt a következőket találjuk. OTTHONT ADOTT AZ ELÁRVULT ÖREGEKNEK Sok tagtársunkat nincstelenségben érte utói az öregkor. Sokan voltak olyanok, akiknek nem volt senkijük sem, aki eltartotta, ruházta, ellátta volna őket, amikor a munkából kiestek. Az agg­kor fájdalmain, gyengeségein kívül semmijük sem volt. Ki nyúj­tott feléjük segítő kezet? A Verhovay. Hogyan? Magára vállalta ezeknek az öreg testvéreknek sorsát, elhelyezte őket aggmenhá­­zakban és életük végéig eltartotta őket. Gondoskodott az Egye­sület arról, hogy legyen jó élelmük, kényelmes ágyuk, meleg ru­hájuk, gondoskodott arról, hogy ne maradjanak egyedül, ne nél­külözzék a társaságot, a barátokat. Ez egyike azoknak a “rejtett” osztalékoknak, melyekben Egyesületünk arra rászorult tagjait részesítette. S ennek az egy “rejtett” osztaléknak a fejében Egyesületünk a mai napig több mint 47,000 dollárt fizetett ki. De lapozzunk tovább . . . NEM HAGYTA. HOGY ELVESSZEN BIZTOSÍTÁSUK Emitt azt olvassuk, hogy sokan voltak elöregedett tagtár­saink közül olyanok, kik, bár valamivel kedvezőbb helyzetben voltak, mégis csak a legnagyobb nehézségek közt tudtak megélni. Csekély jövedelmükből alig tudták megszerezni a legelemibb életszükségleteket, az élelmet, ruházatot és hajlékot. De egyéb kiadásokra, mint például tagsági dijaik fizetésére, már végkép nem telt. Hogy el ne veszítsék éietbiztositásukat, az Egyesület havidijaik egy részét helyettük fizette meg. Ennek az ugyancsak ‘rejtett’ osztaléknak a fejében Egyesületünk a mai napig több mint 3,200 dollárt fizetett ki. A huszas és harmincas években bekövetkezett depresszió ide­jén pedig az Egyesület sokezer dollárt kitevő kamatmentes köl­csönökkel tette lehetővé számos tagjának azt, hogy havidiját befizethesse s igy érvényben tarthassa biztosítását. Egyeseknek 85 éves korukban kifizetett kötvényt adott az Egyesület. Ez a legújabb ‘rejtett’ osztalék, melynek kiosztása nem régen kezdődött, máris közel ezer dollárba került az Egye­sületnek. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ÁLDOZATAIÉRT Ahogy tovább lapozunk a múlt könyvében, olvashatunk arról is, hogy az Egyesület segítő kezet nyújtott a második világhábo­rúban elesett Verhovay tagtársak szüleinek, szeretteinek' Újabb ‘rejtett’ osztalékot fizetett ki, amikor sokezer dollár költséggel megfesttette a hősi halált halt Verhovay tagok arcképeit s azokat kegyeletes emlékiinnepségek keretében adta át a gyászoló hozzá­tartozóknak. Tudtunkkal nem volt még egy másik olyan intéz­mény, mely ilyen módon áldozott volna hősei emlékének. S mint hazánk kormánya, úgy Egyesületünk sem feledkezett meg a szolgálatban megcsonkult veterán tagokról sem. Sok ve­terán volt, aki elveszítette a lábát, vagy mindkét lábát, vagy a karját, vagy a szeme világát. Minden Verhovay veterán, akinek csonkolásáról értesítést kapott az Egyesületünk, 50 dollár aján­dékban részesült. További ezreseket fizetett ki Egyesületünk a háborús koc­kázatot kizáró kötvényekkel rendelkező hősi halált halt Verhovay tagtársak kedvezményezetteinek. Az Egyesület nem volt köteles ezeket a haláleseti segélyeket kifizetni, mégis kivétel nélkül minden esetben kifizette azokat. Ez is ‘rejtett osztalék’ volt . . . A TAGSÁG ÓHAZAI VÉREINEK MEGSEGÍTÉSE Külön lapra van felírva az Egyesületnek az a jótette, mely­­lyel 30,000 dollárt juttatott segélyben az óhaza nyomorgó népé­nek a második világháború után. Gondoljuk csak el, hogy hány boldogtalan emberen, apró gyermeken, fiatal édesanyán, nyo­morgó öregen segítettünk ezzel s gondoljuk el azt is, hogy mi­lyen hálával emlékeznek meg a megsegítettek Egyesületünkről! S ki tudja, hogy ez a ‘rejtett’ osztalék hány tagtársunk apjának, anyjának, nagyszüleinek, családja tagjainak vagy rokonainak jelentett segítséget! A ‘REJTETT’ OSZTALÉK EGYÉB FORMÁI Ez a ‘rejtett’ osztalék nem mindég az arra rászorultak se­gélyezésének formájában került kiosztásra. A biztosításon felüli kedvezményekben volt alkalmuk részesedni más tagtársaknak is. Vegyük például azt a sokezer dollárt, amit ‘rejtett’ osztalékként fizetett ki Egyesületünk fiatal és középkorú tagtársainknak azon célból, hogy megfelelő sportéletet fejleszthessenek ki. Cser­készcsapatok, kugíiző csapatok, baseball és basketball csapatok részesültek az Egyesület támogatásában. Ma a kugíizás az Egye­sület országos sportja, melynek legnagyobb eseménye évenként a Verhovay Országos Kuglizó Mérkőzés. Az ország minden részéből jönnek résztvevők erre a nagy eseményre s részesednek a ‘rejtett’ osztaléknak ennek a formájában is. Jólesik azután gondolnunk azokra a magasabb iskolát vég­zett férfi és női tagtársakra, orvosokra, ápolónőkre, ügyvédeikre, mérnökökre, tanítókra, akiknek tandíj kölcsönök formájában nyújtott segítséget Egyesületünk . . . A 90 NAPOS VÁRAKOZÁSI IDŐ Aztán ne felejtsük el az Egyesület egyik legjelentősebb ‘rej­tett’ osztalékát : a 90 napos várakozási (grace) idő kedvezményét, melyre minden tag jogos. Azzal, hogy az Egyesület a szokásos 30 (Folytatás az 5-ik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents