Verhovayak Lapja, 1949 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1949-11-02 / 11. szám
4-IK OLDAL 1949. november 2. Verhovayak Lapja Journal of the Verhovay Fraternal Insurance Ass’n. OFFICE'OF PUBLICATION 7907 West Jefferson Ave. Detroit 17, Mich. PUBLISHED MONTHLY BY THE Verhovay Fraternal Insurance Association Managing Editor: JOHN BENCZE, Főszerkesztő Editor: COLOMAN REVESZ, Szerkesztő Editor’s Office — Szerkesztőség: 486—442 FOURTH AVENUE PITTSBURGH 19, PA. Telephone: COnrt 8454 or 8455 AH articles and changes of address should be sent to the VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION 436—442 FOURTH AVENUE, PITTSBURGH 19, PA. MINDEN A LAPOT ÉRDEKLŐ KÖZLEMÉNY ÉS CÍMVÁLTOZÁS A VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION CÍMÉRE KÜLDENDŐ: 436—442 FOURTH AVENUE, PITTSBURGH 19, PA. SUBSCRIPTION RATES: United States and Canada .:........................................... $1.00 a year Foreign Countries ............................................................. $1.50 a year Entered as Second Class Matter at the Post Office at Detroit, Michigan under the Act of March 3, 1879. A VERHOVAY ÉLET FONTOS KÉRDÉSEI újításokkal haladunk Az életbiztosítás rendkívül bonyolult üzleti szakma, sőt tulaj donképen egészen különálló tudomány. A múlt tapasztaltainak tanulmányozása vetette meg az alapját az életbiztosító intézmények szilárdságának és egészséges működésének. S ezt a szilárd alapot csak azért sikerült megteremteniök az életbiztositó intézmények vezetőinek, mert meg volt a bátorságuk arra, hogy az idők változásaival lépést tartsanak. Ami az életbiztosítás törté-, nelmének korai éveiben szokásos üzleti eljárás volt, azt már nem lehetett ilyennek tekinteni a huszas években, viszont a mai üzleti módszerek megint egészen mások, mint azok, meyeket a huszas években alkalmaztak. Amikor a múlt tapasztalatai azt mutatták, hogy újításokra van szükség, akkor ezeket az újításokat bevezették és ennek eredménye az, hegy az életbiztosítás egyre szilárdabb, egyre biztosabb intézménnyé vált. Időről-időre a Verhovay Segély Egyletnél is voltak változások, vezettek be újításokat. 1886 február 21-ikén történt megalakulása óta számos, de mindég a tagság javát szolgáló újítás lépett életbe. 1886-tól 1924-ig Egyesületünk lényegében mint segélyegylet működött, mely tagjainak úgynevezett “term” (korlátolt időtartamra szóló) biztosítást nyújtott. Úgy a tagsági dijakat, mint a kifizetésre kerülő haláleseti segélyek összegét négyévenként a nagygyűlés állapította meg. A tagsági igazolványok csak haláleseti segélyre szóltak, készpénz vagy kölcsönértékük nem volt. sem a kifizetett (paid-up), Vagy meghosszabbított (extended) kötvényre való kicserélésre lehetőséget nem nyújtottak, tehát a mai tagsági igazolványokban három évi érvényesség után biztosított kedvezmények még akkor nem léteztek. A KOR SZERINTI RÁTA BEVEZETÉSE 1924 január l-jével lépett életbe az az ujitás, melynek értelmében Egyesületünk törvényes tartalékkal rendekező biztositó intézménnyé vált. A havidijakat biztosítási szakértők számították ki egy korszerinti díjfizetési rendszer alapján, melynek értelmében minden egyes tag a beállásától kezdve a havidijfizetési kötelezettség egész tartamára ugyanazt a havidijat fizeti. Ez a korszerinti díjfizetési rendszer ellentétben állt a régi rendszerrel, mely szerint a havidijakat mindég a konvenció szabta meg. Az uj rendszerrel együtt járt az állami törvények által előirt tartalékoknak a kiépítése is. Miből lesz a tartalék? Mint fent jeleztük, a rendszer szerint minden tag a díjfizetési kötelezettség egész időtartama alatt ugyanazt a havidijat fizeti. Fiatal korban ez a havidij több, mint amennyi szükséges ahhoz, hogy az Egyesület az abban a korosztályban előforduló halálozások után esedékes segélyeket kifizesse. Ezt a többletet, a jövőben befolyó havidijakkal és a kamataikkal együtt a biztositó intézmények félreteszik mint tartalékot, melyből az összes esedékes és a jövőben esedékessé váló haláleseti segélyigényléseket kifizetik. További ujitás volt az, hogy az 1924 előtt érvényben lévő kötvényektől eltérően az uj kötvények már magukban foglalták azokat a kedvezményeket, melyek három évi érvényesség után megilletik a tagokat. 1924-ben csak kétfajta biztosításunk volt: Egész Életen Fizetendő, Halálesetre szóló, és Húsz Éven Át Fizetendő, Halálesetre szóló biztosítás. Ehhez adtuk 1928-ban a Húsz Éves és Harminc Éves Eléréses biztosítást. Hogy megérthessük, hogyan állapították meg a havidijakat, tisztában kell lennünk azzal, hogy minden biztosítási díj tulajdonképen két részből áll. Az egyik, a legnagyobb rész, az úgynevezett “tiszta” vagy “halálozási” dij, mely teljes egészében a Haláleseti Alapra kerül. A másik, a kisebbik rész, a Költségalapot illeti. Ezzel az utóbbi résszel járul hozzá a tagság az intézmény működésével járó költségek fedezéséhez. Már most 1924-ben a tiszta halálozási dijat (tehát a havidénak a Haláleseti Alapra letett részét) az Amerikai Halálozási Tapasztalat Táblázata, (hivatalos nevén: American Experience Table of Mortality,) alapján állapították meg, még pedig úgy, hogy a Halálozási Alapban kezelt pénzekből eszközölt befektetések után 4 %-os kamatjövedelemre számítottak. Azokban az időkben magas volt a kamatjövedelem és igy a Haláleseti Alapra befizetett “tiszta” havidijakat könnyen lehetett 4 %-os kamatjövedelem mellett befektetni. Viszont a havidijnak a Költségalapra fordítható részét (vagyis a tagnak az Egyesület költségeihez való hozzájárulását) ugyanakkor rendkívül alacsony kulcs szerint állapították meg. KAMATOK CSÖKKENÉSÉVEL VÁLTOZNAK A RÁTÁK 1936 január l-jével Egyesületünk uj rátákát vezetett be, melyekben a havidijaknak a Haláleseti Alapra letett része változott meg. Tekintettel arra, hogy a befektetési piacon csökkentek a kamatjövedelmek, rátáinkat a 3Ví> %-os kamatjövedelmi számítás alapján állapítottuk meg, mig a várható halálozások arányának kiszámításánál továbbra is az Amerikai Halálozási Tapasztalat Táblázáta maradt érvényben. Az addig kibocsájtott kötvényfajtákhoz az Egyesület hozzáadta a 60 Éves Korban Kifizetésre Kerülő, a 70 Éves Korban Kifizetésre Kerülő, és a Húsz Évig Fizetendő, Fele Összegben Kifezetésre Kerülő és Fele Összegben Halálesetre szóló biztosítást. Ugyanakkor nagy lépést tett meg előre az Egyesület az 1920- ban létesített Gyermekosztály biztosítási formáinak a kibővítésével. Ebben az osztályban Egyesületünk a következő biztosítási formákat nyújtotta: Egész Életen Át Fizetendő — Halálesetre Szóló, Húsz Évig Fizetendő — Halálesetre Szóló, Húsz Éves Eléréses, 18 Éves Korban Kifizetésre Kerülő és a 15 és 25 centes term biztosítás. A havidijaknak a Költségalapra fordítható részét illetőleg továbbra is az 1928-ban igen alacsonyan megállapított kulcs maradt érvényben. TOVÁBB CSÖKKENNEK A BEFEKTETÉSI JÖVEDELMEK A befektetések jövedelmeinek további csökkenése tette szükségessé azt, hogy 1945 január 1-jén Egyesületünk ismét uj kulcs szerint állapítsa meg a havidij aknak a Haláleseti Alapra fordított részét, azaz a tiszta halálozási dijat. Tekintettel arra. hogy a biztos és bevált befektetéseknél átlagosan 3 %-osnál magasabb kamatjövedelmet nem lehetett elérni, ezt vettük kamatszámításunk alapjául s továbbra is az Amerikai Halálozási Tapasztalat Táblázatát használtuk. A havidijaknak a Költségalapra fordítható részét illetőleg továbbra is az 1928-ban igen alacsonyan megállapított kulcs maradt érvényben. Végül a kamatjövedelmek egyre további csökkenése következtében Egyesületünk 1949 január l-jével kénytelen volt a 2 V2 '% -os kamatszámításra áttérni. Ugyanakkor egy újabb lépést tett előre, amikor az elévült Amerikai Halálozási Tapasztalat Táblázata helyébe az “Amerikai Férfi Halálozási Táblázatot” (American Men Table of Mortality) fogadta el, tekintettel arra, hogy ez utóbbi közelebb áll a tényleges halálozási tapasztalathoz. Viszont az Egyesület működésének állandóan emelkedő költségei elkerülhetetlenné tették azt, hogy az uj kötvényeken a havidijaknak a Költségalapra fordítható részét magasabb kulcs szerint állapítsuk meg. Egyéb ujitás csak annyiból volt, hogy az Egész Életen Át Fizetendő — Halálesetre Szóló biztosítást a 85 Éves Korban Kifizetésre Kerüő (Endowment) biztosítással helyettesítettük. ÚJÍTÁSOK RÉVÉN SZILÁRDUL EGYESÜLETÜNK Mindezeknek az újításoknak nagy szerepük volt abban, hogy egyesületünk egy kis segélyegyletből nagy, törvényes tartalékkal rendelkező fraternális biztositó intézménnyé növekedett. Minden újításunk abból a szilárd meggyőződésből származott, hogy csak • egy erős és szilárd intézmény szolgálhatja teljes mértékben tagságunk javát. S mint volt a múltban, úgy lesz a jövőben is: ha Egyesületünk fejlődése vagy jóléte újításokat, változtatásokat tesz szükségessé, akkor ezeket be is fogjuk vezetni. Mint egyike a legnagyobb és leghaladóbb fraternális biztositó egyesületeknek, sohasem fogunk eltántorodni azon kötelességünktől, hogy intézményünket az össztagság legjobb érdekeinek megfelelően kezeljük.
