Verhovayak Lapja, 1949 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1949-02-02 / 2. szám
VOL. XXXII. 1949. FEBRUAR 2. 51 NO. % (VERHOVAY JOURNAL) Nyomorék Gyermektagjainkról ^ _ * emlékezzünk meg a Verhovay Testvérszeretet Ünnepén! — Február 21-ikén. Egyesületünk 63-ik születésnapián járuljon hozzá minden Verhovay tagtárs egyéni adományával a Nyomorék Verhovay Gyermektagok Segélyalapjához. — Két esztendővel ezelőtt az Alliance, O.-i Verhovay Otthonban született meg a Nyomorékká Vált Verhovay Gyermektagok Segélyalapja, melyet a 189-ik és 369-ik fiók otthona ezer dolláros adományával és a messze vidékről egybegyült alapítók több mint ötszáz dollárt kitevő ajándékaikkal teremtettek meg abból a célból, hogy Egyesületünk hathatós segítségben részesíthesse azokat a gyermektagokat, akik akár betegség, akár baleset következtében nyomorékká váltak. Az ugyanazon év szeptemberében megtartott Verhovay konvenció egyhangú lelkesedéssel tette magáévá ezt a nemes eszmét s határozatilag mondotta ki azt, hogy Egyesületünk alapításának évfordulóját, február 21-ikét a “Verhovay Testvérszeretet Napjává” avatja azon célból, hogy e napon minden esztendőben a nyomorék Verhovay gyermektagok megsegítéséért való áldozatkészségre kéri fel Egyesületünk fiókjait és össztagságát. A XXI. Nagygyűlés e határozata értelmében a múlt esztendőben Egyesületünk fiókjai a Verhovay Testvérszeretet Napját diszgyülések, tea-estélyek s egyéb társadalmi összejövetelek keretében ünnepelték meg s ezeknek jövedelmével a Nyomorékká Vált Verhovay Gyermektagok Segélyalapját gyarapitották. Ennek a mozgalomnak eredménye volt az, hogy 1948. december Síikére ez a Segélyalap 2,909.03 dollárra növekedett Igazgatóságunk az 1948. szeptemberében megtartott legutóbbi rendes félévi gyűlésén megfontolás tárgyává tette a segélyalap működésének megkezdésére vonatkozó terveket is. Megállapítást nyert ekkor, hogy legalább 15,000 dollár szükséges ahhoz, hogy az alap jövedelméből hathatós segítséget lehessen nyújtani s ezért az Igazgatóság kimondotta, hogy az alap működését akkor kezdi meg, amikor ez az összeg egybegyült. Hogy ez mielőbb bekövetkezhessék, az Igazgatóság elhatározta, hogy az idén, a “Verhovay Testvérszeretet Napja” alkalmából kérőlevéllel fordul Egyesületünk tagjaihoz, hogy egyéni adományok tömeges beküldésével tegyék lehetővé a Nyomorékká Vált Verhovay Gyermegtagok Segélyalapjának működését. Természetes, hogy fiókjaink a Verhovay testvérsegités hagyományához híven járnak el, ha úgy az idén, mint a jövőben, Egyesületünk alapításának évfordulóját e jótékony cél javára rendezett társasösszejövetelek keretében ünnepük meg. Szükségesnek érezte azonban az Igazgatóság azt, hogy az idén az Egyesület minden egyes tagjának alkalmat adjon e segélyalaphoz való hozzájárulásra, mert bizonyosra vehető az, hogy ily módon rohamosan, talán már a márciusi igazgatósági. gyűlés idejére, elérhetjük azt a pontot, melyen ennek a segélyalapnak működését meg lehet kezdeni. S ez nem túlzott reménység, mert ha Egyesületünknek minden egyes felnőtt tagja az idén mindössze 40 centtel járulna hozzá az általános adakozáshoz, akkor azonnal megkezdhetnénk a nyomorékká vált gyermektagjaink gyógykezeltetése vagy, gvógyithatatlanság esetén, kenyérkeresetre való különleges kiképeztetése irányában folyó munkát. Nyilvánvaló persze az is, hogy az ehhez szükséges összeg előteremtésével ez a munka nem érhet véget. Tizenötezer dolláros tőkének jövedelméből nem lehet az alapot kezelő Verhovay Igazgatóság elé kerülő összes jogos kérelmeknek eleget tenni. Hiszen minden egyes nyomorékká vált gyermektagnak esete óriási anyagi terhet jelent a szülőknek s ahhoz, hogy a maga ereiéből arra képtelen szülő nyomorék gyermekének gyógyulást, vagy testi fogyatékosságának megfelelő kiképzést lehessen biztosítani, huzamos támogatásra van szükség. Pillanatnyi segítséggel, könyöradományokkal az ilyen problémákat nem lehet megoldani. Minden egyes esetben alaposan ki kell vizsgálni, hogy a gyermek jövője szempontjából mily segítési program bizonyul a leghathatósabbnak és azt a programmot azután lelkiismeretesen és áldozatkész szeretettel végre is kel! hajtani. Minél nagyobb tőke áll e célra Egyesületünk rendelkezésére, annál eredményesebb lesz ennek a Segélyalapnak a működése s ezért ha majd egybe-HIVATALOS ÉRTESÍTÉS Igazgatóságunk utasítása értelmében ezennel tudtára adom a Verhovay Segély Egylet minden fiókja vezetőségének, tisztviselőjének és tagjának, hogy IGAZGATÓSAGUNK KÖVETKEZŐ GYŰLÉSÉT 1949. MARCIUS 21-IKI KEZDETTEL TARTJA MEG. Felkérem mindazokat, akik bármiféle hivatalos ügyben az Igazgatósághoz óhajtanak fordulni, hogy ebbeli szándékukat legkésőbb március 14-ikéig jelentsék be az Egyesület Központi Titkárának. Ezen határidő után, vagy a gyűlés tartama alatt be- jj jelentett ügyeket az Igazgatóság nem vehet figyelembe, ha- | nem azok tárgyalását a hat hónap elteltével összehívandó 1949. szeptemberi gyűlésre halasztja el. BENCZE JÁNOS, Központi Elnök. gyűlik a tizenötezer dollár, akkor azt csak kezdetnek tekinthetjük, melynek alapján tovább kell folytatnunk az alap növelésének munkáját. Mondanunk sem kell talán azt, hogy egy testvérsegitő egyesületnek erkölcsi kötelessége segítségére sietni a saját tagsági körébe tartozó oly családoknak, melyek ily szerencsétlenség terhe alatt roskadoznak. Hogy valóban “testvérsegitő” egyesület vagyunk-e, az abból mutatkozik meg, hogy tagságunk milyen mértékben lesz hajlandó ezt a kötelességet teljesíteni. A testvériség elvének megtagadásával volna egyenlő, ha a saját tagaságunk táborához tartozó ily családok megsegitését egyéb jótékonysági intézményektől várnánk. S talán azt sem kell hangsúlyoznunk, hogy ez az alap azért létesült, mert szükség van rá. Számos sorssujtotta Verhovay család leikébe uj reménységet vitt az a hir, hogy Egyesületünk hathatós módon fogja felkarolni nyomorékká vált gyermektagjainak ügyét. Ezek a Verhovay testvércsaládok aggódó szívvel immár két éve várnak e reménység megvalósulására. De a reménység öröme a csalódás keserűségébe fulladna, ha évről-évre halogatnunk kellene a segélyalap működésének megkezdését Itt az ideje, hogy az Ígéretet immár tett kövesse. Központi hivatalunk 25,000 Verhovay család címére küld ki angol és magyar nyelvű kérőlevelet. A Jevélhez címzett válaszborítékot csatolunk, melyre a postaköltséget központi hivatalunk fizeti a kézbesítéskor, tehát arra bélyeget tenni nem kell. A borítékhoz csatolva találnak tagtársaink egy keménypapírból készült pénzesboritékot, melyben 5, 10, 25 és 50 centeseket, de természetesen papírpénzt is, el lehet helyezni biztonságosan, úgy, hogy el ne veszhessen. Kérjük tagtársainkat, hogy ebije a pénzes borítékba (coin envelope) helyezzék el a Nyomorékká Vált Verhovay Gyermektagok Segélyalapjára szánt adományukat, bármily szerény legyen is az. Azt is kérjük, hogy minden adakozó írja rá a nevét, címét és fiókja számát a pénzesboritéltra, ami azért fontos, mert MINDEN ADOMÁNYT ÚGY ANGOL MINT MAGYAR LAPUNKBAN NYUGTÁZNI FOGUNK. Végül pedig szeretettel kérjük tagtársainkat, hogy ajándékukat tartalmazó levelüket adják akár február 21-ikén, Egyesületünk G3-ik születésnapján, akár előbb. Szívből reméljük, hogy a Verhovay össztagságnak a “Verhovay Testvérszeretet Napján” megnyilvánuló áldozatkészsége lehetővé fogja tenni azt, hogy a Nyomorékká Vált Verhovay Gyermektagok Segélyalapja mielőbb megkezdhesse működését. E szomorú földön nincs fájdalmasabb látvány, mint egy betegség vagy baleset következtében nyomorékká vált gyermek. Nincs tragédia, mely jobban a szivünkre hatna, mint azé az édesanyáé és édesapáé, aki tehetetlenségének kétségbeesésében zokog nyomorékká vált gyermekének sorsa felett. Adja Isten, hogy az 1949-ik év “Verhovay Testvérszeretet Napja” egy boldagabb jövendő ígéretét hozza el egyesületünk minden nyomorék gyermegtagjának és minden szülőnek, ki egy ilyen fájdalmas tragédiának terhe alatt roskadozik. Adja Isten, hogy Egyesületünk 63-ik születésnapján minden gyermeke épségében, egészségében örvendező szülő résztvevő sziwel ossza meg azoknak a szülőknek fájdalmas terhét, akiket ettől a boldogságtól megfosztott a kegyetlen végzet.
