Verhovayak Lapja, 1947 (30. évfolyam, 1-24. szám)
1947-01-01 / 1. szám
8-IK OLDAL 1947 JANUÁR 1. A hazátlanok sorsa Ml Amerika kötelessége! Irta: EARL G. HARRISON, a Bevándorlási és Honosító Hivatal volt Főbiztosa. Mindnyájan nagyon büszkék vagyunk arra. hogy nemzetközi ügyekben Amerikáé a vezérszerep. Amerika teljesitményei az elmúlt háború alatt kivivták a részére, hogy Amerika lett a világ leghatalmasabb országa. Ez a körülmény, azonban kötelességeket is ró reánk. Nekünk kell a helyes utat megmutatnunk minden fontosabb nemzetközi kérdésben. Itt van annak 850,000 áldozatnak a sorsa, akik a “hazátlanok táborai ban” senyvednek Európa különböző országainak területén. Ennek az emberileg oly súlyos problémának nem megoldása az, ha egyik táborból a másikba helyezgetjük őket. Tött ország hivatott képviselői úgy nyilatkoztak már, hogy bizonyos számú férfit és nőt hajlandók elhelyezni. De mindaddig, amig az Amerikai Egyesült Államok ténylegesen nem bocsájtja be ez emberek egy részét, nem remélhetünk számbaj öhető akciókat seholsem Amerika történetének első szakaszaiban tárt karokkal fogadta a bevándorlókat. Szabadságot és boldogulást jöttek keresni idegen országokból az emberek, gyakran egymillió lélek egyetlen esztendőben. 1 1929-ben, amikor még ipari berendezéseink a mainál kétségtelenül alacsonyabb fokon állottak, az évi bevándorlási kvótaszámot 1 5 3,8 7 9-b e n állapították meg. Még a legkonzervatívabb emberek is azt gondolták, hogy ezt az évi szaporulatot minden nehézség nélkül felszívhatjuk. De ezt a kvótaszámot soha be nem töltötték. A háború évei alatt pedig a törvényileg megengedett számnak csak 7%-a nyert bebocsáttatást. Több oka van annak, hogy bár a kétségbeesett emberek tömege könyörgött a kvótaszámokért, a kvótákat nem töltötték be. A bevándorlási törvény országonként állapította meg a mennyiségeket, amelyek Amerikába évente beengedhetők. Úgy történt, hogy Anglia és a skandináv államok részére tartották fenn a kvótáknak majdnem ötven százalékát, amely országok az utolsó tiz év alatt ennek a mennyiségnek alig 8%-át használták fel. Viszont a keleteurópai népek részére, — ahonnan a legtöbb hazátlan ember származik — igen alacsony kvótaszámokat engedélyeztek. (500,000 hazátlan ember született például Lengyelországban, amelynek évi kvótája csak 6524. Negyven évig tartana tehát, amig a lengyel menekültek felét beengedhetnék.) A háború alatt a bevándorlás majdnem teljesen szünetelt. Az utolsó négy év alatt fel nem használt kvóták terhére majdnem a felét beengedhetnék a hazátlanok táboraiban sínylődő embereknek. De a fennálló törvény nem engedi meg, hogy a fel nem használt kvótákat az egyik évről átvigyék a másikra. (Sőt egyik hónapról a másikra se!) Mit tegyünk tehát? Meg nem hallgatni a háború áldozatainak az esdeklését, nem volna az amerikaiakhoz méltó cselekedet. Segíteni a szenvedőkön, táplálni a szükséget szenvedőt, felszabadítani az elnyomottat: ez az amerikai tradíció. De az erkölcsi kötelessége kívül önérdekünk is kívánja azt, hogy szívesen lássa a hazátlanokat Amerikában. Amerikát a bevándorlók alapozták meg és építették fel. A középnyugat mezőgazdái, Pennsylvania, Illinois és West Virginia bányászai, az ipari központok munkásmilliói, a tanítók és a tudósok, a lelkipásztorok és a politikai vezérek, mind-mind bevándorlók gyermekei és unokái. Mint az elmúlt évek bevándorlói, a hazátlanok is sok képességet és tudást hoznának magukkal. A menekültek táboraiban több mint százféle mesterség vagy hivatás képviselői sínylődnek. Az UNRRA jelentése szerint például csak az amerikai német zónában 677 fogorvos és 1026 orvos és sebész akad, -ugyanakkor, amikor az amerikai hadsereg és a veterán adminisztráció keresve-keresi a tehetséges orvosokat. Hetvenhétezer földművelő ül közöttük tétlenül, mialatt a mi gazdaságainkban kétségbeejtő szükség van a segítő kezekre. A hazátlanok tízezrei hatalmas lökést adhatnának ipari termelésünknek, a bányászatnak, a földművelésnek; enyhíthetnék a háztartási alkalmazottakban mutatkozó égető szükségletet. Amerikában tudvalévőleg senki Sem vándorolhat be, amig megbízható amerikaiak nem garantálják fizetőképeségüket. Ez pedig azt Verhovayak Lapja jelenti, hogy minden bevándorló azonnal, jó fogyasztóvá is válik, ami nem megvetendő előny az amerikai közgazdaságra nézve. Minden bevándorló aspiráns politikai megbízhatóságát, erkölcsi magaviseletét a külügyminisztérium, az FBI és a hadügyminisztérium alaposan megvizsgálja, úgy hogy bizonyosak lehetünk affelől, hogy akit beengednek, jó amerikai polgárrá válik. A hazátlanok sorsának megoldása nem pártkérdés. A legkülönbfélébb pártállásu és foglalkozású személyiségek sürgetik a kedvező elintézést. Truman elnök kilátásba helyezte, hogy kérni fogja a kongresszust, hogy a bevándorlási törvényt liberalizálja és Dewey, a newyorki kormányzó hasonló intézkedést sürgetett. .Az American Federation of Labor pártolja, hogy a háború alatt ki nem használt kvóták erejéig hazátlanokat engedjünk be az országba és a Congress of Industrial Organization is emellett van. Külömböző emberek és érdekcsoportok más-más megoldást javasolnak, de a többség megegyezik abban, hogy törvényt kell hoznunk, amely több embert enged be az országba a legközelebbi évek folyamán. Vagy úgy, hogy a bevándorlók számát felemeljük, vagy úgy, hogy a háború alatt fel nem használt kvótákat a legközelebbi évek során kiadjuk, vagy pedig engedjük meg, hogy a törvény által megszabott 150,000 ember azokból az országokból jöhessen be, ahol arra a legnagyobb szükség van. Bármilyen megoldást választunk is, bizonyos, hogy a legtöbb hazátlannak még évekig kell várakoznia, mig bevándorolhat. De nehéz életén könnyitünk, ha tudni fogja, hogy biztatóbb jövőnek néz elébe. Amerika uj lelket önthet a csüggedőkbe, már előre is biztosítva jövő polgárai háláját. (Common Council) FIÓK HÍREK (Folytatás a 7-ik oldalról) sár napján tartja meg gyűlését az ügykezelő lakásán, 11 Brown Alley. Tisztviselők 1947-re a következők lettek: Borsódy János, elnök, 191 Chartiers Drive, Strabane, Pa. és alólirott, BORSÓDY ANTAL, ügykezelő. STOWE, PA. — 295.-IK FIÓK. — Január 12.ikén, vasárnap délután 2 órai kezdettel gyűlést tartunk a Douglasvale,, Pa.-i Magyar Házban. Felkérem <» <* Verhovay ügykezelők Albuma VARGA ANDRÁS — 186.-IK FIÓK — CONGO, O. Több, mint 33 éve tagja egyesületünknek Varga András tagtársunk s több mint 30 éve ő kezeli a Congo, O.-i 186.-ik fióknak ügyeit. Küzdelmes három évtized volt ez. A munkaviszonyok bizonytalansága következtében a régi congói magyarok legnagyobb része elszéledt s volt idő. amikor alig volt tiz tagja a fióknak. De Varga András, egyike a fiók most is ott élő alapítóinak, nem csüggedt el, hanem rendíthetetlen kitartásai folytatta a munkát a 186.-ik fiók fejlődéséért s hogy küzdelme nem volt hiábavaló, azt mutatja az. hogy a fióknak ma már 120 tagja van. — Varga András Zemplén megyében született 1880 január 25.-ikén, és 19 éves korában, 1899 május l.-jén érkezett Amerikába. Congon telepedett le, 25 évig gépész volt s azután szenet rakott. A congoi magyar egyházi és társadalmi életben tevékenj részt vett és egyházának két évtizeden át volt gondnoka Amerikába érkezése évében vette feleségül Bodnái Borbálát, és a következő évben, 1900-ban, született meg el ső leányuk, Ilonka, s őt követte 1903-ban András, 1905-ber János és 1907-ben Erzsébet. János kivételével mind csalá dósak s Vargáék hét unokája és egy dédunokája mint tagja egyesületünknek. — Az utóbbi években ránehezedett a sors keze VargE András tagtársunkra. 1944-ben kétszer megoperálták s í hetet töltött el Columbus, O.-ban kórházban. Az operációi sikerrel jártak annyiból, hogy fájdalmaitól megszabadult de dolgozni azóta nem tud. De a 186.-ik fiók hozzánőtt í leikéhez s megrendült egészségi állapota ellenére is továbl folytatja az egyletépitő munkát és pedig eredményesen, hi szén egyesületünk 60 éves jubileumi évében több mint hús: taggal gyarapította fiókját. Szép családjában, virágzó fiók jában aranyozza be életét a megérdemelt hála és szeretet A washingtoni magyar követség sajtóirodája jelenti: A KISGAZDAPÁRT FELHÍVÁSA AZ EGYHÁZAKH02 BUDAPEST. — A Kisgazdapárt deklarációt adott k melyben felhívja az egyházakat, hogy támogassák a koali ció pártjait a nép érdekeit szolgáló törekvéseikben. Nagy Ferenc miniszterelnök beszédet mondott az égj ház és demokrácia viszonyáról s az összefogást gátló ke rülmények kiküszöbölését sürgette. A párt deklarációja hoz hasonlóan megállapította, hogy az egyház védelmi nek ürügye alatt a demokratikus fejlődés ellen is törtér tek állásfoglalások. a tagtársakat, hogy mindnyájan jelenjenek meg a gyűlésen, melynek tárgysorozatán szerepel a tisztviselők megválasztása, kerületi delegátusok megválasztása, a konvenció előkészítése és egyéb ügyek. Gyűlés után megvendégeljük a megjelenteket. SOLTÉSZ JÁNOS, ügykezelő . CHICAGO, ILL. — 342.-IK FIÓK. — Február 8.-ikán, ! szombaton este nagy táncmulatságot rendez fiókunk^ a kuglizócsapat javára a Machenri Hall-ban, 4039 W. Madison Street. — Sütő Imre union zenekara szolgáltatja a zenét. Mindenkit szeretettel hívunk és várunk. Egyben felhívom fiókunk j tagjainak figyelmét az Am« ; rikai Magyar Segélyakci 9.-ik osztályának január 25 ikén a református iskolába megtartandó játékestélyér melyre beléptidij 50 cen Tekintettel arra, hogy fii ! kunk tagja a Segélyakc 9.-ik osztályának, kivánato hogy -minden tagtársa] résztvegyen ezen az estélyei LACHMAN ANTA ügykezelő. CORAOPOLIS, PA, - 352.-IK FIÓK. — Január ] jétől kezdődőleg az uj üg kezelő Szakács Lajos tagtá sunk, akinek cime 727 Hig: land Ave., Coraopolis, Pí telefon 1835-W. Az uj üg kezelőt tagtársaim bizalm ba ajánlva, vagyok VAY JÁNOS, volt ügykezelő.
