Verhovayak Lapja, 1947 (30. évfolyam, 1-24. szám)
1947-09-17 / 18. szám
Í947. szeptember 17 Verhovayak Lapja 11-1K OLDAL MI TÖRTÉNT A KONVENCIÓN? Szolgálati jubileumok a központi hivatalban — Meleg Ünneplésben Részesítette az Igazgatóság Révész Kálmán Központi Titkárt és Németh Zoltán Központi Alkalmazottat 1 rí L'f TrtC* Illllll AllVMIllr /\ 11’ rtl VM fi 1*\ A1 (Folytatás a 9-ik oldalról) jóváhagyó határozatát. Következett ezután a konvenció legviharosabb része (eddig?). A napidijak. A napidijak és útiköltség megállapító bizottság elkészült munkájával. Szabó József, a bizottság jegyzője olvasta fel a bizottság javaslatait, mely szerint a konvenciós delegátusoknak, tekintet nélkül a konvenció tartamára, $250 tiszteletül jnak és útiköltségnek megállapitását javasolta a nagygyűlésnek. Egyben javasolta azt is, hogy minden egyleti kiküldetés esetén az Egyesület napi $18.00 napidijat fizessen és 8 óránál hosszabb utazás esetén óránként $1.50 pótilletéket. A delegátusok javadalmazásának ügye minden konvenció alkalmával viharos vitát szokott előidézni és ez a nagygyűlés sem volt kivétel. A Na-, pidij megállapító Bizottság javaslatával szemben állott az Igazgatóság javaslata, mely $125.00 tiszteletdijat ajánlott a nagygyűlésnek. Egyes delegátusok viszont $200 mellett foglaltak állást. Hamarosan kitűnt azonban, hogy a delegátusok meghatározott összegbeni javadalmazása nem népszerű a delegátusok előtt. Egyre-másra jöttek a többé-kevésbbé viharos, felszólalások és indítványok, úgy, hogy mire nagy-nehezen a vita lezárására került a sor, a konvenció előtt a fentieken kívül 18, 20, 22 és 25 dolláros napidij megállapítására vonatkozó indítványok feküdtek. Kolozsváry Kálmán konvenciós elnök erejét nagyon próbára tette a vita, de az ügyet már aznap nem lehetett elintézhi. Öt óra elmúlt, a'terem esti bérlői már az ajtók előtt várakoztak és igy az elnök kénytelen volt elnapolni az ügyet. Folyt is utána a vita erősen. Meg kell állapítanunk, hogy igen sokan voltak, akik meg voltak győződve arról, hogy a delegátusok másnap reggel a legmagasabb napidijat javasló indítványt fogják elfogadni. Voltak azonban, akik tisztában voltak azzal, hogy a delegátusok nem nyerészkedni, hanem szolgálni jöttek és önmagukkal szemben nem fognak a nagylelkűség végső határáig elmenni. így is volt . . . Szeptember 10, szerda. Annyit azonban már elintézett előző este a konvenció, hogy elveti az egy összegbeni javadalmazást és a napidij fizetés mellett foglal állást. 83 szavazattal az 59 ellenében hozta meg e határozatát a konvenció. Most már mindenki azt várta, hogy mily összeg mellett dönt majd a nagygyűlés? A gyűlést megnyitotta az elnök, akin meglátszott, hogy nem pihenhette ki teljesen az előző délutáni izgalmas gyűlés fáradalmait. De hősiesen állta a vártát. Névsorolvasás. Jegyzőkönyv felolvasása és vita nélküli jóváhagyása. Fodor Gyula, a Detroiti Újság szerkesztője, Lukács István, a 36-ik fiók ügykezelője, és Göndör Ferenc, az Ember szerkesztőjének táviratát olvassa fel a jegyző. Az elnök napirendre tűzi a napidijak ügyét. Vitának nincs helye. Csak szavazni lehet. No de ezért “rendkérdés”, “sürgősségi indítvány” és egyéb címen mégis elhangzik néhány felszólalás. Meglepő azonban, hogy a delegátusok nem sokat teketóriáznak. Titkos szavazás? Nem kell. Név szerinti szavazás? Nem kell. Nyíltan szavaznak. Elismerés érte. A szavazás simán lefolyik. A $18 napidij javaslatra esik 17 szavazat. A 20 dollárosra 50 szavazat. A 22 dollárosra 31 szavazat és a 25 dollárosra szintén 31 szavazat. A többség dönt. A delegátusok 20 dolláros 'napidijat szavaznak meg. Nincs apelláta, nincs további vita, a konvenció megnyugszik, szent a béke. Az Igazgatóság és az egyesületi kiküldöttek napidija $18. Hogy miért kettővel kevesebb, mint a nagygyülési delegátusoké? Senkisem tudja. De mosolyogva veszi tudomásul mindenki. Az Ifjuság megszólal. Szót kér Young Károly alelnök. Határozati javaslatot kíván beterjeszteni. Ahogy tört magyarsággal, de lelkes igyekezettel olvasni kezd, egy csoportban felálinak az amerikai fiókok delegátusai és állva hallgatják végig a felolvasást annak jeléül, hogy az alelnök az ő nevükben szól. Az emlékezetes nyilatkozat szövege a következő: “Mi az avierikai magyar második nemzedék tagjai, tiszte! lettel terjesszük a nagyrabecsült konvenció elé elfogadás céljából alábbi határozati javaslatunkat: MIVEL mi, az amerikai fiókok képviselői, e fiókok képviseletére törvényesen kiküldetvén, e konvencióra kötelességet teljesíteni jöttünk, MIVEL e képviseleti jogot az idősebb nemzedék adta nekünk, bölcs előrelátással tudatában lévén annak, hogy el fog jönni az idő, amikor ők már nem lesznek közöttünk, hogy bennünket vezethessenek, •• MIVEL az idősebb nemzedék mindenkor hangsúlyozta azon Igazgatóságunk szeptember 2-ikán megkezdődött őszi gyűlése folyamán/ visszaemlékezett arra, hogy Révész Kálmán 15 évvel ezelőtt lett Egyesületünk központi számvevője, mely tisztséget 1943-ig töltötte be, amikor a konvenció központi titkárrá választotta meg. Éz alkalommal meglepetési díszvacsorát rendezett központi titkárunk tiszteletére az Igazgatóság a Fort Pitt Szállóban, szeptember 4-ikén, csütörtökön este 7 órakor. Az estélyen az Igazgatóságon, az Ellenőrző Bizottságon, a központi tisztviselők családtagjain és az alkalmazottakon kívül résztvett Révész Kálmán központi titkár számos jóbarátja és tisztelője is. A vendégek már mind együtt voltak, amikor megérkezett Révész Kálmán kpi. titkár, akit megbeszélés címén hívtak el a szállodába, ahol azonban konferencia helyett ünneplő vendégsereg fogadta a ragaszkodás hosszantartó kifejezésével. Vacsora közben érkezett meg Horváth Guszti és cigányzenekara, akik annak hallatára, hogy a vacsorát Révész Kálmán központi titkár tiszteletére rendezte az Igazgatóság, tiszteletből ajánlották fel szolgálataikat ez estére, melyen igy a vacsorát a vendégek szebbnél-szebb magyar nóták hangjai mellett fogyasztották el. Vocsora után szólásra emelkedett Bencze János központi elnök, aki a legnagyobb elismeréssel és őszinte baráti szeretettel méltatta Révész Kálmán 15 éves működését az Egyesület szolgálatában. Az Igazgatóság és a központi alkalmazottak közös ajándékát Szalánczy János központi pénztárnok adta át meleg szavak kíséretében. Szabó János az ifjú nemzedék'nevében köszöntötte fel a jubiláló főtitkárt. Szalay József központi alelnök először Révész Kálmán központi titkár jubileumát méltatta és fejezte ki szívből fakadó jókívánságait, majd bejelentette, hogy az Igazgatóóhajai, ' hogy a mi nemzedékünk arra alkalmas tagjait előléptesse, hogy végül is majd ők foglalják el az idősebbek helyét, és MIVEL az ily módon nekünk megadatott jogok és kiváltságok az Alapszabályokba is bevétettek, mi szerint “Angol nyelvű fiókoknál a kerületi képviselői tisztség betöltésére amerikai születésű, vagy amerikai iskolákat végzett, az angol nyelvet tökéletesn bíró ifjú választható’', ság ez alkalommal emlékszik meg Németh Zoltánnak, a központi hivatal köztiszteletben álló alkaimazottának 15 éves szolgálati jubileumáról is, és a legjobb kívánságok kiséreté-ben adta át az ünnepeltnek az Igazgatóság ajándékát. Ári B. Albert központi alelnök ezután a második generációs tagság nevében fejezte ki jókívánságait az ünneplő központi titkárnak, Kunstadt Ernő az Ellenőrző Bizottság nevében köszöntötte fel őt, majd Németh Zoltán mondott köszönetét az elismerésért. Ezután a központi alkalmazottak nevében Stefurovszky Gizella és a csatlakozott Munkás Betegsegélyző Szövetség tagsága nevében Hirsch Lipót segédtitkár fejezték ki ragaszkodásukat a központi titkár iránt. Székely Izsó, az Amerij kai Magyar Népszava igazga- I tója és Fáy-Fisher Andor a Bányászlap szerkesztője, a sajtó nevében köszöntötték fel az ünneplő központi tisztviselőt mint az amerikai magyar sajtó igaz barátját. Kelemen P. János igazgató, a daytoni Magyar Híradó szerkesztője jókívánságait Bencze János központi elnök tolmácsolta. Majd a Verhovayak Lapja szerkesztője és Simó Mihály kerületi szervező járultak hozzá jókívánságaikkal a felköszöntők sorához. Végül pedig Révész Kálmán fejezte ki meghatot- I tan köszönetét a nem várt ünnepeltetésért, az ajándékért és a vele szemben megnyilvánult bizalomért s ragaszkodásért. A beszédek elhangzása után ismét megszólalt a cigányzene és a közönség a késő esti órákig szórakozott együtt abban a meghitt, egyetértő hangulatban, mely oly jellemző a központi hivatal és az Egyesület igazgatósága által rendezett összejövetelekre. Hisszük, hogy az Egyesület tagsága osztatlan szeretettel csatlakozik azokhoz, akik ez alkalommal elismerésüket és jó kívánságaikat fejezték ki Egyesületünk jubiláló központi titkárának. AZÉRT MI, a második nemzedék tagjai, ezennel kimondjuk, hogy e jogok és kiváltságok sohase vétessenek el tőlünk, HOGY e jogok és kiváltságok örökségünkhöz tartoznak, I melyet ha a konvenció bármiféle határozatával kockáztatna, azzal megsemmisítené minden a múltban az Egyesület fejlődése érdekében kij fejtett erőfeszítésünket, (Folytatás a 12-ik oldalon)