Verhovayak Lapja, 1947 (30. évfolyam, 1-24. szám)
1947-09-03 / 17. szám
6-IK OLDAL 1947. szeptember 3 Verhovayak Lapja ___ ÁLLÍTÁSOK (Folytatás az 5-ik oldalról.) Kötvények beváltása. Továbbra is az ifjúság kérdésén nyargalnak azok, akik megállapitják, hogy főként ifjúságunk körében rengetegen váltják be a kötvényeiket és szüntetik be biztositásaikat. Nem tudjuk, hogy akik állítólag “beható tanulmányok” alapján jutottak el megállapításaikra, honnan vették azt, hogy a kötvényeket a fiatalok váltják be. Csakis a levegő-, bői kaphatták, mert hiszen hivatalos lapunk sohasem közli a kötvényeiket beváltott tagok korát! De a megállapitás szintén a tények eltorzitott beállításán alapszik. A való tények a következők: Ifjabb tagjaink amerikai létükre többet tudnak a biztosításról, mint a régiek s főként az utóbbi években sokat is tanultak. Rengeteg oly fiatal tagunk van, akinek szülei fiatal korában vettek oly kötvényt, melyet egész életében kell fizetnie. Volt ugyanis idő, amikor mindenki csak arra nézett, hogy a kötvény olcsó legyen. Ezek a fiatalok más kötvényt akarnak, olyat, amilyen a helyzetüknek jobban megfelel. Százával cserélik át kötvényeiket más osztályú biztosításra. De százával vannak olyanok is, akik nincsenek abban a helyzetben, hogy a magasabb osztályú kötvényre való átcserélés költségét egy öszszegben befizessék. Ezek inkább beváltják a kötvényüket és annak helyében másikat vesznek ki! A kötvény beváltások igen nagy része tulajdonképen kötvénycsere és ez semmiképen sem ad okot annak megállapitására, hogy az Egyesület nem képes az ifjúságot beszervezni. Lapszámokat lehetne teleirni arról, hogy a szervezés ügyéről igy okoskodók mint halmozzák egymásra az egészen nyilvánvaló tévedéseket. Elég azonban ez is annak leszögezésére, hogy aki ily nem a való tényeken alapuló feltételezésekből indul ki, az semmiképen sem juthat el a he-ÉS TÉNYEK lyes következtetésre sem. Aki egy kérdés alapvető tényeivel ennyire nincs tisztában, az annak megoldásához érdemszerüleg hozzá sem szólhat! Hol a nehézség? A való tények alapján már fentebb leszögeztük, hogy üzletszerzésben nem volt hiba. Tagszerzés bőven volt. Ha pedig volt, akkor a szervezés irányításában sem volt hiba. A való tények kettőt mutatnak. Az egyik, az hogy a tagmegtartás volt gyenge, a második pedig az, hogy a tagszerzés igen-igen költséges volt. Ennek,,alapján az értelmes következtetés az volna, ha a tagszerzési költségek csökkentése révén módot találnánk arra, hogy anyagilag alátámasszuk a tagmegtartás munkáját. Csakhogy a szervezés ügyében a fenti érvekkel okoskodók nem itt keresik a kérdés megoldását, mert hiszen a kérdést sem látják úgy, ahogy a hozzáértő látja, ők újabb költséget akarnának az Egyesület nyakába sózni azzal az Ígérettel, hogy az majd meghozza a kamatait Mindaddig azonban, amig a tagszerzés oly költséges, mint eddig volt, nem lehet szó arról, hogy esetleg megnövekedett termelésen lehetne valamit is behozni. Ezt nem mi mondjuk, hanem az Egyesület biztosítási szakértője. És ezért már előre megbukott minden olyan elgondolás, mely a taglétszám nagyobb mérvű gyarapodását magasabb költségekkel járó újításokkal próbálja biztosítani. S amikor e kérdésekre meg\ oldást keresünk, akkor gondosan figyelembe kell venni a múlt fényeiből helyesen leszűrt tapasztalatokat. Vegyük csak a sokat hánytorgatott gyermekosztályt. A legnagyobb veszteséget ez az osztály 1943 második felében szenvendte el, amikor taglétszáma hat hónap alatt 872-vel csökkent. 1944-ben 413 volt az emelkedés. 1945-ben 71 volt a veszteség és 1946-ban 406 volt az emelkedés. Ezek a számok ön-I magukban, magyarázat nélkül is, cáfolják egyeseknek az ifjúsági osztály fellendítésére nézve hangoztatott kedvenc elméleteit. A Hivatalos Lap A szervezési munka egyik szerve Egyesületünk hivatalos lapja s az Egyesületünk szervezési eredményeit téves adatok alapján bírálók erre is kiterjesztik figyelmüket. Megállapításaikat röviden igy foglalhatjuk össze: 1.) A lap nem foglalkozik eleget egyleti ügyekkel. 2.) Túlsókat foglalkozik nem egyleti ügyekkel. 3.) Az angol lap nem szolgálja az egylet népszerűsítését. A 3 pontra egy kalap alatt válaszolhatunk. Első sorban meg kell állapítanunk azt, hogy a múlt konvenció elhatározta az Amerikai Magyar Szövetség és a Segélyakció támogatását. Ha pedig az Egyesület anyagilag támogat egy mozgalmat, akkor nyilvánvaló, hogy erkölcsileg is kell támogatnia azt. Hiszen az anyagi támogatás révén egyleti üggyé vált az úgy is. Ezzel kapcsolatban elhangzott az a vád is már, hogy lapunk saját ügyeinek rovására túlsók e mozgalmak részéről kibocsájtott hivatalos közleményt közölt. Hát ezt lemértük. Megállapítjuk, hogy az 1946 évi hetilapban az összes lapterjedelemnek kevesebb mint 6%-át foglalták el az ilyen közlemények, melyeknek közlését kötelességünkké tette az a körülmény, hogy a nagygyűlés e mozgalmak támogatását határozta el. 1947-ben pedig, amikor lapunk csak kétszer havonta jelenhetett meg, e közleményeket csak igen lerövidített formában közöltük és igy az 1947 évi lapterjedelemnek 1%-nál is kisebb részét foglalták el. A vád tehát nem állja meg a helyét. E mozgalmakról cikkeket irtunk mi magunk is, mint jeleztük azért, mert az anyagi támogatás mellett az erkölcsi támogatás erkölcsi kötelesség. Rá kell mutatnunk azonban arra, hogy e cikkek közül sok Egyesületünk népszerűségének bebizonyithatóan használt. Elvégre a lap az egyesület népszerűsítését szolgálja. Erre szükség van úgy tagmegtartási, mint tagszerzési szempontból. A tagnak jelent valamit, ha az egylet ügyeiről olvashat. De a nem tagot az egylethez nemcsak az egyleti beszámolók vonzzák, hanem még sokkal inkább oly elvi jelentőségű cikkek, melyek tagságunknak az egyetemes érdeklődésére számitó ügyekben való állásfoglalását tükrözik vissza. S mivel az ily cikkek az egyleti közleményeket nem szorították ki — mert azok mindenkor megjelentek — senkisem mondhatja, hogy a szerJUVENILE ORDER JULY 31, 1947 REINSTATED FROM LAPSED Br. 13 Careyote Nicholas; 14 Kraynak Martha Ann; 25 Blanar Veronica R., Blanar Julia M.; 34 Murányi William, Murányi Joseph Jr.; 36 Spisak John A., Kokay Barbara; 40 Smales Marlene R.; 48 Gaghan William Jr.; 88 Zolocsik John E.; 89 Sotak Richard J., Dargo Robert J., Dargo Arnold M.; 98 Horvath George Jr., Horvath George Jr.; 121 Sándor Ernest F.; 129 Komives Mary Ann; 132 Pritchard Linda R.; 172 Me Kee William Jr.; 217 August John Mich; 226 Kemeny William, Kemeny Mary Ellen, Kemeny János Jr., Fesh Lawrence W.; 278 Fabian Paul A.; 301 Kaiser Roger W., Kaiser George Jr., Kaiser Barbara M.; 321 Malutic Peter John; 343 Caponiti Victoria, Caponiti Rosalia, Caponiti Josephine, Caponiti Felicia, Caponiti Dominca; 364 Me Cully Douglas K.; 369 Chah David Charles; 416 Ferko Helen D.; 417 Salamon Emma E.; 428 Kalman Stephen III; 490 Toth Paul Joseph; 501 Bergacs John Alan; 503 Asztalos Albert Jr. 43 Members. JOHN SABO, Supreme Auditor. vezés ügyének a lap nem volt hasznára. Ami pedig az angol lapnak szervezési szempontból való hasznosságát illeti, arra nézve csak azt kell megjegyeznünk, hogy azt főként olyanok vonják kétségbe, akik más, amerikai fraternális lapot nem olvasnak és igy összehasonlitásra alkalmuk nincs. Azonban, úgy a lap szerkesztésének, mint a szervezés irányításának és minden egyéb ügynek a megítélésében mindég figyelembe kell venni azt a tényt, hogy mindezeknek a ténykedéseknek az irányelveit és határait a konvenció határozta meg. S mindaddig, amig a konvenció uj irányelvet nem határoz meg, addig a réginek az irányában kell haladni még akkor is, ha aztán akadnak, akik a konvenció határozatainak lelkiismeretesen c n g e d e 1 meskedő egyleti tisztviselőt vagy mun- 5 kást hozzá nem értéssel vádolják meg. * * * Mindezekre azért világítottunk rá, mert úgy éreztük, hogy ezzel úgy a tagság, mint a konvencióra készülő delegá\ tusoknak lehetünk szolgálatára. A tagság csak akkor tud! hatja, hogy mit várhat a konvenciótól, ha tisztában van a TÉNYEKKEL és a delegátusok csak akkor lesznek képesek eredményes munkát végezni, ha nem kell a konvenció drága idejét azzal tölteniök, hogy számtalan légből kapott állításból kelljen a valóságot kicsépelniök. Ismételjük, hogy szándékosan nem foglalkozunk indítványokkal, mert azok felett dönteni csak a konvenció hivatott. Viszont a konvenció feladatának és méltóságának • leki csinylése nyilvánul meg abban, amikor akadnak, akik nyilvánvalóan téves állításokra felépített elméletekkel próbálják a konvenciót a terméketlen vitatkozás útjára terelni. Kötelességünknek érezzük az ilyfajta kísérleteknek elejét venni, amennyire az megengedhető a konvenció hatáskörébe való beavatkozás nélkül. S a mesterségesen elferdített beállításokkal szemben a valóságra rámutatni nem beavatkozás, hanem kötelesség. Ezzel tartozunk a Verhovay Segély Egylet törvényhozó testületének. JUVENILE ORDER JULY 31, 1947 CASH SURRENDER Br. Name 36 Nagy Wallace F. 62 Carrier Kenneth C. 62 Steinecker Marg. 216 Yurasits James J. 230 Koska Barbara A. ” Koska Betty M. 443 Neieznajko Barbara 7 Members. JOHN SABO, Supreme Auditor.
