Verhovayak Lapja, 1947 (30. évfolyam, 1-24. szám)
1947-08-20 / 16. szám
(Verhovay Journal) 51 VOL. XXX 1947. AUGUSZTUS 20 NO. 16 KÖSZÖNTJÜK UJ OLVASÓINKAT Verhovay testvéri szeretettel köszöntjük a csatlakozott Munkás Betegsegélyző Szövetség tagjait abból az alkalomból, hogy megindítjuk címükre a Verhovayak Lapját. Sajnáljuk, hogy ezt nem tudtuk a csatlakozás életbeléptetésével azonnal megtenni, de háromezer család címjegyzékét el kellett készíteni, a cimzőgéphez szükséges lemezeket meg kellett rendelni és a rendelés teljesítését be kellett várni. Uj tagtársaink közül sokan sürgették a lapot, s mi mindent elkövettünk, hogy mielőbb elkészüljön a címjegyzék. Nagy öröm számunkra, hogy végre bekopogtathatunk uj tagtársaink ajtajain is abban a reményben, hogy ép oly szívesen fogadják lapunkat, mint amily örömmel fogadta be őket a Verhovayak tábora. Reméljük, hogy lapunkkal meg tudunk felelni tagtársaink várakozásainak s hogy azzal még bensőségesebbé tehetjük azt a kapcsolatot, mely a Verhovayak nagy családjának szétszórt tagjait egybefüzi. A Munkás Betegsegélyző Szövetség hivatalos lapja, az “Összetartás” csak magyar nyelven jelent meg. Egyesületünknek azonban magyar és angol lapja van. Mivel nem tudhatjuk, hogy ki venné szívesebben az angol lapot, további intézkedésig a csatlakozott Munkás Betegsegélyző Szövetség minden tagjának a magyar lapot küldjük. Kérjük mindazokat, akik a magyar helyett az angol lapot szeretnék, valamint azokat is, akik mind a két lapot kívánják járatni, hogy póstakártyán értesítsék erről szerkesztőségünket, Verhovay F. I. Association, 426 Fourth Avenue, Pittsburgh 19, Pa. Kérjük a tagtársakat, hogy az ily értesítéseken adják meg a pontos címüket és jelezzék, hogy csak az angol lapot, vagy pedig mindkét lapot óhajtják-e járatni. Ugyanakkor szeretettel kérjük ügykezelő tagtársainkat is, hogy érdeklődjenek az után, hogy uj tagtársaink mindannyian megkapják-e a lapot. Ha valakinek a neve kimaradt volna a címjegyzékből, úgy kérjük, hogy adják meg az illető tagnak nevét, pontos címét és jelöljék meg, hogy a magyar, angol, vagy mindkét lapot óhajtja-e. — A SZERKESZTŐSÉG. Tisztázzuk a tévedéseket! A Konvenció Drága Idejét Nem Tölthetjük Tárgytalan Határozatok Megvitatásával A kerületi gyűlésekről felvett és a központi hivatalba beérkezett jegyzőkönyvvek közlését lapunk e számában befejeztük. E jegyzőkönyvekben szólalt meg a tagság, kifejezte véleményét, bírálatát és akaratát s igy a konvenciós delegátusoknak minden alkalom megadatott arra, hogy megismerkedjenek nemcsak az őket megválasztó kerületnek, hanem az Egyesület össztagságának óhajaival. A kerületi gyűlések javaslatainak és határozatainak mérlegelése nem a mi dolgunk, hanem a konvencióé. Egyesületünk hagyományaihoz hiven állást nem foglalunk, sem egyes javaslatok mellett, sem másokkal szemben. A kerületek határozataival vitába nem szállunk, azt rábizzuk nagygyülési delegátusokra. Az alábbiakkal távolról sem az a célunk, hogy bármelyik kerület határozatainak helyességét vitassuk. Nem szándékunk egyetlen javaslattal sem foglalkozni, melynek elfogadása felett egyedül a konvenciónak van joga dönteni. Az igazgatóság javaslatait ellenző és az Egyesület vezetőségét biráló határozatokkal sem foglalkozunk. Erre bőségesen lesz alkalom a konvención. A delegátusok nem mennek készületlenül a konvencióra A tagság véleményével, a közhangulattal megismerkedtek. A konvención pedig lesz alkalmuk megismerkedni mindazokkal a tényekkel és körülményekkel, melyeknek alapján elbírálhatják a multat és kitervezhetik a jövőt. Ahhoz azonban, hogy a konvenció eredményes munkát végezhessen, szükséges, hogy csakis azzal foglalkozzék, ami rátartozik. A konvenció minden perce legalább hét dollárba kerül. Itt valóban igaz, hogy “az idő drága”. Fontos tehát, hogy jól gazdálkodjunk az idővel és ne fecséreljük el azt oly kérdések megvitatásával, melyeknek felvetésére nincs szükség. Az Egyesület ügyeiben jártas olvasó figyelmét nem kerülhette el az, hogy a konvenció elé terjesztett kerületi javaslatok és határozatok között sok van, amit csak tárgytalannak lehet minősiteni. Egyes esetekben e javaslatok tárgytalanok azért, mert már megvalósultak, évek óta érvényben vannak s igy azok újra tárgyalása és elfogadtatása fölösleges. Más esetben e javaslatok tárgytalanok azért, mert azokat a konvenció sem vaiósithatná meg a fennálló és sokszor ismertetett törvények miatt. Végül pedig egyes javaslatok azért tárgytalanok, mert oly részletkérdésekkel foglalkoznak, melyeket a központi vezetőség egyszerű felkérésre is elintéz anélkül, hogy a kon venció aranyat érő idejét kellene tölteni velük. Ezek a tárgytalan javaslatok részint az Igazgatóság indítványainak félreértéséből, részint a törvényes rendelkezések nem ismeréséből származnak. Kötelességünknek érezzük, hogy a konvenció amugyis túlzsúfolt napirendjét mentesítsük oly ügyektől, melyeket egyszerű magyarázattal is (Folytatás a 2-ik oldalon.) Őszintén szólva... Irta. LANG ISTVÁN, a Betlehem, Pa.-i 98-ik fiók ügykezelője, a 4/C Kerület nagy-gyülési delegátusa. Mindössze pár hét választ el bennünket szeptember 8-tól, amikor kezdetét veszi Pittsburghban a Verhovay konvenció. Nagy figyelemmel és érdeklődéssel olvasom én is — és tudom mindazok akik egyletünk sorsát szivükön viselik — a hivatalos lapunkban megjelent kerületi jegyzőkönyveket. Megvallom őszintén, hogy nem sok örömöm telik azok olvasásában. A legtöbb jegyzőkönyvben az ember alig talál mást, mint azt, hogy a clevelandi 14-ik fiók körlevelét letárgyalták és az abban foglalt javaslatokat magukévá tették. Csak nehány kerületi jegyzőkönyvben látjuk nyomát annak, hogy a kerületi gyűléseknek eredeti elgondolásaik, javaslataik voltak, melyekkel egyesületünk további fejlődését és növekedését kivánják biztosítani. A legtöbb kerület jegyzőkönyvében nyoma sincs annak, hogy miképpen lehetne takarékoskodni, anélkül, hogy avval egyesületünk fejlődését állítanánk meg. Tudom, hogy sokan követ dobnak reám, de mégis úgy érzem, hogy el kell mondanom a következőket. A takarékoskodást elsősorban nekünk, delegátusoknak kell megkezdenünk és pedig azáltal, hogy az eddigi szokásos két hetes konvenció helyett, elvégezzük a munkánkat egy hét alatt. Ezt könnyen megtehetjük, ha van bennünk egy kis jóakarat és egyesületünk jólétét igazán szivünkön viseljük. Amerikai testvéreink nem tudják és nem képesek megérteni, hogy amig a Verhovaynál tizszerte nagyobb egyletek konvenciója 3-4 napig, legfeljebb egy hétig tart, addig mi magyarok nem tudjuk vagy nem akarjuk ugyanezt legalább annyi idő alatt elvégezni, mint az amerikai egyletek. Szinte pirulva hallgattam az egyik munkaadó megjegyzését, hogy “a magyarok bizonyára nem elég értelmes emberek s azért kell nekik két hétig konvenciózni . . .” Nagyon őszinte akarok lenni, amikor saját tapasztalataimról számolok be. Az 1939-es konvención ott voltam S bizony nagyon sok üres szalmát csépeltünk akkor is már. Azonban ez csak kismiska volt ahhoz képest, ami az 1943-as konvención történt. Ezt egy hétre terveztük és csak egy hajszálon mullott, hogy az nem nyúlt bele a harmadik hétbe is. Akik ott voltunk a konvención, szomorúan emlékszünk arra, hogy a konvenció vége felé csaknem zsibvásárhoz volt hasonló a gyűlésünk és bizony nem nagyon kérdezték a delegátus testvérek, hogy lehet vagy rfem lehet, hanem két kézzel szavazgatták meg a pénzeket . . . Még ma is szomorúan gondolok vissza erre . . . ' Tudom én nagyon jól, hogy a konvenciót megröviditeni csak úgy lehet, ha napidijak helyett, tiszteletdijat állapitunk meg, a konvenció résztvevőinek. Tudom azt is, hogy ebben az esetben még egy hétig sem tart majd a konvenció. Egyszáz, legfeljebb egyszázötven dollár tiszteletdij igazán megfelelő lenne s akkor nem menne el az idő nagyobbik fele, hiábavaló szalmacséplésekkel. Miért van szükség bizottságok kiküldésére? Ha jól tudom ezen a konvención közel 150 delegátus lesz. Mármost ha 10 bizottságot küldünk ki, akkor is 15 delegátus esik egy egy bizottságba. Hát hogy tud 15 ember valamit elintézni, megvizsgálni? És még ha meg is csinálják, a konvenció újra tárgyalja az egészet. Nézzük csak mit csináltak az utolsó konvención? A pénzügyi bizottság főmunkája az.volt, hogy megállapítsa, hogy melyik szervező mennyit keresett. A szervezési bizottság munkája az volt, hogy mennél többet tudjanak kicsikarni a nagy kasszából a fiókok részére. Az Alapszabály bizottság pedig olyan dolgokon vitázott, amiket nem is kellett volna tár(Folytatás a 2-ik oldalon.)
