Verhovayak Lapja, 1947 (30. évfolyam, 1-24. szám)
1947-07-16 / 14. szám
10-IK OLDAL 1947. julius 16. Verhovayak Lapja _ A kerületi gyűlések jegyzőkönyvei (Folytatás a 9-ik oldalról) tését a legjobban egy országos hirdetési kampánnyal lehetne segiteni. Köztudomású tény, hogy a Verhovayak Lapja az amerikai magyarságnak hirdetési szempontból a legelterjedettebb orgánuma, mivel azt csaknem 60,000 példányban terjeszti egyesületünk. Ezt a lehetőséget vétek volna elmellőzni s ezért javasoljuk egy hirdetési kampánynak minél erőteljesebb és egészséges üzleti szempontok figyelembe vétele mellett való azonnali megindítását. 3a.) A fenti javaslat kiegészitéseképen legyen szabad ahhoz hozzáfűznünk a következő pótjavaslatot: “Egyesületünk állandó alkalmazásában álló és állandó fizetést huzó tisztviselőnk kiküldetése esetén külön napidijban nem részesülhet. Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy fizetett tisztikarunk tagjai kiküldetésük alkalmával az utazási költségeiken és rendes fizetésükön felül még külön napidijat is kapnak a központi pénztárunkból. Ezen gyakorlat azonnal beszüntetendő. 4. ) Javasolja a kerület közgyűlése, hogy egyesületünk tagsága minden évben részesüljön osztalékban és különösen abban az esetben, amikor az egyesület tartalékalapja meghaladja a 110%-ot, az osztalék összege a tartalékalap 3%-át tegye ki. 4a.) Az 1943-ban tartott konvenció az osztalék kifizetésének a háború tartamára való felfüggesztését. azzal a magyarázattal fogadta el, hogy az igy a tagoktól visszatartott pénzösszeget mint “rendkívüli alapot” fogja kezelni az egyesület és ebből fizeti ki katonai szolgálatot teljesítő katonatagjaink haláleseti segélyeit, amennyiben a bekövetkező halálesetek rendkívül nagy mértékben terhelnék meg Egyesületünk haláleseti alapját. A háború tartama alatt és az utána következő években örömmel állapította meg a tagság és a vezetőség, hogy katonai haláleseteink száma a minimumon alul maradt. Eszerint j Egyesületünk nem került kényszerhelyzetbe és az e célra félretett összeget nem kényszerült felhasználni a legkisebb mértékben sem. így tehát a központi pénztárban a tagoktól osztalék címén visszatartott pénzösszeg kamatos kamataival együtt bent Van. Ezen pénzösszeg elmaradt osztalék címén a tagok jogos tulajdonát képezi s ezért, valamint a fenti okoknál fogva, javasoljuk, hogy az elmaradt osztalékot az egyesület folyósítsa teljes mértékben a tagoknak. Amennyiben az egyesület erre nem hajlandó, kérjük a Verhovayak Lapjában Ismertetni az okokat s egyben azt is, hogy a rendkívüli pénztalap mily célra használtatott fel. 5. ) A kerületi közgyűlés elvei tette az Igazgatóság azon javaslatát, mely szerint 500 tagonként csak egy delegátus küldhető ki a nagygyűlésre. Ugyancsak elvetette az Igazgatóság azon javaslatát, melynek értelmében a nagygvülési képviselők díjazása $100- ban jelöltetett meg. A kerületi gyűlés úgy érzi, hogy a négyévenként tartott országos konvenciónak igen körültekintő munkát kell végeznie s amennyiben a képviselők tiszteletdiját minimálisra csökkentik, azok alapos és minden részletre kiterjedő pontos munkát hem végezhetnek, hanem azon lesznek, hogy a nagyfontosságu konvenciót mielőbb befejezzék. Nagygyülési képviselőink fontos munkát végeznek s ezért megérdemlik, hogy munkájukért méltányos és tisztességes díjazásban részesüljenek. Ők az egyesület őrállói. 6. ) Azt is elveti kerületi gyűlésünk, hogy egy-egy delegátus öt szavazattal rendelkezzék azon esetben, ha a konvenció jóváhagyná az 500 tagonkénti képviseltetés elvét. Képviselőinket egy ily szellemű javaslat elfogadása esetén gyanusitgatásoknak és egyesen kisértésnek tennénk ki. Egy delegátus csak egy szavazattal rendelkezzék és azt józanul, az Egyesület országos érdekeinek szem előtt tartásával használja fel. 7. ) A kerületi gyűlés az Amerikai Magyar 1 Szövetség munkáját igen fontosnak tartja az összmagvarság és magyar érdekeink szempontjából is. Javasolja azonban, hogy az Amerikai Magyar Szövetség még szélesebb rétegekben ölelje fel az amerikai magyarság összes szervezeteit és azon minden tagja legyen képviselve úgy a Végrehajtó Bizottság- J ban, mint az Igazgatóságban. Ne uralják nagy magyar intézményünket egyes csoportok, hanem demokratikus elvek alapján legyen ott a vezetőségben minden nagy magyar testületünk képviselője. Csak a tiszta magyar érdek lebegjen a vezetőség szeme előtt és ne legyen olcsó és egyoldalú politikai szócsöve az Amerikai Magyar Szövetség csak egyetlen, egy irányú, kis csoportnak. 8. ) Megállapítást nyert, hogy tagszerzőink gyermektagok után semmit sem kapnak tagmegtartás címén. Fiókjaink sem kapnak semmiféle támogatást a gyermektagok után. Javasoljuk, hogy úgy a tagszerzők, mint a fiókok Ugyanúgy részesüljenek segítségben a gyermektagok után, mint ahogy ez fennáll a felnőtt tagok esetében. 9. ) Mivel a kerületi képviselők egyöntetű véleménye szerint a 6-ik kerületben a kerületi szervező semmi néven nevezepdő munkát nem végez, sőt kerületét éveken keresztül fel sem keresi, javasoljuk a 6-ik kerület szervezői állásának megszüntetését. 10. ) A kerületi gyűlés egyhangúlag elhatározza, hogy legközelebbi gyűlését Ithaca, N. Y.-ban tartja meg, mert ott már hosszú évek óta nem volt gyűlés. 11. ) A kerületi gyűlés felkéri a jegyzőt, hogy a gyűlés $151-t kitevő költségszámláját és a jegyzőkönyvet állítsa össze és terjessze be a központi hivatalhoz. , 12.) Több tárgy nem lévén, az elnök a gyűlést lezárja. RÉV. JOHN. L. E. De PAPP. 6-ik kerület jegyzője. 7/B. KERÜLET JEGYZŐKÖNYV a 7/B. Kerület junius 29-ikén este 7:30-kor Fairport Harbor, O.-ban megtartott gyűléséről. A gyűlés a következő határozatokat fogadta el: 1.) A Verhovay központi elnöki tisztség és az Igazgatósági elnöki tisztség választassák szét. Az igazgatóság válasszon a saját tagjai közül elnököt. Indok: a központi elnök sok dologban felelős ! a központi tisztikar munkájáért I és ennek következtében nem lehet pártatlan az igazgatósági gyűléseken, kivált, ha a tisztikar munkáját tárgyalják. Épen úgy helytelen az, hogy a központi titkár az igazgatósági gyűlés előadója és jegyzője. Indok: mint előadó és jegyző befolyásolja az igazgatósági gyűléseket és a jegyzőkönyveket a vezetőség érdekei szerint formálja. 2. ) A központi vezetőség és Igazgatóság jogköre ne terjedhessen ki a saját fizetésének felemelésére. Ha rendkívüli körülmények állanak elő, akkor az Igazgatóság rendeljen el szavazásL a nagygyülési képviselők között, akiknek egyedül van joga dönteni oly dolgok felett, melyek a konvenció hatáskörébe tartoznak. 3. ) Tekintettel arra, hogy az igazgatósági gyűlések javaslataiból és tárgyalásaiból kitűnik, hogy az ügykezelési alapot növelni szándékoznak, mert az nem mutatkozik elegendőnek, a 20-ik fiók (7/B. kerület) helyteleníti a központi vezetőség és igazgatóság felesleges utazgatásait, valamint saját fizetésük emelését. Ép úgy segíteni kellene a lap költségeinek előteremtésénél azzal, hogy az egyesület országos hirdetési kampányt rendezne, tekintettel arra, hogy a Verhovayak Lapja, az egyesület több mint 50,000 tagja révén, egyik legjobb hirdetési orgánum az amerikai magyarság körében. 4. ) Fizessen az egyesület minden évben osztalékot (legalább 3%-ot a tartalék alap után) ha az egyesület tartalékalapja meghaladja a 110%-ot. 5. ) Helyteleníti a 20-ik fiók a központi vezetőség és igazgatóság azon ajánlatát, hogy a konvencióra csak minden 500 tag után lehessen delegátust küldeni a mostani 300 tagonkénti képviselet helyett. Nem helyesli a 20-ik fiók azt sem, hogy a nagygyülési képviselők fizetése -csak száz dollár legyen akármeddig tartson is a konvenció. Négy év után alapös vizsgálatot kell tartani a konvencióval kapcsolatban és ezért a nagygyűlést nem lehet néhány nap alatt elsietni. 6. ) Nem helyesli a 20-ik fiók az Igazgatóság azon javaslatát sem, hogy 500 tag után is csak egy kerületi képviselőt lehessen küldeni a kerületi gyűlésre és azon az 500 tagot képviselő delegátusnak 5 szavazata legyen. Indok: a Verhovay Segély Egylet kipróbálta ezt már a múltban, saját konvencióján, amikor könnyen félrevezethető delegátusok sok szavazatot hordtak a tarsolyukban, de keveset tettek a tagság érdekében. 7. ) Javasolja a 20-ik fiók, hogy a következő konvenció fektesse demokratikusabb alapra az Amerikai Magyar Szövetséget, hogy az az amerikai magyarság szélesebb rétegeit kapcsolja be az összmagyarság érdekében folytatandó munkába. 8. ) Az a tag, aki már elérte a 65-ik életévet és az egyesületet 30 éven át fizette, teljesen kifizetett kötvényt kapjon. 9. ) Legyen jogosult a tisztviselöségre az is, akinek csak biztosítása van. A kerületi gyűlés költsége $12.- 50 volt. Nagygyülési képviselőnek ifj. Szűcs István, pótképviselőnek Fedák János lett megválasztva. SZŰCS ISTVÁN, kerületi jegyző. 22-IK KERÜLET JEGYZŐKÖNYV, felvétetett a 22-ik kerület 1947. junius 9-ikén a Columbus, O.-i Verhovay Otthon dísztermében megtartott gyűlésén. 1. ) György Dezső elnök a 129- ik fiókból álló 22-ik kerület gyűlését megnyitva ismerteti a gyűlés fontosságát és kéri a tagtársak higgadt és megfontolt hozzászólásait. 2. ) Elnök felszólítására a tagság egyhangúlag megválasztja Tankovieh Antalt kerületi jegyzőnek. 3. ) Pál Istvánná beterjeszti az Igazgatóságnak a kerületekhez szétküldött alapszabály módosító tervezetét, melyet a tagság pontról-pontra tárgyal le. György Dezső olvassa a régi alapszabályt és Pál Istvánné a módosított szöveget, melyet két pont kivételével elfogadott a 22-ik kerület. Nem fogadja el a kerület a 3-ik para-I grafus módosítását, mely szerint 500 tag küldhet csak képviselőt az eddigi 300 helyett. Ez a korlátozás csökkentené a tagság tagszerzési munkára való kedvét és több kerület elveszítené nehiáz1 munkája gyümölcsét. Az igazgatóság a 8-ik paragrafusra nézve ajánlja, hogy az eddigi 15 tagonkénti képviselet helyett ezentúl csak 25 taggal biró fiókok küldhetnének képviselőt a kerületi gyűlésekre, mig | a kisebb fiókoknak Írásban kell beküldeniök észrevételeiket és ja-I J i vaslataikat. A kerület úgy látja, hogy ezzel is a kis fiókok jogai szenvednének rövidséget. 4. ) György Dezső elnök kéri a tagokat, hogy válasszanak nagygyülési képviselőt és pótképviselőt. ! Pál Istvánnét választotta meg a gyűlés konvenciós delegátusnak és György Dezsőt pótdelegátusnak. 5. ) A kerületi gyűlés költségei: postaköltség $5.00, terembér $2, jegyző tiszteletdija $5. Összesen $12.00. Ennek megállapítása után az elnök a gyűlést bezárta. TANKOVICH ANTAL, kér. jegyző. 10-IK KERÜLET JEGYZŐKÖNYV, felvétetett a 10-ik kerületnek a Yatesboro, Pa.-i } 88-ik fiók Otthonában 1947. junius 15-ikén megtartott gyűlésén. Lukács Károly, a 247-ik fiók delegátusa reggel 10 órakor megnyitotta a gyűlést és üdvözölvén a delegátusokat elrendelte a következő négy évre a kerületi tisztviselők megválasztását. A gyűlés egyhangúlag megválasztja a régi tisztviselőket s eszerint Lukács Károly a 247-ik fióktól az elnök és Chobody Sándor a 88-ik fióktól a jegyző. A megbízó levelek átadásával megállapittatott, hogy a következők voltak jelen: 247-ik fióktól j Lukács Károly és Gaydos Ferenc; 172-ik fióktól Kántor József és Grajczár Gyula; 88-ik fióktól Naypayer Sámuel és Chobódy Sándor; 196-ik fióktól Csernai, István; 143-ik fióktól Prokay Imre; 218-ik fióktól Szenyő János; j az M.54-ik fióktól Kovách A. János; M.86-ik fióktól Sipos Gyula; M.142-ik fióktól Gáló János; M.- 84-ik fióktól Obsuszt Pál. Nem képviseltette magát a 128-ik és 182-ik fiók. Elnök elrendeli a legutóbbi gyűlés jegyzőkönyvének felolvasását, melyet a gyűlés helyben hagy. Elnök kéri az alapszabály módosító javaslatoknak áttanulmányozás céljából való beterjesztését. Az Igazgatóság által elfogadott alapszabály módosítási javaslatokra nézve a 10-ik kerület a következőket állapítja meg: A 3-ik paragrafus maradjon úgy, ahogy van. — A 4-ik paragrafusba beszúrandó, hogy az Igazgatóság vagy Ellenőrző Bizottság tagjai nagygyülési képviselőkké nem választhatók. — A 6-ik és 7-ik paragrafus maradjon meg jelenlegi formájában. — A 8-ik paragrafus igy módosittandó: “Minden rendesen működő fiók jogos arra, hogy a kerületi gyűlésre képviselőt küldjön.’’ — A 20-ik paragrafusban maradjon változatlanul a 15 tagra vonatkozó meghatározás. A 10-ik kerület áttanulmányozza 14-ik fiók kiküldött javaslatait és azokat magáévá teszi. A 10-ik kerület kéri a szülési segélynek felemelését 25 dollárra. Ez jó hirdetés volna és megkönynyitené az újszülöttek felvételét tagjaink sorába. Elfogadja a gyűlés Sipos Gyula, az M.86-ik fiók képviselőjének ajánlatát, hogy, amennyiben lehetséges, a 10-ik kerület még e nyár folyamán rendezzen egy ismerkedési mulatságot vagy pikniket, melyen a kerület fiókjainak tagsága egymás társaságában egy emlékezetes napot tölthetne el.' A kerület a következő delegátusokat választotta meg a nagygyűlésre: 1.) Kántor József, a Leechburg, Pa.-i 172-ik fióktól és 2.) Chobády Sándor, a Yatesboro, Pa.-i 88-ik fióktól. Pótképviselőnek megválasztatott 1.) Csernay István a Sagamore, Pa.-i 196-ik fióktól és 2.) Gáló János, a Salina, Pa.-i M.142-ik fióktól. A kerület a 172-ik fiók meghívását elfogadva következő gyűlését Leechburgban tartja meg. A kerületi gyűlés költségei $258.- 30-ban állapitatik meg. — Az elnök megköszönve a tagtársak szives figyelmét a gyűlést félhatkor bezártnak nyilvánítja. CHOBÁDY SÁNDOR, kerületi jegyző. 5/B. KERÜLET JEGYZŐKÖNYV, a Scranton, Pa.-i 17 4-ik fióknak, mint 5/B. választó kerületnek 1947. junius 29-ikén a serantoni St. Stephen r. k. hitközség alatti teremben megtartott első kerületi gyűléséről. Az alapszabályok értelmében a kerület elnöke Kovács Lajos fiókelnök, ém jegyzője Cibolya József ügykezelő. Konvenciós delegátusnak megválasztatott Németh János L, és pótdelegátusnak Sipos Ferenc. A kerületi gyűlés költségei $8.00-ban állapitattak meg. Az 5/B. Kerület a következő alapszabály módosítási javaslatokat fogadta el: S.§: 15 tag helyett 25 tag küldhessen delegátust a kerületi gyűlésre, kisebb fiókok Írásban adják be javaslatukat. Ezen pont 13-ik bekezdése végén a hat órai utazás helyett nyolc (8) óránál hoszszabb utazás esetén illesse meg a delegátust két (2) napidij. 3.§: 300 tag helyett 500 tag jogosult képviselő küldésére és minden további 500 tag után egyegy delegátus. 9. §: a 15-ik bekezdés rendelkezése maradjon változatlanul. Ez jól bevált amerikai rendszer, mely szerint minden nagy vállalat elnöke az igazgatóságnak is elnöke. Tudjuk, hogy minden ily tisztség újabb kiadásokkal jár. És helyesen csak a központi titkár lehet az igazgatósági gyűlések előadója és jegyzője is, mint aki részleteiben is ismeri az általa lelevelezett ügyeket. Egy rögtönzött igazgatósági előadóval és jegyzővel csak elhúznák az igy is hosszadalmas igazgatósági gyűléseket, mert mindenre úgyis a központi titkárnak kellene megadni a szükséges felvilágosításokat. Már pedig tudjuk, hogy az elhúzott gyűlések több kiadást jelentenek. 10. §: a q/ szakaszba betűzendő, hogy a konvenciónak fenntartott oly fontos ügyeket, melyeknek halasztása az Egyesületnek kárára (Folytatás a 11-ik oldalon)
