Verhovayak Lapja, 1946 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1946-03-27 / 13. szám
2-ik oldal 1946 március 27 Verhovayak Lapja "Támadjon e hősök véréből szabadság, jólét minden nép számára!" (Folytatás az l-ső oldalról) mazásu amerikai polgártársaimhoz szóljak. Az önök ősei úgy, mint az enyéim, szülőföldjükről az Újvilágba gazdag, közös örökséget hoztak, mellyel Amerika szellemi gazdagságát gyarapitották. Ugyanekkor ebben az Újvilágban elsajátították azokat a kötelességekből és jogokból álló közös kapcsolatokat, melyekkel az uj haza megajándékozta őket és itt tapasztalatból tanulták meg azt, hogy bárki lehet jó amerikai polgár úgy, hogy szivén viseli a szülőföldjének igazi érdekeit is. Az amerikai polgárságot európai népeivel egybeköti az egyéni szabadság eszméjének szeretete és az a hősi elhatározás, hogy a szolgaságba nem nyugszik bele, hanem inkább választjuk a halált, mint nemzeti függetlenségünk elvesztését. És ennek a közös ideálnak szentelem mai beszédemet. Kísérteties konoksággal ismétlődik meg a sors. Lengyelország szabadságát és területi egységét két évszázadon belül immár ötödizben veszítette el, mig Magyarország szabadságát, függetlenségét és nyugati civilizációját immár harmadizben fenyegeti halálos veszedelem egy évszázadon belül. Mind a két nemzet terjeszkedő népek keresztutján áll és szüntelen veszély fenyegeti . . . Óhazai népeink veszteségei szörnyűségesek voltak, de az feurópai háború befejezése óta a viszonyok még jobban leromlottak . . . Betegség és éhség tizedeli a lakosságot... Mindszenthy hercegprímás újévi beszédében kijelentette, hogy novemberben Budapesten a csecsemők 80 százaléka holtan született! Micsoda nyomort fejez ki ez a szám! A jövendő nemzedék mily szörnyű pusztulását jelenti! Az európai népek gazdasági leromlása és nyomora nemzeti függetlenségüket veszélyezteti . . . Meg kell említenem a hazátlanná vált lakosságot, mely úgy lengyel, mint magyar részről egy-egy milliót tesz ki. Szétszórtan élnek Európában és megélhetőségi lehetőségek hijján a teljes testi és erkölcsi pusztulásnak néznek elébe . . . Kelet-Európábán a lengyelek ezrei járják a fagyos országutakat a hazájukból kiűzőitek batáni halálos kálváriáján .. . Több, mint két millió lengyelt deportáltak Szibériába, melynek barátságtalan földjét lengyelekkel és magyarokkal telepitik be ... Eljött az ideje annak, amikor Amerika nem hallgathat tovább anélkül, hogy a büncinkosság vádja ne érné. Európa elnyomott és keresztrefeszitett népei nem védhetik meg magukat. Rajtunk áll, hogy az amerikai eszmék védelmében szabadon szólaljunk fel és hogy, mint amerikaiak, cselekedjünk annak érdekében, hogy testvéreinket megóvjuk a végpusztulástól. Összefogásban az erő. Használjuk fel az összetartás fegyverét ennek a nemes ügynek a védelmében . . . A lengyelek és magyarok több, mint ezer éve, jó szomszédként éltek együtt a Kárpátok tövében. Történelmük súlyos veszedelmeiben barátokként álltak egymás mellett. Történelmüknek szinte egyedülálló sajátsága, hogy sohasem vívtak háborút egymás ellen, de sok Ízben önzetlenül siettek egymás segítségére. És a történelem helyes értelmezése csak egyetlen elhatározáshoz vezethet: Lengyelországnak az imperializmus állandó veszedelmével szemben közös rendszerben kell egyesülnie Magyarországgal, mert csak igy maradhat életben mindkét nemzet. A békekonferenciáknak helyre kell állitaniok a közös lengyel-magyar határt, a világ legbékésebb és legállandóbb határát. A végzet úgy hozta, hogy Lengyelországnak és Magyarországnak közös legyen a sorsa. Módot kell adni e két népnek arra, hogy együtt oldja meg sorskérdéseit. Lengyelországot és Magyarországot egész történelmében a legszentebb amerikai eszme vezette: az egyéni és nemzeti szabadság ideálja. És ezért, nemcsak, mint akár lengyel, akár magyar származású, hanem mint amerikai polgárok is, kötelezve vagyunk arra, hogy ennek az eszmének védelmében felemeljük szavunkat és követeljük Lengyelország, Magyarország és szomszédaik szabadságának és függetlenségének helyreállítását. Kosciusko, Pulaski, a lengyel nemzeti hősök és Kossuth, a szabadság nagy magyar harcosa, nemzet népeik vezérei voltak, hanem ugyanakkor hősei a leg/nagasabb amerikai eszménynek, a szabadságnak is! Amerika a világban az erkölcsi vezérszerepet csak úgy tarthatja meg, ha ragaszkodik ahhoz, hogy a föld minden népének biztosittassék a szabadsága. És ma, amikor a magyar származású hősi halált halt amerikai katonák emlékének hódolunk, illő, hogy ezt a fogadalmat tegyük: Nem nyugszunk addig, mig azok az eszmék, melyekért életüket adták, nem győzedelmeskednek egy olyan világban, mely mentes minden zsarnokságtól s megvalósítja az emberi szabadság ideáljait!” Lesinszky kongresszusi képviselőnek megdöbbentően harcias és nyílt beszédét részletesen idézte az ünnepélyről irt beszámolójában a Detroit News napilap másnap megjelent száma. Detroit hires női prímása, Gypsy Rózsika és zenekara, gyönyörű magyar hallgatókat adott elő, majd a megyei ügyész beszéde következett. “BETEGEI VAGYUNK MÁR A HÁBORÚNAK!” Hon. Gerald O’Brien, Wayne megye ügyésze, nem hivatkozott ugyan Lesinsky harcos beszédére, de érezhetően arra is válaszolt, amikor a következőket mondotta: “St. Patrick, írországi őseim nemzeti szentje, István királyra emlékeztet engem. A magyarok nagyvezére volt és a magyar nép ezer éven át hü maradt hagyományaihoz, de ezenfelül, évszázadokon át harcolt a szabadságért! Természetes tehát, hogy amikor az önök honfitársai kijöttek az Ujhazába, készek voltak meghozni minden áldozatot érte ép úgy, amint készek voltak meg is halni Magyarországért. A magyarok sokat adtak hozzá az Egyesült Államok kultúrájához. A Verhovay Segély Egylet egyike az Egyesült Államok legnagyszerűbb biztosító egyesületeinek és örülök, hogy megszerezte a közönség bizalmát, mert helyes dolog a családi közösség védelméért mindent megtenni. Lélekemelő dolog számomra átérezni ennek a közönségnek fenséges lelkesedését és kitüntetés, hogy részvétemet fejezhetem ki azoknak a családoknak, akik szeretteiket veszítették el ebben a háborúban. Én nem hiszem, hogy ők hiába haltak volna meg, sem nem hiszem, hogy túlságosan sok okunk volna az aggodalomra. Immár betegei vagyunk a háborúnak. Elegünk volt már a háborúból és mindabból, amit a háború okoz. — Meggyőződésem, hogy minden lehetőségünk megvan a tartós békére, melyben szabadság, egyenlőség és igazság jut osztályrészül Magyarországnak, Európának és az Egyesült Államoknak, ha mi elveinkhez hűek maradunk és békés magatartást tanúsítunk. Meggyőződésem, hogy tartós békénk lesz, ha azt akarjuk! Ebben a meggyőződésben fejezem ki jókívánságaimat a Verhovay Segély Egylet tagságának és tisztikarának.” A DETROITI MAGYARSÁG NAGYSZERŰ TELJESÍTMÉNYEI George Edwards, polgármester helyettes, Detroit városa nevében köszöntötte az ünneplő közönséget: “Midőn Detroit városának hivatalos üdvözleteit tolmácsolom — mondotta a helyettes polgármester — két dolgot szeretnék mondani, amiben egyetért velem ennek a városnak minden lakosa. Először is köszönetét mondok az egész város nevében azért a nagyszerű teljesítményért, melyet az önök csoportja és a város magyar származású polgársága a háborús erőfeszítés támogatásában ért el. Tudom, hogy mily tökéletes mértékben álltak háborús erőfeszítésünk minden mozzanatában hazánk rendelkezésére a magyar származású polgárok. Önök meghozták a legnagyobb áldozatokat úgy a háborús munkában, mint abban a vérben és szenvedésben, melyet a győzelemért adtak. Másodszor pedig Detroit városa nevében fejezem ki részvétemet és maradandó együttérzésemet azoknak a családoknak, melyek fiai életüket áldozták fel. A boldogságra okunk van, mikor látjuk a fiukat hazatérni... de ugyanannyi okunk van arra, hogy sohasem felejtsük el azokat, akik elmentek, megtették a kötelességüket és többé nem tértek vissza ...” Mrs. Kajári Forbát Anna remek zongoraszáma következett, majd Circuit Court Commissioner, Frank D. FitzGerald emelkedett szólásra. “AZ EMBERI SZABADSÁG GYŐZELMÉÉRT.. ” “Nagy megtiszteltetés számomra, hogy amerikai magyarokhoz szólhatok e napon, melyet az én őseim nemzeti szentjük: St. Patrick tiszteletére szenteltek. Midőn idejövetelemre készültem, arra gondoltam, hogy előre meg kellene írnom a beszédemet, hogy azt ennek az ünnepségnek jelentőségéhez illően felolvassam önöknek, de midőn hozzáfogtam, hogy leírjam a beszédemet, nem tudtam gondolataimat szavakba foglalni és nem tudtam megtalálni a kellő hangulatot, mert szüntelen előttem állott egy igen kedves unokaöcsémnek az arca, akit hasonló sors ért, mint ezt a tizenhét hőst, akiknek tiszteletére egybegyültünk. Gyönyörű emléket állít nekik a Verhovay és gyönyörű módon emlékszik meg gyászoló hozzátartozóikról. S amint kerestem a gondolatokat, melyekkel én is tisztességet tehetnék ezeknek a hős és tiszta lelkű fiatal katonáknak, megihlettek az áldomásmester szavai, melyekkel rámutatott arra, hogy ezek a fiuk az emberi szabadságnak győzelméért haltak meg. Ez az a kifejezés, amit a lelkemben kerestem, ez az, ami bennünket e napon elsősorban érint. Hazafias alkalmakkor oly könnyelmű frázisokban beszélünk, de sohasem elemezzük, hogy mi is a szabadság... Nemcsak egy nemzetnek függetlensége... Szavakban nem is lehet kifejezni egészen, hogy mi a szabadság, mert ennek a fogalomnak lelki tartalma van, a szívben lakik, a szívből jön és a szívből semmi elnyomatás vagy zsarnokság nem tudja kitépni. Ma itt az alkalom arra, hogy megállapítsuk, hogy mi is a szabadság. A mi őseink azért jöttek ki ide, mert vallásszabadságot, szólásszabadságot és kenyérkereseti szabadságot kerestek. És erre gondolunk ma, amikor e szabadság hőseiről megemlékezünk. Írországban hétszáz évvel ezelőtt megkísérelték elnyomni a szabad életet. De sohasem fogják elfojtani a szabadság utáni vágyat! A szabadság után szomjuhozó lelkeket az emberi szabadság eszméje élteti. A hazafit sarka alatt szétzúzhatja a zsarnok, de ismét lábra kel és amikor felkel, vele együtt felkel az egész nemzet... Az emberi szabadság győzelmének teljes mértékét még nem értük el. A harc, melyben e fiuk elestek, még mindég folyik tovább ... TELJES GYŐZELMÜNK ÉS SZABADSÁGUNK CSAK AKKOR LESZ, HA AZ EGYÉN SZABADSÁGA MINDEN EMBERNEK OSZTÁLYRÉSZÜL JUT. Mert a szabadság az egyéni életnek drága kincse és célja. És a totalitáriánus eszmékkel szemben nekünk meg kell győznünk a világ népeit arról, hogy az egyetlen igazi szabadság eszme, mely még megmaradt az emberiség számára, az amerikai ideál. És mi azt akarjuk, hogy a föld minden népének és minden egyénének megadassák az, amiben nekünk részünk van. Igazságot minden embernek! Kenyeret minden embernek! És azzal, hogy ezt megadjuk a föld összes országaiban élő embertársainknak, hitünknek szent tanításait valósítjuk meg Istennek dicsőségére!” A tomboló tapssal fogadott beszédet lélekemelőén szép zeneszám követte. Gypsy Rózsika s zenekara játszotta Liszt II. Rapszódiáját, zenekarának kíséretével. Horváth Guszti játszotta a cimbalom kíséretet és Deutsch László a zongorarészt. A nagy sikert aratott zeneszámot követte a magyar ünnepi beszéd. (Folytatás a 3-ik oldalon)
