Verhovayak Lapja, 1946 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1946-09-25 / 39. szám

2-ik oldal

Érző szivek könnyes találkozója — a sharoni kegyeletes emlékünnep

(Folytatás az 1-ső oldalról)

város kegyeletes háláját e két hősi halottal és gyászoló szüleikkel szemben. Az ünnepély egyik fénypontja volt Majoros Ilonkának művészi tökéletességgel előadott s rendkívül nagy hatást kiváltott két énekszáma. Mindazok, akik ennek a bájos fiatal magyar énekmüvésznőnek fejlődését figyelik, örömmel látják tehetségének rohamos kibontakozását és nagy jövőt jósolnak neki.

Nemes József ceremóniamester ekkor bemutatta a nagy számmal megjelent vidéki vendégek egy részét. Turner József, Macker Gyula, Körösfőy János igazgatók, Bencze János központi elnök, Révész Kálmán központi titkár, Nyiráti Sándor, az Ellenőrző Bizottság tagja, Mátyási István jogtanácsos, Takács Miklós, Simó Mihály kerületi szervezők, Dr. Majoros János fogorvos, a vendéglátó farreli Első Magyar Betegsegélyző Egyesület kiváló tisztikarának tagjai, akik ez alkalomra teljesen ingyen bocsájtották az ünnepséget rendező fiókok rendelkezésére a Magyar Házat, s a 26-ik és 171-ik fiókok tisztviselői meleg fogadtatásban részesültek.

Ft. Father András Jeromos, a farreli római katolikus egyház plébánosa szólott ezután s rámutatott arra, hogy igaz lélek nélkül nem lehet béke, szabadság, egyenlőség. Megállapította, hogy e hősi halottak mindannyiunkért megfizették a beléptidijat egy jobb világba, melynek el kell következnie az emberiség számára. E hősök újabb példáját adták annak, hogy senkisem szeretheti jobban a felebarátját, mint az, aki az életét adja érte.

Majoros Ilonka újabb énekszámával, az örökszép “Ave Maria”-val, valósággal templomi áhitatot keltett s könnyeket csalt a szemekbe.

Majd Bencze János központi elnök adózott kegyelettel a hősi halottak emlékének. Mély hatást kiváltott beszédének végén lehullott a lepel a két arcképfestményről és elhangzott az American Legion utolsó tiszteletadó kürt jele. A tiszteletadás után központi elnökünk a részvét őszinte, meleg szavakkal való kifejezésével átadta a gyászoló szülőknek egyesületünk ajándékát: e két hősi halált halt tagtársunknak művészi kivitelű, élethü arcképfestményét.

Kaibash Orsolya lépett ekkor a szinpadra és mély érzéssel szavalta el Nemes József kerületi szervezőnek ez alkalomra irt második költeményét.

HŐSÖK SÍRJÁNÁL.

Irta: NEMES JÓZSEF

Elcsendesült a csatatér, a harcnak már vége.

A gyilkolás véres utján fogamzik a “béke” . . .

Ahol tegnap ágyú dörgött és vérzett a róna,

A hősöknek tömegsírján már virul a rózsa.

Elmerengek a sírok közt . . . Mindben egy hőst vélek, Mindegyik egy friss hajtás volt-, áldozatos lélek . . ,

Hogy a Haza veszélyben volt, mindent érte adott,

A legszebbet — az Életét — mit Istentől kapott.

Léborulok a sírjuknál fájó könnyet sírva;

Atyám! Küldjél áldást, békét a Hősnek a sírba. Fejfájuknál ha majd egykor rózsabokrok nőnek,

Uram! Minden egyes szirmát add óda a Hősnek.

Könnyáztatta szemmel hallgatta meg a közönség az imádságos lélekkel megirt és előadott költeményt, majd Dobosy István, a 26-ik fiók elnöke zárta be a megható gyászünnepséget, köszönetét mondva mindazoknak, akik annak érdekében oly sokat fáradoztak. A Magyar Himnusz sZrvbemarkoló, ég felé törő dallamával fejeződött be a lélekemelő ünnepély.

Külön meg kell emlékeznünk itt Pusztinéer Cecíliáról,

aki az énekszámokat művészi tökéletességgel kisérte zongorán és remek szereplésével nagyban hozzájárult a számok mély hatásához és nagy sikeréhez.

Az emlékünnep után a két fiók a Villa Nova-ban látta vendégül a vidéki vendégeket, valamint a diszőrséget állt tengerész és gyalogos baj társakat. Az Ízletes vacsora előtt Ft, Father Jeromos mondott asztali áldást, utána pedig Nemes József áldomásmester felkérésére Bencze János központi elnök, Hon. Myron Jones polgármester, Thomas szenátor, Fleckenstein parancsnok, Révész Kálmán központi titkár, Takács Miklós kerületi szervező, Körösfőy János igazgató, Elismert Kuti Tamás, a 26-ik fiók ügykezelője és Bumbulucz József, a 171-ik fiók elnöke szóltak- az egybegyűltekhez. Ekkor került felolvasásra Nt. Fazekas István farreli magyar baptista lelkész részvétet kifejező levele,

_ Verhovayak Lapja

1946 szeptember 25

Nagy Ferenc beszámolója párisi útjáról

— A washingtoni Magyar

Követség sajtóirodájának közleménye —

BUDAPEST. — Nagy Ferenc miniszterelnök szeptember 7-én a Kisgazdapárt nagyválasztmányi ülésén beszámolt párisi utjának benyomásairól és tapasztalatairól.

Elöljáróban hangsúlyozta, hogy Magyarország mai szerencsétlen helyzetéért azokat a régi vezetőket terheli a felelősség, akik a néplélek elkábitásával és a népakarat ellenére belesodorták Magyarországot a háborúba.

A múlt bűneinek súlyos jelentőségét a miniszterelnök csak most, Párisban tapasztalta. A régi rendszert mi sem bélyegzi meg jobban, mint az a szerencsétlen politika, amellyel erkölcsi szövetségre kényszeritette a nemzetet éppen azzal, akit a magyar nép a legjobban gyűlöl, a némettel.

Ha súlyosan Ítélnek is meg bennünket Párisban, folytatta Nagy Ferenc, a magyar népet nem gyűlölik. Ami pedig a magyar békeküldöttséget illeti, az jól végzi dolgát, az adott körülmények között.

Tudni kell azt, hogy Magyarország nem tárgyaló fél. Magyarországgal senki sem áll szóba Párisban, amint nem állanak szóba a többi legyőzött államokkal sem. A Luxembourg palotába egyetlen magyar delegátus sem mehet be, csak akkor, ha engedélyt kapott arra, hogy véleményünket valamilyen kérdéssel kapcsolatban kifejthessük.

A miniszterelnök ezután, a helyzetet elemezve, kifejtette, hogy három probléma áll a magyar helyzet középpontjában:

1. ) A magyar-román határkérdés.

2. ) A magyar-cseh határkérdés és 200.000 magyarnak Csehszlovákiából való kiutasítása.

3. ) A gazdasági posztulátumok.

VERH0VAY ÜGYKEZELŐK ALBUMA

YOUNG A. KÁROLY —383-IK FIÓK — BUFFALO, N. Y.

Második generációs tagságunknak egyik legszínesebb egyénisége Young Károly, egykori ismert ökölvívó bajnok, sportember, egyletépitő, lapképviselő, az egyetlen amerikai magyar helyi lapban megjelenő, állandó, angol nyelvű Verhovay rovat írója, aki 1932 óta a DuPont De Nemours Co. gyárának kísérleti osztályán dolgozik, Perth Amboyban született 1909 március 5-én, gyermekkorában lett egyesületünk tagja Campbell, O.-ban, 17 éves korában lépett fel, mint ökölvívó a közép és nehézsúlyú osztályokban, megnyerte a kerületi és állami bajnokságot; Detroitban, Pittsburghban, Clevelandban, Bostonban és a New York-i Madison Square Garden-ben mérkőzött 24 éves koráig, amikor visszavonult. 111 mérkőzésben ő lett a győztes, még hozzá igen sok esetben “knock-out”-tal s mindössze 28 esetben veszített, de egyetlen egyszer sem ütötték ki. (“Tulgyorsan szaladtam . . .” — jegyzi meg szerényen életrajzában.)

Ökölvívói pályafutása végeztével megnősült s 1934 junius 9-én esküdött meg Veréb Helénnel. Youngéknak két leányuk van, Jean Anette, aki 10 és Judy Ann, aki 4 éves. Az egész család, beleértve Young Károly hét testvérét, tagja egyesületünknek.

Az 1943. évi konvención mint a Buffaloi Híradó képviselője vett részt Young Károly, aki 1936 óta ügykezelője a 383rik fióknak. Számos tagszerzési versenyben nyert dijat s a 60 éves jubileumi ünnepségek alkalmából rendezett nagy versenyt mint az egyesület egyik díszvendége végezte.

Young Károly ügykezelői működése folyamán 250 uj taggal gyarapította fiókját második generációs tagságunknak ez a kiváló, egyletépitő képviselője.

tárt illeti, a miniszterelnöknek Párisban meg kellett győződnie arról, hogy milyen gyászos szerepe volt annak a ténynek, hogy 1944 október 15-én nem sikerült a fegyverszünet s hogy milyen előnye Romániának arra hivatkozhatni, hogy még Ausztria területén is harcolt Szálasi csapatai ellen.

A 22.000 négyzetkilométeres követelést ezért kellett 4000 négyzetkilométeres határkiigazitási kérelemre leszállítani. Amikor meggyőződtünk arról, hogy területvisszaadásról nem lehet szó, hogy senki sem kel védelmünkre, hogy egy olyan igény, amely 800.000 románt juttatna M a g y a rországba, nem tartható fenn, akkor a minimálisra szorítottuk le

óhajunkat, hogy a probléma Ami a magyar-román ha- a- hatalmak előtt egyáltalámelyben őszinte sajnálattal közölte, hogy a városon kívüli lekötöttsége miatt nem vehetett részt az ünnepségen.

Az áhitatos hangulatban lefolyt, mély hatású és emlékezetes ünnepség rendezőit a legnagyobb elismerés illeti meg azért a végtelen gondosságért, fáradhatatlan munkáért, mellyel az ünnepséget előkészítették. Mindenki megérezte, hogy a gyászoló hozzátartozók iránti gyengéd, résztvevő, testvéri szeretet vezette őket munkájukban. Ugyancsak elismerés illeti meg az ünnepély szereplőit, akiknek a lélek mélyéből fakadó megnyilatkozása és művészi értékű szereplése a hálás kegyelet hervadhatatlan emlékű virágkoszorújával ajándékozta meg a megtört szivü szülőket. Sharon, Sharpsville és környékének közönsége pedig áhitatos magatartásával s tömeges megjelenésével tette felejthetetlenné az e két hősi halottunk emlékére rendezett ünnepséget.

ban szóba kerülhessen. Sajnos, még igy sem támagatott bennünket senkisem.

Más a helyzet Csehszlovákiával kapcsalatos problémáinkban. Meg van arra a reménységünk, hogy a 200.- 000 magyarnak Szlovákiából való kitelepítését a konferencia nem szavazza meg. Lehet, hogy közvetlen tárgyalásra utasítanak majd bennünket. Ellenben a csehszlovák delegáció által kért pozsonyi hídfő sorsa fölöttébb bizonytalan.

Ami a harmadik nagy problémakört, a gazdasági feltételeket illeti, a hatalmak már javarészt számításba vették Magyarország teherbírását. Románia, Csehszlovákia és Lengyelország kivételével mindenki hangoztatja, hogy gazdaságilag nem szabad tönkretenni bennünket és gazdasági helyzetünknek mielőbb rendbe kell jönnie.

Ezzel Nagy Ferenc beszédének konklúziójára tért. ‘Sajnos, — mondotta — nem oszthatom a reménykedők derűlátását.” Hangsúlyozta, hogy uj korszak ion, amelynek parancsa, hogy mindenki megfeszítse erejét, hogy mielőbb letudván gazdasági kötelezettségeinket, megszabaduljunk adósságunktól és ezzel biztosítsuk politikai függetlenségünket is. 'V'