Verhovayak Lapja, 1946 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1946-09-18 / 38. szám

1946 szeptember 18 3-ik oldal Verhovayak Lapja számára azt, hogy a polgárjoggal járó súlyos felelősségeket elvállalja. Amikor elkövetkezik a béke, rögtön megvan a hajlan­dóság arra, hogy ellankadjunk. A háború feszültségének végére érve már nincs arra szükségünk, hogy minden erőn­ket az ellenség leküzdésére fordítsuk s az emberek en­gednek az erkölcsi elkötelezettség szilárdságából és a tár­sadalmat nagy megkönnyebbülés érzése tölti el. Meglátszik ez ma a szülőknek gyermekeik, gyermekek­nek szüleik s az embereknek egymás iránti magatartásá­ban. Megmutatkozik abban a bünhullámban, mely minden háború követője. Megmutatkozik abban a mindent lebe­csülő gúnyban, mellyel az emberek a legkomolyabb poli­tikai kérdéseket fogadják. S ezért szükség van arra, hogy a békében élő nemzet visszaemlékezzen arra az ihletre, mely eltöltötte a lelkét, amikor még háborúban élt. Szükség van arra, hogy a há­ború ihletettségét felújítsuk magunkban. Szükség van leg­alább is arra, hogy VISSZAEMLÉKEZZÜNK erre az ih­­ietettségre. Persze, jó volna, hogyha erre nem volna szükség. Kí­vánom és remélem, hogy többé háború ne sújtsa hazánkat. De a béke feladatai ép oly fontosak, mint a háborúé. És e kérdések megoldásához épp oly nagy szükség van a pol­gárság felelősségérzésének teljességére, mint amily szükség volt arra a háború idején. Nagy nemzet vagyunk. S a mienk nagy ország. S ta­lán a legnagyobb dolog ebben a mi hazánkban az, hogy a világ minden részéből idegyült népekből tevődött össze polgársága. Jórészt ép ez az OKA hazánk nagyságának. De ez a tény még egy másik szempontból is fontos. Ma, amikor a világ népei egyesülni vágynak és azon vannak, hogy békésen oldják meg az egyes nemzeteket el­választó kérdéseket, mi, a világ legnagyobb és legerősebb pépe, vagyunk a bizonyítéka annak, hogy ezt az egységet jneg lehet valósítani. Itt megvalósítottuk ebben a széles, nagy hazában. Miért ne lehetne megvalósítani az egész világon? Önök magyar származású amerikaiak. Én írországi származású amerikai vagyok. És igy mindazok, akik Ame­rikában élnek és Amerikát szeretik, valamily nemzetnek leszármazottai. Ezek a hősök magyar ősök leszármazottai. Ez az ő hazájuk volt. Ez az önök hazája. Ez az én hazám is . . . És az, hogy mind amerikaiak vagyunk, nem jelenti azt, hogy kevésbbé kell szeretünk azt a földet, melyből ide­származtunk, sem azt, hogy el kell vetnünk magunktól azokat a hagyományokat, azt a nyelvet, azt a kultúrát, melyet örököltünk. Hiszen mindezek szükségesek ahhoz, hogy beteljesedjen az amerikai életmód. Hiszen mindezek egybeolvadása révén lett Amerika naggyá. Amikor a jövőbe nézek, magam előtt látok egy oly vi­lágot, melyet minden nép kultúrája gazdagít és melyben minden nemzet azzal a testvéri megértéssel és türelemmel fog a többire nézni, mint ahogy mi nézünk egymásra Ame­rikában. Más szóval, oly világot látok magam előtt, melyben nem lesz többé háború. Melyben nem lesz többé szükség arra, hogy férfiak és nők hősi halottaik kegyeletére egybe­­gyüljenek. Magam előtt látom ezt a világot, melynek meg­valósításáért e hősök harcoltak és életüket adták. Hiszek egy ily világban. Hiszem, hogy ez a világ el fog jönni. . És mert ezt hiszem, bizonyos vagyok abban, hogy e hősök nem haltak meg hiába. E fiatalemberek a hazáért haltak meg, de a világért is. Meghaltak az emberiségért, azokért az értékekért, melye­ket a civilizált emberiség a legtöbbre becsül. A szabad­ságért haltak meg és azért az életmódért, melyet mi de­mokráciának nevezünk. És e hősök lelkivilágát még ez a mi hatalmas orszá­gunk sem korlátozhatta. Nem élhetnek a szükebb érte­lemben vett hazafiság korlátái között az ilyen nevű férfiak, mint DEMETER, KORODY, TOTH, SABO ÉS MARKOS. Ósiségük és örökségük a vérükben volt ép úgy, mint a ne­vükben. Nagyok voltak az őseik, nagy az örökségük. Kép­zelőerőt és bátorságot adott nekik. Látókörüket kiszélesí­tette. A lehető legjobb amerikai polgárokká és katonákká tette őket. Ezáltal váltak oly hősökké, akikre mi, mint amerikaiak, mérhetetlenül büszkék vagyunk. Sokkal tartozunk nekik. Leginkább pedig azzal, hogy odaszenteljük magunkat annak a feladatnak, hogy egy jobb és józanabb világot teremtsünk meg.” “BAJTÁRSAIM VOLTAK ŐK . . .” Nt. Balogh István, ref. lelkész emelkedett szólásra ez­után. “Nem azért jöttem, hogy beszéljek, hanem, hogy tisztességet tegyek e hősöknek, mint egy Verhovay fióknak tizenöt éve tagja. Nem kellett volna meghalniok. Élniök kellett volna. Bajtársaim voltak ők a különféle szolgálati ágakban. És most, hogy kegyelettel emlékezem meg róluk, úgy érzem, hogy tovább nem élhetünk igy. Már is hallani a suttogást a harmadik világháborúról. Minden erőnkkel törekedjünk a békére és gyakoroljuk a testvéri szeretetet, ahogy ezt megteszik a testvérsegitő egyesületek.” “EZ AZ A JOBB VILÁG, MELYET AKARUNK?” A ceremóniamester ekkor bemutatta Szabó János köz­ponti számvevőt, akinek ez volt első chicagói hivatalos sze­replése. Mint volt katona s a második generációnak tagja szólott a közönséghez a következőképen: “Bajtársaink nincsenek velünk ma, mert életüket adták azért, hogy lehetőséget adjanak nekünk egy uj és jobb világ megteremtésére. Kötelességüket megtették és azt jól végezték el. Vájjon mi, akik oly szerencsések vagyunk, hogy túlél­tük ezt a szörnyű háborút, elmondhatjuk-e ezt magunkról? Nézzünk végig a történteken és lássuk meg, hogy mit ér­tünk el eddig. Igaz ugyan, hogy senkisem várhatja, hogy célunkat egy év alatt elérjük, de az is igaz, hogy ennyi idő alatt sokat lehetne haladni feléje. Lássuk hát, hol állunk. Közállapotaink oly zavarosak, hogy nem tudjuk azt sem, hogy mit akarunk, azt sem, hogy hová megyünk. Túl­ságosan keveset tettünk, ha egyáltalán tettünk valamit, az infláció ellen. Túlságosan keveset tettünk, ha egyáltalán tettünk valamit a fekete piac ellen. Annyi a sztrájk hogy termelésünk végtelenül gyengévé vált. Munkások az egyik oldalon, vállalkozók a másikon és a kormány a középen, képtelenek a termelést növelni, a viszálykodást megszün­tetni és bizalmas viszonyt teremteni. E háborút azért harcoltuk végig, hogy egy jobb világot biztosítsunk minden nép számára. A Négy Szabadságot ígérő Atlanti Charter volt a csatakiáltásunk. Mi történt? Egy újabb háború árnyéka fenyeget. És miközben egy uj háború magvait hintik el, az Atlanti Charter Négy Sza­badságát kidobták az ablakon! Kérdezem önöket, különösen veterán bajtársaimat, ez az a jobb világ, amit akartunk? önök tudják, hogy nem az. Mit tegyünk? Üljünk le pihenni és hagyjuk, hogy mások végezzék el a munkát? Vagy készek vagyunk arra, hogy tevékeny részt vegyünk a nemzet jövendő sorsának irányításában? Nékíek, veterán bajtársaim, ezt mondom: ne hagyjátok abba az erőfeszítést. Folytassátok a harcot, de óvakodja­tok a “segítsetek a veteránokon” jelszó alatt kivirágzó ter­vektől. E tervek mozgatói csak a saját érdekük szolgála­tába akarnak benneteket állítani. Önöknek pedig, akik az itthoni fronton oly nagyszerű munkát végeztek, ezt mondom: egyesüljenek, fogjanak ösz­­sze a veteránokkal és fogjanak egy uj és jobb világ felépí­téséhez. Vessünk véget a zavaros állapotoknak, semmisít­sük meg a fekete piacot, vessünk véget a sztrájkoknak és fogjunk a munkához, a termeléshez. Birálgatás helyett ve­gyünk tevékeny részt a kormányzásban, legyünk erélyesek a békekonferencián, követeljünk igazságos békét minden nép számára. Kérjük Istent, hogy adjon nekünk bölcses­séget ahhoz, hogy a munkát elvégezhessük. Ha ezt meg­tesszük, akkor azok a hősök, akikről itt ma megemléke­zünk, nem haltak meg hiába és nagy lépést teszünk meg egy jobb és szebb világ megvalósulása felé.” Szabó János központi számvevő a beszédét követő taps­vihar után felolvasta az ünnepségre érkezett táviratokat és leveleket, melyeknek szövegét a következőkben adjuk közre. A TENGERÉSZET HADÜGYMINISZTERE “E napon, melyen megemlékeznek egyesületüknek azon hős tagjairól, akik harcban estek el hogy mi szabadon él­hessünk, a Haditengerészet mély részvétét és őszinte együtt­érzését fejezem ki önöknek és e hősi halottak szerettei­nek. Az ő önfeláldozásukért való hálánk kötelez el ben­nünket arra, hogy az igy megmentett szabadságunkat tar­tós békében és biztonságban örökítsük meg. JAMES FORRESTAL, SECRETARY OF THE NAVY.” ILLINOIS KORMÁNYZÓJA “Nemzeti életünk minden nemzedékében drága szabad­ságunkat és mindazt, amit sokra értékelünk, legkiválóbb polgártársaink önfeláldozó hősiessége őrizte meg. Kérem, adja át legmélyebb részvétemet és őszinte nagyrabecsülé­semet azoknak a családoknak, melyeknek egyesületük kö­réből kikerült hős tagjai Köztársaságunkért meghozták a legnagyobb áldozatot. Tisztelettel DWIGHT H. GREEN, KORMÁNYZÓ.” (Folytatása az 5-ik oldalon) ORAN BELÜL leszállítjuk kávérendelését MAGYARORSZÁGBAN A MAGYAR KORMÁNY en­gedélyével havonta és személyen­ként 5 font zöld kávé utalható ki a FIUMEI KÁVÉBEHOZATALI TÁRSASÁG budapesti raktárából FONT ZÖLD K Á V É ára $4,­Sürgöny átutalási költség $1 — külön fizetendő Minden rendelésért teljes jótállást kállainnk. Küldje be rendelését az alanti címre vany forduljon helyi ügynökéhez GLÓBUS TRADING CORP. 61 BROADWAY New York City Tel. BOwling Green 9-4164 í w LEGNFPSZERÜBB MAGYAR VENDÉGLŐ 1 New Yorkban. VACSORA SÍ 25 es feljebb J kítüno tánc és cigányzene ESTÉNKÉN! 3 ELŐADÁS legolkolmosobb hely toisosvocsofÓDo imtmnmL -HUMARI*- ] 46th St. • East of B’way • • LOngacre 3-0H5 ‘ j DOI.LAR átutalásokat azonnal to­vábbítunk az óhazába. Polgárosító tanfolyamok levelezés utján. Köz­­jegyzőség Kihozatali és beván­dorlási iigvek. Óhazai "ügyek. Hi­teles fordítások. Hajójegyek. For­duljon hozzánk bármilv ügyben teles bizalommal. Élelmiszer ét ruha csomagok szállítása biztosí­tással GARTNER LAJOS köz­jegyzői. pénzküldési és hajójegy irodája, 207 East 84th Street. New York 28. N. Y. Alapítva 1910. Te­lephone: Regent 4. 7068 A Ver­hovay Egylet tagja. AZ ASZTMA INGYEN GYÓGYMÓDJA Ha oly szörnyen kínozzák az asztma rohamok, hogy fuldoklik, lélekzetért kapkod, légzési zava­rok miatt aludni sem tud s úgy érzi, hogy e kór feledi életét. Ír­jon az nnal a Frontier Asthma Co.-nak egy kiváló gyógyszer !ngyen próbacsomagjáért. Bárhol éljen s bár el is vesztette bizal­mát minden létező gyógyszer iránt, Írjon az ingyen próbacso­magért. Ha egy életen át szenve­dett s mindent megpróbált, de hiába, ha kétségbeesett is, ne ad­ja fel a reményt, hanem írjon még ma az ingyen próbacsomag­ért. Semmibe sem kerül. Gim: Frontier Asthma Co. 246-Vy. Frontier Bldg. 162 Niagara St., Buffalo 1, N. Y. AZ ORVOSI TUDOMÁNY! elismeri a mchfullánk mérgének eny­hítő hatását rheumatikus esetekben. Ezt tartalmazza a "MUSCULAID”, amely TÓTH JÁNOS volt amerikai egyetemi méhészeti szakértőnek a találmánya, amely gyógyitólag használható arthritis, rheuma, viszketegség, csípő- cs derék-! fájás, viszártágulns, görcs és hülés eseteiben. Kérjen ingyenes bővebb §»• mertetést és győződjön meg a valóság­ról. — Pontos cim: John Tóth, 1343 HillcrestDrive South Bcnd 17, Ind.

Next

/
Thumbnails
Contents